Herrmann Antal, a néprajztudomány „szokásaiban talán különcködő” magántanára
A Szegedi Tudományegyetemen 101 éve kezdődött meg az egyetemi oktatás, köztük a Herrmann Antal által tartott néprajzi előadásokkal. Magyarország első néprajzi egyetemi tanszékét 1929-ben ugyancsak Szegeden alapították. Herrmann Antal azonban nem csak tanszék- és egyetemtörténeti jelentőségű, de tevékenysége az egész tudományszakot formálta, e mellett (szakmai) életútja bővelkedik kalandokban, izgalmas anekdotákban.
Herrmann Antal 1851. július 30-án született Brassóban, katolikus német családban. Alap- és középfokú tanulmányait Brassóban és Kolozsvárott végezte. A bécsi, kolozsvári és budapesti egyetemen tanult, 1871-től Brassóban, 1875-től Pancsován, 1879-től Budapesten, majd Fehértemplomon tanított. Kolozsvárott (ahol magyar és német nyelvet és irodalmat hallgatott) Meltzl Hugo, a német tanszék professzora irányította Herrmann figyelmét a népélet tanulmányozása felé.
A magyar és a német mellett román, horvát, francia, olasz, spanyol és cigány nyelveken beszélt.
„Az 1880-as években alakult ki a cigányok iránti érdeklődése.
Álruhában hosszabb időt töltött a vándorló, sátoros cigányok között. Megfigyeléseit a nagyszebeni börtönben vetette papírra, ahová hónapokra bezáratta magát.
Álruhában járt a hegyi román pásztorok között is. Útjáról szintén anekdoták szólnak.” (Például amikor egy alkalommal annyira jól sikerült a közösségbe illeszkedése, hogy a vajda a lányát is hozzá akarta adni feleségül). „Herrmann tanulmányozta a cigányok nyelvét, zenéjét, hitvilágát. A cigányság felemeléséért együtt dolgozott József Károly főherceggel. Együtt dolgozták ki a cigány nyelvtant, amelynek német nyelvű fordítását Herrmann saját folyóiratában publikálta.”
Ez a folyóirat az Ethnologishe Mitteilungen aus Ungarn, amelyet saját költségén alapított 1887. júliusiában Wislocki Henrik és Katona Lajos közreműködésével. A lap egyszemélyes szerkesztője volt, célja pedig a magyar néprajzkutatás nemzetközi megismertetése, külföldi cigány kutatási eredmények közzététele – a lap pedig a Gypsy Lore Society hivatalos folyóirata lett (Herrmann pedig a társaság főtitkára). Az 1889. január 27-én megalakult Magyar Néprajzi Társaság alapításában döntő szerepet vállalt. (Korábban a pályájára hatást gyakorló Meltzl Hugo tett javaslatot magyarországi néprajzi egyesület alakítására 1881-ben). Herrmann kezdeményezője volt a budapesti Néprajzi Múzeum alapításának is, de más múzeumok létrehozásában is közreműködött:
„Herrmann állt az 1870-től Marosvásárhelyen, Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön létesült kisebb néprajzi múzeumok megalapítása mögött is.
Az Erdélyi Kárpát Múzeum Mátyás király szülőházában kapott méltó elhelyezést. Ő alapította a Hétfalusi csángó gyűjteményt, közreműködött a kalotaszegi múzeum, a szamosújvári Örmény Múzeum, a brassói szász, a dévai, tordai és a dési történeti múzeumok létrehozásában.”
Pályája íve azonban a források alapján különösnek mondható. Herrmann nem csak jó tudós és jó szervező hírében állt, de jól menedzselte saját magát is. Ugyanakkor egy idő után „kikopott a részben általa alapított intézmények vezetéséből, befolyása és szakmai tekintélye élete utolsó évtizedeiben visszaszorult.” Ennek magyarázata az lehet, hogy Herrmann különcnek tartott személyisége az intézmények alapításához alkalmas volt, azok irányításához, üzemszerű fenntartásához azonban már nem.
1921-ben a Szegedre menekült Ferencz József Tudományegyetemen folytatta oktató munkáját. 1921. június 2-án címzetes rendkívüli, 1924. május 24-én címzetes rendes tanári kinevezést kapott. Így indult meg a szegedi néprajzi egyetemi oktatás több mint 100 évvel ezelőtt, ezzel pedig a néprajztudomány intézményes keretek között történő művelésének újabb kapuja nyílt meg. 1926. április 15-én Szegeden hunyt el. Hagyatéka a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Egyetemi Könyvtárában található, kutatható.
Források
Herrmann Antal – Magyar Néprajzi Lexikon
Barna Gábor Herrmann Antalra emlékezik
Történet – Magyar Néprajzi Társaság honlapja
Kép forrása: Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története
Apjok Vivien
Ezt olvastad?
