Janus Pannonius korhatáros költeményei – A Személyes történelem: Kalandozások a középkor és a kora újkor világában harmadik szemeszterének nyitóelőadása

A PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke a 2021–2022. tanév tavaszi félévében hirdette meg először Személyes történelem – Kalandozások a középkor és a kora újkor világában című kurzusát, amely immár harmadik féléve vonz egyre több hallgatót és érdeklődőt színes előadói és témakínálatával. Papp Regina, a kurzus hallgatója alábbi cikkében bemutatja a kurzus célját és eddig érintett témáit, majd beszámol az idei, 2022–2023. tanév tavaszi félévének nyitóelőadásáról, amelyben Jankovits László irodalomtörténész, a PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója Janus Pannonius korhatáros költeményeinek irodalomtörténeti kontextusairól beszélt.

A PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének Személyes történelem – Kalandozások a középkor és a kora újkor világában című kurzusa a 2021–2022. tanév tavaszi félévében indult. Az óra jellege több szempontból is indokolttá teszi a személyes jelzőt. Egyrészt hagyományosan olyan előadók tartják az egyes alkalmakat, akik valamilyen személyes szállal kötődnek az egyetemhez, a tanszékhez, Pécs városához vagy a tanszék egyes oktatóihoz, másrészt pedig valamilyen, saját életüket és pályájukat tekintve meghatározó témát mutatnak be előadásaik során.

Így a pécsi hallgatók a középkor és kora újkor kutatásának legújabb eredményeiről kaphatnak képet az ország különböző egyetemeinek és kutatóintézeteinek neves történészei által, továbbá megismerhetik az előadók tanszékhez való kötődését is.

A kurzus szervezői mindemellett lehetőséget kívánnak nyújtani a hallgatóknak, hogy jobban megismerhessék oktatóikat, és személyesen találkozhassanak olyan neves kutatókkal, akiket eddig csak a szakirodalmakból ismerhettek. Az előadások után a szervezők ügyelnek arra, hogy maradjon idő a kérdésekre, majd kötetlen beszélgetés formájában folytatódik a program, ahol a diákok a tanáraikkal és a meghívott előadókkal informális körülmények között folytathatják a megkezdett diskurzust.

Az eddigi félévek során vegyesen adtak elő meghívott vendégek és az egyetem munkatársai. Hunyadi Zsolt, az SZTE docense a keresztes hadjáratok lehetséges értelmezési kereteiről beszélt, míg Bagi Dániel, a PTE korábbi, az ELTE jelenlegi egyetemi tanára egy izgalmas hungarika-kutatás új eredményeit, a Stájer rímes krónika magyarokra tett utalásait osztotta meg a hallgatósággal. Varga Szabolcs, az ELKH BTK TTI tudományos főmunkatársa a mohácsi csata kutatásának új eredményeiről, a csata emlékezettörténeti problematikájáról beszélt, Oborni Teréz, az ELKH BTK TTI tudományos főmunkatársa és az ELTE docense pedig Jagelló Izabella magyar királyné személyét mutatta be előadásában.

Oborni Teréz előadása Jagelló Izabella magyar királyné személyéről és koráról. Forrás: Facebook / PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék

A tanszék berkeiből az előző két félév során Kiss Gergely Bálint egyetemi tanár a középkori térképek világába kalauzolta el a hallgatókat, Báling Péter tudományos munkatárs pedig Árpád-házi Szent Salamon személyét és tragikus sorsát mutatta be előadásában. Font Márta professor emerita Fattyú volt-e Borisz? címmel a Kálmán király állítólagos fiának származása körüli vitákat, míg Fedeles Tamás professzor, a tanszék jelenlegi vezetője a 14. század „világjárványa”, a nagy pestisjárvány pusztítását járta körbe egy előadás keretében. Barabás Gábor egyetemi docens Árpád-házi Viola, lengyel hercegnő? Rokonság, szövetség és egyházi védelem a 13. században, Maléth Ágnes tudományos munkatárs pedig Pápai szolgálat és albérlet. Lakhatási viszonyok a 14. századi Avignonban címmel tartott előadást. A kora újkort tekintve Végh Ferenc egyetemi docens a bajvívások mítoszáról és gyakorlatáról, Sashalmi Endre professzor pedig a 18. századi brit karikatúrák orosz-képéről és hatalmi egyensúly-felfogásáról beszélt a kurzus során.

Személyes történelem kurzus
Bagi Dániel előadása a Stájer rímes krónika magyarokra tett utalásairól. Forrás: Facebook / PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék

Az idén immár harmadik alkalommal meghirdetett óra egyre népszerűbb a hallgatók körében. Újdonság a jelenlegi félévben, hogy a történészeken kívül már más diszciplínák kutatói, így például az irodalomtudomány, illetve a művészettörténet képviselői is helyet kapnak az előadók között. A 2022/23-as tanév első előadását Jankovits László irodalomtörténész, a PTE BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője tartotta Janus Pannonius korhatáros költeményei címmel 2023. február 28-án.

Személyes történelem – Kalandozások a középkor és a kora újkor világában
Jankovits László előadásának plakátja. Forrás: Facebook / PTE BTK Történettudományi Intézet

A témát tehát a híres költő, Janus Pannonius pajzán epigrammái adták, melyeknek az eredete, ahogy azt az előadó is kiemelte, a humanista irodalomban megszokott módon, ókori mintákhoz nyúlik vissza. Ennek bizonyítására Jankovits példaként bemutatta Vergiliusnak Priapusról, a termékenységért és védelemért felelős istenségről írt verseit; ha Vergilius írhatott pikáns témájú műveket, a humanisták miért ne tehették volna.

Az epigrammák ennek ellenére sokáig nem jelentek meg a Janus-életmű részeként, nem kaptak szerepet önálló kötetben. Mivel az epigrammákat a költő fiatal korában írta, nem tekintették azokat a hivatalos életmű részének, csak a kiadások függelékében találkozhatott velük az olvasó.

Először 1918-ban, ismeretlen fordító munkájaként láttak napvilágot magyar nyelven, majd a pécsi származású Csorba Győző fordításában jelentek meg évtizedekkel később, 1986-ban. E kiadásról 2012-ben megjelent egy rövid ajánló Jankovits Lászlótól a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont honlapján, a Mindenkép(p)en olvasunk című sorozatban. Az irodalomtörténész az ajánlóban szolidan, de érzékletesen ír a versek tartalmáról:

A versek? Hát van itt minden. Megtudhatjuk, miért kívánja a hogyhívják a micsodát (találjuk ki, miről van szó). Miként kell elhajtani a kellemetlenül közeledő idősebb iskolatársat. Miképpen tesz túl, szép szavakban legalábbis, a magyar költő a római elődökön: azok kilencszer, ő bizony akár tizenötször (legyünk pontosak: háromszor öt alkalommal) …[1]

A Pajzán epigrammák című kötet 1986-os kiadása. Forrás: lib.pte.hu

Jankovits előadásában arra is rámutatott, hogy a műveket Janus többnyire iskolai feladatként írta tanulmányai alatt. Ez felveti a kérdést, hogyan jelenhet meg az oktatásban ilyen (nem kifejezetten tananyag-orientált) téma. Erre válaszként az előadó kifejtette, hogy az iskolákban sem volt példa nélküli a szórakozás a korszakban. Ennek kapcsán bemutatta például Quintilianus római rétornak a szónokok neveléséről szóló írását, amely szerint a nevettetésre is képezni kell a jó szónokot. Quintilianus írásában kifejti a convicium (mulatság, lakoma) jelenségét, ami a humanista írók számára – Platón hasonló című dialógusa alapján – tekintélyes és hagyományos szónoklati helyszín volt.

Janus írásai alapján egy konkrét példát is ismerünk ilyen mulatságra a ferrarai iskolából. Erre az eseményre Janus verses formában „meg is hívta” egy idősebb mesterét, aki éppen kora miatt visszautasította a meghívást, de Janus tovább győzködte, példaként pedig a Flora istennő tiszteletére rendezett ünnep (Floralia, azaz római tavaszünnep) történetét hozta fel tanárának. Ebben Cato a sztoikus római polgár mintapéldájaként jelenik meg előttünk, aki egy Floralia ünnepi játék alkalmával – ahol a táncosok hagyományosan meztelenül táncolnak, de Cato jelenléte minden jelenlevőt feszélyezett – elhagyja a színházat, hogy ne zavarja a szórakozást. Bár a történet értelmezése nem egyértelmű, Jankovits rámutatott, hogy Janus valószínűleg finoman próbálta jelezni a mesterének, hogy hasonló helyzetben mi lenne a teendője.

