80 nap alatt a Föld körül (1989)

Jules Verne 1873-ban írta a 80 nap alatt a Föld körül című regényét. Magyarul két évvel később jelent meg a Franklin Társulat kiadásában. Négy alkalommal filmesítették meg a regényt (1956, 1989, 2004, 2021), nem számítva a rajzfilmsorozatokat. Az alábbi írásban az 1989-es, Pierce Brosnan, Julia Nickson, Peter Ustinov és Eric Idle főszereplésével készült háromrészes minisorozatot mutatom be, összevetve a regénnyel.

A film plakátja (Forrás: imdb.com)

Bármilyen különösnek tűnik, Jules Verne (1828–1905), aki a Rendkívüli utazások sorozatban megjelent utazásos kalandregényekkel szerzett hírnevet, színdarabok és operettlibrettók írásával kezdte a pályáját. Verne az operettek írása során tanulta meg az ügyes jelenetezést, a vidám, szellemes párbeszédek írását, valamint a humoros, ám szerethető karakterek megformálását. A 80 nap alatt a Föld körül szereplői megfeleltethetők az operettek tipikus karaktereinek: Phileas Fogg és Miss Auda, az indiai hercegnő párosa a műfaj klasszikus szerelmespárjának, Fogg inasa, Jean Passepartout pedig a humorforrásként szolgáló komikus figurának. Maga a regény végig egy komikus hangulatú mű, eltekintve attól, hogy Audát el akarják égetni egy hindu szütti, azaz rituális özvegyégetés keretében, ám Passepartout ügyes trükkel megmenti a hercegnőt.

A regény főhőse, Phileas Fogg, a különc agglegényként élő angol úriember, aki egy napon a Reform Clubban fültanúja annak, amint néhányan egy londoni bankrablás kapcsán latolgatják a bankrabló esélyeit az elmenekülésre, és a vita során megemlítik, mennyire összezsugorodott a világ. Fogg szerint a Föld 80 nap alatt körbeutazható. Klubtársai hitetlenkedve hallgatják. Végül szó szót követ, majd fogadást kötnek Fogg-gal, aki még aznap elindul hihetetlenül kalandos útjára inasával, a francia Jean Passepartout-val együtt.

Pierce Brosnan Foggként (Forrás: port.hu)

Verne Fogg bemutatásával kezdi regényét. Megtudjuk, hogy Londonban, a Saville Row 7. szám alatti házban lakik, és Verne fontosnak tartja megemlíteni, hogy e házban halt meg 1816-ban Richard Brinsley Sheridan, az ír származású színdarabszerző. Ironikus, mert Sheridan elszegényedve halt meg, és Fogg-ot is ez fenyegeti meggondolatlan fogadása következtében. Az író úgy jellemzi hősét, mint „igen derék ember, és az angol felsőbb körök egyik férfiszépsége”, akit Byronhoz hasonlítottak, „csakhogy ez a Byron-arc bajuszt viselt”. Kiemeli hőse hallgatagságát: „nála kevésbé közlékeny természetű gentlemant talán még sosem hordott hátán a föld.” Mr. Fogg szeret utazni, magabiztosan nyilatkozik a világ különböző tájaival, az ottani emberek életmódjával és erkölcsével kapcsolatban, de évek óta ki sem tette lábát Londonból. Mindössze két szórakozása van: a kártya és az újságolvasás. Mindazonáltal Fogg nem szívtelen, bár Passepartout eleinte így látja, azonban a francia inas egyre pozitívabban értékeli gazdáját. Hiszen Fogg pénzt ad a liverpooli kikötőben a koldusasszonynak, Passepartout őszinte csodálkozására, és később is gyakran adja tanújelét lovagiasságának, a gyengék iránti részvétnek.

Még egy fontos tulajdonsága van Fogg-nak, amivel az őrületbe kergeti a szolgálóit: az abszurditásig fokozott pontosságmánia. A regény elején éppúgy, mint az 1989-es sorozatban, elküldi inasát, Forstert, amiért a szolgáló gondatlanságából fakadóan a nagyságos úrnak két fokkal melegebb vízben kellett elvégeznie a borotválkozás napi rituáléját. Jean Bassiére irodalomtörténész, aki egyébként megcáfolt számos Verne-nel kapcsolatos tévhitet, fel is tette a kérdést, épelméjű-e Phileas Fogg.

