A szökőnap, a Julianus- és a Gergely-naptár

2024 szökőév, így nem a megszokott 365 napból, hanem 366-ból áll. Miért van erre szükség? Milyen naptárak vannak érvényben? Miért éppen február 24-e a szökőnap?

A Julianus-naptár

A keresztény világ a Római Birodalom naptárát vette át annak idején, amelyet Julius Caesar vezetett be Szószigenész alexandriai csillagász számításaira alapozva. Eszerint az év 365 napból állt, az új év januárral kezdődött, és mivel a teljes napév néhány órával rövidebb ennél, minden negyedik évben beiktattak egy szökőnapot, hogy ellentételezzék. A bevezetőjéről elnevezett Julianus-naptár így sem volt teljesen pontos. A szökőnap beiktatása ellenére évente 11 perc 12 másodpercet késett, így 128 évenként felgyűlt egy napnyi eltérés. A 16. századra a differencia mérete elérte a 11 napot.

A Gergely-naptár

XIII. Gergely pápa 1572-ben felállított egy bizottságot, hogy dolgozzon ki megoldási javaslatot a problémára. A bizottság javaslata nyomán született meg az úgynevezett Gergely-naptár, amely 1582. október 4-én lépett életbe, mégpedig úgy, hogy azonnal ugrott tizenegy napot, és a következő nap október 15-e lett. Nem ez volt az egyetlen változás, amit bevezetett. Az új szabályozás meghatározta, hogy az évszázadok záróéve nem szökőév, kivéve a 400-zal maradék nélkül oszthatókat. Így nem 128, hanem csak 3300 év alatt alakul ki egy teljes napnyi eltérés. Az új naptárrendszert sorra vezették be a katolikus vallású államalakulatok. A protestáns államok azonban nem tartották kötelezőnek magukra nézve a pápa rendeletét, így jóval később tértek át az új időszámításra. Akár 150-200 éves eltérésekről is beszélhetünk esetükben. De említhetjük az ortodox Oroszország példáját is: 1917-ben még a Julianus-naptár volt érvényben, így Leninék október 25-én vették át a hatalmat. A naptárreform után a kommunista államhatalom által nagy októberi szocialista forradalomnak nevezett eseményt november 7-én ünnepelték.

Az „ónaptár”

Bár a modern államok már szinte az egész világon a Gergely-naptárt használják, az ortodox egyházak egy része máig megmaradt a Julianus-naptárnál, és eszerint számolják ki az ünnepek idejét is. Az „ónaptárat” használóknál értelemszerűen az ünnepek is eltérnek: a karácsony például a Gergely-naptár szerinti január 7-ére esik. Akármelyik naptárt használja is az adott felekezet vagy ország, 2024 a fentiekből következően mindenhol szökőév.

A szökőnap

Hogy miért február 24-e a szökőnap és nem február 29-e? Hagyománytiszteletből. A régi római naptárban a március első napját megelőző hatodik nap megismétlése volt a szökőnap, azaz megismételték a február 24-ét. Ezt a szokást tartják meg a mai naptárak is, és emiatt nem látunk névnapot sem beírva a 2024-es naptárakban erre a lapra.

Szőts Zoltán Oszkár

További olvasnivaló:

Fülöp László: A Gergely-naptár bevezetése Magyarországon. Honismeret, 2013/5. 43–45.

Ezt olvastad?

Romaellenes tömeggyilkosságok a frontvonal árnyékában – Nagyszalonta és Doboz, 1944. október

Az 1944-1945-ös időszak kulcsfontosságú Magyarország történetében. Habár a magyar csapatok 1941. június végétől részt vettek a Szovjetunió elleni háborúban, Közép-Európa

X