Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében

A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. évét ünnepelték a PTE oktatói és hallgatói. Utóbbi apropóján rendezte meg a PTE BTK Történettudományi Intézet Múlt, jelen, s jövő című jubileumi rendezvénysorozatát, mely 2023. április 24. és 26. között a múltidézés, továbbá a jelen és a jövő kihívásairól való diszkusszió jegyében zajlott.

A háromnapos eseménysorozatot Bene Krisztián, a PTE BTK pályázati és beiskolázási dékánhelyettese, megválasztott dékánja kezdte köszöntőjével, aki maga is történész, és számos szállal kötődik a Történettudományi Intézethez, illetve annak múltjához.

Vitári Zsolt egyetemi docens, az intézet vezetőjének ünnepi köszöntőjét követően a jubileumi program első napjának középpontjában az intézet keretében működő tanszékek és doktori programok bemutatkozásai álltak.

Grüll Tibor professzornak köszönhetően elsőként az Ókortörténeti Tanszék és annak doktori programja mutatkozott be videós kísérettel, a tanszékhez kötődő tudományos előadásban pedig a Spárta-mítosz historiográfiai aspektusairól beszélt Lindner Gyula egyetemi adjunktus.

Ezt követően a régészet képviseletében Nagy Levente tanszékvezető egyetemi docens adatgazdag, a régész-munkaerő utánpótlását is érintő, majd Fazekas Ferenc egyetemi adjunktus előadását hallgatta meg a közönség a Lussonium római segédcsapattábort érintő régészeti munkálatokról. A régészeket a Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék s az ahhoz tartozó, „A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900–1800” doktori program ismertetése követte Fedeles Tamás rektorhelyettes, professzor előadásában. A tanszék képviseletében Sashalmi Endre professzor Antikrisztusok az orosz történelemben című előadását hallgathatták meg a résztvevők, melynek középpontjában a Napóleont és Nagy Péter cárt összefűző szálak álltak.

A délután folyamán az Újkortörténeti, illetve a Modernkori Történeti Tanszék mutatkozott be. Elsőként Gőzsy Zoltán tanszékvezető egyetemi docens ismertette az Újkortörténeti Tanszékhez kötődő „Európa és a magyarság a 18–20. században” doktori programot, illetve a tanszék oktatóit, s egyúttal felhívta a hallgatóság figyelmét az intézményi hagyomány fontosságára. Ezt követően Forgó András intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens tartott előadást az egyházak és a felvilágosodás 18. századi kapcsolatának témájában.

Végül e szekcióban ismertette Hornyák Árpád professzor a Modernkori Történeti Tanszék munkáját, majd Pilkhoffer Mónika egyetemi docens adott elő az Erzsébet Tudományegyetem jubileumát is érintő témában. Prezentációjában azt járta körül, hogyan is kerülhetett a pozsonyi székhelyű egykori egyetem épp Pécsre. A délutáni szekciót a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék munkatársai zárták: Márkus Beáta egyetemi adjunktus és Tóth Imre egyetemi docens előadásaikban a tanszék munkájáról, illetve a magyar (kül)politika és birodalmi gondolat elmúlt kétszáz évéről beszéltek.

A nap utolsó programjaként egy nosztalgiától sem mentes kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyen Bebesi György egyetemi docens, Csabai Zoltán és Fazekas Ferenc egyetemi adjunktusok, Fischer Ferenc professor emeritus és Font Márta doktori programvezető, professor emerita vettek részt. A beszélgetés alkalmával alapvetően a karral, illetve a korábban tanszéki minőségben működő intézettel kapcsolatos változások évtizedeiről volt szó.

A kerekasztalon olyan kiváló kollégák szerepe is említésre került, mint Ormos Mária professzorasszony, valamint Polány Imre és Harsányi Iván professzorok, akik nélkül elképzelhetetlen lett volna a tanszék és az intézet létrejötte, illetve mai léte.

Részlet az Ormos Mária professzorasszonnyal készült interjúból az Országos Széchényi Könyvtár YouTube-oldaláról

A jubileumi program második napja hasonlóképp a múlt óriásainak megidézésével telt, az eseménysorozat alkalmával ugyanis felavatásra került az Ormos Mária-tanterem, ahol emléktáblát kapott az alapító, a kerekasztalhoz pedig csatlakozott Gyarmati György is, aki 2017-es nyugdíjba vonulásáig oktatott az intézetben. Az emléktábla-avatás előtt egy, a professzorasszonnyal készült régebbi interjút tekinthetett meg a közönség, melyből az is kiderült, hogy még kutatóként, egy Franciaországban tartott előadása után nem mással, mint Pierre Renouvinnal – a korszak egyik legnagyobb hatású francia történészével – folytatott vitát Trianonról.

A délutáni órákban rövid megemlékezést tartott az intézet az öt évvel ezelőtt elhunyt Harsányi Imre professzorról.

Az Ibero-Amerikával és ruszisztikával foglalkozó kutatócsoportok számos nyelvet jól ismerő alapító tagja amellett, hogy Spanyolország és a spanyolajkú világ rendkívüli szakértője volt, remek humorérzékkel rendelkezett, és mindig meg tudta ragadni a hallgatóság figyelmét. A nap végén ismét sor került egy rövid kerekasztal-beszélgetésre, melyen ezúttal is minden tanszék képviseltette magát. A beszélgetés keretében a pécsi egyetem és tágabb értelemben a bölcsészeti kutatások jövőjéről, az egyetemi keretek közötti piacosítási lehetőségekről, valamint az alapítványi modellváltásról diszkusszáltak a résztvevők: Bánkuti Gábor egyetemi docens, doktori programvezető, Gőzsy Zoltán, Grüll Tibor, Kiss Gergely professzor, valamint Márkus Beáta.

A programsorozat szerdai, egyben utolsó napján végül a tanárképzés jövőjét taglaló kerekasztal-beszélgetésre került sor Az átalakuló tanárképzés címmel, ami immár a közelmúlt változásainak hatását értékelte.

A kerekasztalt Rédli Mátyás egyetemi tanársegéd moderálta, fő előadója pedig Gyertyánfy András egyetemi tanársegéd volt. Gyertyánfy mélyreható, adatgazdag és részletességben bővelkedő előadásában ismertette a tanári szakma, illetve pálya előtt álló kihívásokat, a tanárképzés aktualitásait, valamint a történelemdidaktika, azaz a történelemtanítást- és tanulást vizsgáló tudományág céljait és módszereit. A sok érdeklődőt vonzó kerekasztal résztvevői – Csibi Norbert egyetemi adjunktus, Fedeles Tamás, Lindner Gyula, valamint Tóth Imre – által folytatott diszkusszió kiváltképp érdekes pontja volt, amikor Fedeles az egész oktatást érintő összegyetemi folyamatokról beszélgetett a résztvevőkkel, kiemelve a hallgatók által elnyerhető ösztöndíjak nyújtotta lehetőségeket és a tehetséggondozás fontosságát.

Bordás Bertalan

Ezt olvastad?

„Mátyás mindig fiaként kedvelte” – Újlaki Lőrinc herceg pályaképe

Előzmények A PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék Személyes történelem – Kalandozások a középkor és az újkor világában

X