(Forrás: imdb.com)

Ne lepődjünk meg a komikus mértékű pedantérián! Verne zseniális volt abban a tekintetben, hogyan mondja el véleményét egyes népek fiairól, a humorba oltva az adott népről kialakult sematikus jellemvonásokat. A francia író előszeretettel csipkedte meg regényeiben az angolokat, és komikus színekkel ábrázolta állítólagos pontosságukat, hűvös modorukat, fegyelmezettségüket, valamint a monarchia és a Brit Birodalom iránti feltétlen tiszteletüket.

A franciák, nem meglepő módon, ellenpontozzák az angolok hűvösségét, fegyelmét és blazírtságát: Verne-nél a francia szereplők életszeretők, vidámak, természetesek, könnyedek, igaz, sokszor szórakozottak és csapongók, mint Jacques Paganel földrajztudós a Grant kapitány gyermekeiben, vagy a két erőművész, Pointe Pescade és Cape Matifou a Sándor Mátyásban. Vagy éppen Passepartout, Fogg inasa, aki örül, hogy végre talált egy nyugalmas otthont, egy hozzá illő unalmas agglegény gazdával, és kétségbeesik, amikor kiderül, hogy gazdája még aznap elutazik, méghozzá Föld körüli útra. Fix, a kétbalkezes nyomozó az angol úr és inasa nyomában liheg, kényszerűen beutazva velük a világot. Csak a hazatérés után derül ki, hogy az igazi bankrablót már elfogták, Fogg ártatlan.

Az 1989-es filmváltozatban Fogg és inasa még több kalandba keveredik, mint a regényben. Számos történelmi hírességgel találkoznak, akik a regényben nem szerepelnek. Mintha az alkotók szándéka az lett volna, hogy keresztmetszetet adjanak a néző számára az 1871-es év fontos eseményeiről és a kor személyiségeiről. Név szerint a kor ünnepelt színésznője, Sarah Bernhardt, Louis Pasteur, a kínai anyacsászárné, Ce-hszi és fia, Tung-cse, a híres bandita, Jesse James, valamint az amerikai milliomos, Cornelius Vanderbilt keresztezik a világutazók útját. Szóba kerül III. Napóleon császár: Passepartout büszkén említi, hogy a császár mellett szolgált. Viktória királynő is megjelenik a filmvásznon, és az uralkodó tisztelettel adózik Fogg hősies vállalkozásának.

(Forrás: imdb.com)

A regényben Fogg-nak nem kevesebb, mint 13 akadályt kell legyőznie. Ezekhez a filmsorozatban újabbak csatlakoznak: a kommünárok Párizs környékén elfoglalják a személyvonatot, ezért hőseinknek gyalogolniuk kell, Burmában kalózok támadják meg a hajójukat, elfogják Fogg-ot és társait, valamint a burmai király öccsét, végül angol katonák szabadítják ki őket, majd Kínában a hajójuk elsüllyed, ezért gyalog utaznak a szárazföldön, de a kínai császárné utazási tilalma miatt letartóztatják a kis társaságot. Az utazási eszközök sokféleségével csak az őket fenyegető halálnemek változatossága vetekszik: fenyegeti őket lekaszabolás, agyonlövés, burmai medvével való megetetés, lefejezés, tűzhalál és több alkalommal a vízbefúlás. Szembekerülnek kommünárokkal, hindu thugokkal (orgyilkosokkal), kalózokkal, kínai császári katonákkal, észak-amerikai banditákkal és indiánokkal, sőt egy milliomos verőembereivel, nem számítva, hogy többször egy hajszál választja el Fogg-ot a letartóztatástól. Verne korának férfiszépségeként írja le Fogg-ot, akit Byronhoz hasonít. A film visszatérő komikuma, hogy Fogg rendre szépasszonyok társaságába kerül, és zavartan viselkedik a körükben. Passepartout, aki Sancho Panza módjára csetlik-botlik gazdája mellett, értetlenül szemléli, hogy Fogg sokáig közömbös Miss Auda szépsége és kedvessége iránt. De nem véletlenül vidám mű a 80 nap alatt a Föld körül, végül Fogg megkéri Auda kezét.

