pte btk tti
„A szent királyi korona és a királyság hírhedt, átkozott emlékű hűtlene” – Csák Máté élete és emlékezete
Csák Máté halálát a következő szavakkal jegyezte fel a Prága melletti zbraslavi ciszterci kolostor apátja: „Ugyanezen év (1321.) április tizenötödik kalendáján (március 18.) meghalt Máté Trenczi gróf. Hogy ki volt,
Az első protestáns magyar uralkodó – Szapolyai János Zsigmond életútja
1571. március 14-én távozott az élők sorából a kora újkori magyar történelem egyik, ha nem a legmeghatározóbb alakja, a középkor alkonyán felemelkedő Szapolyai-dinasztia utolsó sarja, II. (Szapolyai) János Zsigmond erdélyi
,,Tiltakozni nem tiltakozhattunk…” – Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény
,,A csehek és a szlovákok végérvényesen eldöntik és már el is döntötték, hogy a németekkel és a magyarokkal mostani körülmények között egy államban nem tudnak és nem fognak együtt élni.
A „kis prímás” kalandjai – Estei Hippolit élete és karrierje
1520. szeptember 3-án hunyt el Estei Hippolit esztergomi érsek, utóbb egri püspök és bíboros. Az egyéb vonatkozásaiban is rendkívül sokszínű késő középkori magyar történelem jeles alakja; személye és működése egyaránt
„A történelem tanulmányozása elengedhetetlen a jelenünk megértéséhez” – interjú Rab Virággal
Rab Virág két évtizede a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének közkedvelt oktatója, szakkollégiumi vezető, a két háború közötti gazdaság kutatója. Interdiszciplináris érdeklődése és nyitottsága révén tudományterületeken átívelő hazai és nemzetközi
Pestisjárvány és háború a 16. századi Magyarországon
A 14. század közepén pusztító nagy pestisjárványt követően a fertőzés több hullámban egészen a 18. századig jelen volt Európában. Ennek kedveztek a gyakori háborúk, valamint a 17. század elején beköszöntő
„Könyörögjenek a halandók jó orvosságért!” – Róma Antoninus-kori járványa
A római császárkor első két évszázadában roppant mértékű gazdasági fejlődést produkált: lényegében egy olyan „világgazdaság” jött létre, amely Kínától Britanniáig egységbe kapcsolta az akkor ismert világ legnagyobb részét. Ezért a
Egy túlélő följegyzései – Thuküdidész és az athéni járvány
Kr.e. 430-ban pusztító járvány tört ki Athénban, amelynek a lakosság közel egynegyede áldozatul esett. Thuküdidész, a peloponnészoszi háború történetírója részletesen bemutatja a betegség lefolyását és annak társadalomra gyakorolt hatását. Az
„A kutatásnak valójában két sarkalatos pontja van: a módszeresség és a rendszeresség” – interjú Végh Ferenccel
Végh Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének adjunktusa, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságán belül működő Hadtörténeti Munkabizottság vezetője. Pályájának sokszínűségéről,
„A levéltárat a lehető legmesszebb kell vinni a politikától” – interjú Gyarmati Györggyel
Gyarmati György doktori címét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte meg. A Történettudományi Intézet mellett oktatott az ELTE-n, illetve a Pécsi Tudományegyetemen. 2003 és 2017 között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti