Nemzeti Emlékezet Bizottsága
A párthierarchia „második embere” – Gerő Ernő politikai pályája
Gerő Ernő (1898. július 8. Terbegec, Hont vármegye – 1980. március 12. Budapest) a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszakban a kommunista párthierarchia második embere volt, kezében jelentős hatalom összpontosult, s
A történetírásnak segíteni kell önmagunk megértését – interjú Petrás Évával
A katolikus egyház 20. századi története iránt érdeklődők számára bizonyára ismerős lehet Petrás Éva neve, hiszen több mint két évtizede publikál, közleményeinek száma meghaladja a százat, egyedüli vagy társszerzőként nyolc,
Berlin–Poznań–Budapest – három megmozdulás összefonódó emlékezete
A Szovjetunió érdekszférájába kerülő kelet-közép-európai régió valamennyi országában kommunista fordulat következett be a második világháború után. A diktatórikus rendszer elleni első nyílt felkelésre a Német Demokratikus Köztársaságban került sor 1953.
Történelemnek tekinthető ma már 1989?
1989 – Ma már történelem címmel rendezték meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Történetek a XX. századból című közös programsorozatának harmadik eseményét 2023. június 8-án. A
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport
Erőszak a föld alatt – titkos pincebörtönök rövidfilmen
Nemcsak a klausztrofóbiában szenvedők rémálma lehet, ha nemhogy börtönbe, de kifejezetten a föld alá kerülnek, ahol kíméletlen kínzásoknak vetik alá őket. E büntetési formát több helyen alkalmazták a szocialista Magyarországon,
Propaganda, Népszabadság, KISZ – Komócsin Zoltán pályaképe
Komócsin Zoltán (1923. április 18. Felsőgalla, Komárom-Esztergom vármegye – 1974. május 28. Budapest) kommunista politikus fontos posztokat töltött be a második világháború utáni Magyarországon. Vezette a Magyar Dolgozók Pártja Központi
Diplomácia – hírszerzés – állambiztonság
A hidegháború (1945–1990) időszakában Magyarország a Szovjetunió befolyási övezetébe tartozott. 1948-ra hazánkban szovjet típusú berendezkedés épült ki, amely 1989-ig állt fenn: az első, 1956-ig tartó periódus, a Rákosi-korszak keményvonalas kommunista
Olasz–magyar kapcsolatok, futball és maffia – az elBeszélő podcast vendége Andreides Gábor
Andreides Gábor fő kutatási területe Olaszország 20. századi története. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában tudományos főmunkatársként és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar óraadó oktatójaként dolgozó történész sokszínű munkássággal bír.
A 121. objektum – A Magyar Nemzeti Múzeum Budapest 1944–45-ös ostromának poklában
„Budapest 1944–45-ös ostromával nemcsak azért érdemes foglalkozni, mert hazánk történelmének fontos része, hanem azért is, mert tanulmányozása segít megérteni az orosz–ukrán háború napjainkban zajló eseményeit is” – állapították meg a