Passepartout, nevéhez méltón, amely „mindenhol átfurakodót” jelent, minden csapdából ügyesen kiverekszi magát, gyakran menti ki gazdáját a nehéz helyzetekből. Verne hazafias érzelmei és angolok iránti kritikája domborodik ki abban a jelenetben, amikor Passepartout egy csellel, magát a halott maharadzsának kiadva megmenti Auda hercegnőt. Abban, hogy egy francia menti meg a hercegnőt egy angol gyarmaton, az angol hatóságok orra előtt, kifejeződik Verne francia kultúrfölénye. Más regényeiben is szembeállította a francia és angol gyarmatosítókat. Nem meglepő módon, csak az angol gyarmatosítást ábrázolta negatívan (pl. a Grant kapitány gyermekeiben, a Gil Braltarban, a Hector Servadac-ban), míg a franciákét felmentette. Fontos az is, hogy Auda ugyan hindu maharadzsa felesége, de keresztény és angol neveltetést kapott, ráadásul feleségül kényszerítették az uralkodóhoz, így a hindu özvegyi máglyahalál az ő esetében nem önként választott, hanem kényszerített cselekedet. Verne számára az angolok kormányzásra képtelenségének bizonyítéka, hogy nem tudják megmenteni egy angol állampolgárt, és egy francia ügyessége húzza ki őket a csávából.

(Forrás: imdb.com)

Hogyan sikerült Fogg-nak teljesíteni útját? A Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása és az Észak-Amerikát kelet-nyugati irányban keresztülszelő vasútvonal kiépítése segítette Fogg-ot az utazásban. Végül két apróságot érdemes megemlíteni a regény utóéletéről. 1889-ben egy amerikai újságírónő, Elizabeth Jane Cochran, művésznevén Nellie Bly, Pulitzer lapja, a New York World munkatársa, aki tényfeltáró újságíróként lerántotta a leplet az elmegyógyintézetekben uralkodó állapotokról, megismételte Verne hősének útját. A mindössze 25 éves kisasszony egyedül utazott, ellentétben Fogg-gal. A Cosmopolitan című lap is elindított egy utazónőt, Elizabeth Bisland személyében, és a lapok a két nő versengéseként igyekeztek eladni utazásukat. Bly került ki győztesen: 72 nap alatt járta be Fogg útvonalát. Pedig Bly még azzal is vesztegetett kis időt, hogy elutazott Párizsba, ahol tiszteletét tette Verne házában. Kalandjait megírta könyvben 72 nap a Föld körül címmel.

(Forrás: imdb.com)

Ugyanakkor 1987-ben a Sunday Times azzal a szenzációs cikkel lepte meg olvasóit, hogy Fogg útvonalát a 20. század végén nem kevesebb, mint 102 nap alatt lehetne megtenni, ami leginkább az iszonyú bürokráciának, valamint a Fogg utazásában nélkülözhetetlen hajójáratok megritkulásának a rovására írható. Vagyis, bár szeretjük azt hinni, hogy a globalizáció világában nincs lehetetlen, százötven évvel ezelőtt még könnyebben lehetett utazni, legalábbis Bly tanúsága szerint. Ne feledjük el, hogy Fogg az út nagy részét a Brit Birodalom területén teszi meg, és mindössze négy (illetve a filmben hat) alkalommal lépi át olyan ország határát, amely nem brit érdekszféra. A Brit Birodalom egykori területe azóta független államokra oszlott, és az utazó a politikai konfliktusok, valamint a szervezett bűnözés globálissá válása, a terrorizmus veszélyének növekedése miatt jóval szigorúbb útlevél– és vámellenőrzésre számíthat, mint a regény cselekményének idején. Igaz, ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a Fogg által használt járműveken utazzunk, hanem repülőgéppel indulnánk útnak, akkor három nap is elegendő lenne a Föld körüli utazásra.

Paár Ádám

Ezt olvastad?

Az 1990-es évek elején a kelta kisnépek reneszánsza köszöntött be Hollywoodban. Az évtized során számos amerikai film idézte meg a