Személyes történelem kurzus
Jankovits László előadása. Forrás: Facebook / PTE BTK TTI Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék

Egy másik felmerülő kérdés lehet a szemérmetlen témák házi feladatként, vagyis retorikai előgyakorlatként történő megjelenése. Az előadó ehhez kapcsolódóan két minta feladattípust mutatott be részletesen a hallgatóság számára. Az egyik a coniecturalis causa („hozzávetőleges indoklás”) feladattípusa, amelyben a diáknak általános kérdésekre kell választ keresni, például miért vágyik a nő a férfire és fordítva. Janus ezt persze verses formában, Platón androgün-elméletével magyarázza, melynek lényege, hogy bizonyos testrészek eredetileg összetartoztak. A másik a locus de testibus et argumentis („a tanúra és az érvekre vonatkozó kérdések tárgyalása”) feladattípusa, melynek célja, hogy a diák megtanuljon érvelni az egyes tanúvallomások mellett, illetve ellen. Janus azonban ügyesen kihasználta a szavak kétértelműségét, hogy ilyen módon pajzán kis versikét faragjon a jogi érvelésből.

Jankovits összegzésében felhívta a figyelmet, hogy Janus Pannonius kiemelkedő tehetsége elsősorban az újszerű témafelvetésekben és új típusú versek alkotásában nyilvánul meg.

A pajzán epigrammák témakörében ezt azzal is bizonyította, hogy teljesen új nézőpontot teremtett olvasói számára. Mivel nagyon fiatalon kezdte írni ezeket a verseket, nem teljesen követte az ókori hagyományt. A megszólaló szemszöge nem mindig a domináns felnőtt férfi (adolescens) nézőpontja volt, hanem inkább a Janus korosztályához tartozó 15 év alatti fiatalok (puer) nézőpontja érvényesült.

Janus Pannonius arcképe a Plautus-kódexben. Forrás: wikipedia.org / Wikimedia Commons

Annak érdekében, hogy a Személyes történelem kurzuson elhangzó előadás valóban személyes legyen, Jankovits a végszóban kitért arra, hogy hosszas kutatás után felfedezni véli a középkori ferrarai bordélyház helyét, ami többször előkerül Janus epigrammáiban, és ami hajdanán „véletlenül” éppen a mai egyetem épületétől egy utcányira állt. A korábban említett, Csorba Győző által készített fordítás az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának oldalán online is elérhető. A munka mindenképp olvasásra érdemes, már csak azért is, mert ilyen és ehhez hasonló gyöngyszemeket találhatunk benne:

„MIÉRT NEM VIZSGÁLJÁK MOSTANSÁG, MINT HAJDANÁBAN, A PÁPÁK HERÉJÉT?

Egykor trónusodat, Szent Péter, nő bitorolta,

s éppúgy tisztelték, mint az elődeit is.

Tán sohasem derül is fény erre a furcsa titokra,

hogyha babát nem szül, s leplezi ő le magát.

Ettől fogva sokáig – félve, hogy újra becsapják –,

Róma alánézett a reverenda alá.

Nem kaphatta meg addig senki a mennyei kulcsot,

míg bizonyos nem lett, hogy here birtokosa.

Mért hagyták el e régi szokást? Nyilván csak azért, mert

mostanság a jelölt már azelőtt bizonyít.”[2]

Papp Regina

A cikk az Újkor.hu és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet együttműködésének keretében született.

[1] Pajzán epigrammák, Janus Pannonius: https://www.lib.pte.hu/hu/mindenkeppen_olvasunk/pajzan_epigrammak-386 (utolsó megtekintés: 2023. 03. 21.)

[2] Janus Pannonius: Pajzán epigrammák, ford. Csorba Győző, https://mek.oszk.hu/04200/04297/04297.htm (utolsó megtekintés: 2023. 03. 21.)

Ezt olvastad?

Mire jó az embernek a művészettörténet? E kérdésfelvetés mentén tartott előadást a PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti
Támogasson minket