19. századi egyetemes történelem
A második búr háború, avagy hadviselés egy új korszak határán
A 19. század második felében, az afrikai kontinens területeinek gyarmatosításáért zajló nagyhatalmi „versenyfutás” egyik utolsó felvonását jelentette az 1899. október 11-én kirobbanó második angol–búr háború. A konfliktus fő mozgatórugója az
Egy svéd telepes család Amerikában – A Kivándorlók
1849-ben, a magyar szabadságharccal egy időben, Svédországban egy csendesebb ellenállás vette kezdetét: a nagy amerikai kivándorlás. Vilhelm Moberg svéd író regényciklusának (Kivándorlók, Bevándorlók, Telepesek, Az utolsó levél Svédországba) főhőse, Karl-Oscar
Szembenézés a keserűséggel – Gustave Flaubert
Impassibilité: az írónak hidegen, tárgyilagosan kell bemutatnia hőseit, nem mérlegelheti tetteiket, főképp nem fejezheti ki érzelmeit egyikük iránt sem – hiszen a valóság is épp ilyen közönnyel ad teret életünknek.
Hétfős szabadcsapat – A hét mesterlövész című filmről
Sokan tekintik John Sturges 1960-ban forgatott A hét mesterlövész című filmjét a legjobb westernnek, annak ellenére, hogy mind mondanivalóban, mind a technikai megvalósítást és a színészi alakítást tekintve készültek nagyobb
Vágyott szépség – Preraffaelita gyöngyszemek a Nemzeti Galériában
2021. május 13-án új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. A Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből című időszaki tárlaton a londoni Tate Britain világhírű preraffaelita gyűjteményének közel
Vendetta, ármány és szerelem – A korzikai testvérek
A 19. században minden európai országnak voltak „nagy mesemondói”, akik regényekben, elbeszélésekben, eposzokban vagy népköltészeti gyűjtésekben megörökítették a nemzeti történelmet. Aki a skótoknak és részben az angoloknak Walter Scott, az
A búrok és Dél-Afrika kérdései
Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel a nagy földrajzi felfedezések korához nyúlik vissza: a 15. századtól
Az olasz külpolitika útkeresése 1861–1915 között
Olaszország csupán a 19. század második felében lépett be a világpolitika színpadára hasonlóan az 1871-ben létrejött Németországhoz. Miközben birodalomépítő terveket fogalmazott meg, az olasz politikai vezetésnek évszázados lemaradást kellett behoznia,
Nagyhatalmi összhang és presztízsháború: A boxerlázadás története
A 20. századi nagy háborúk és véráldozatok óta nehéz elképzelni, hogy fennállhatott olyan helyzet a világtörténelemben, amikor a nagyhatalmak – Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Németország, Japán és az Egyesült Államok –
A Mennyei Birodalom és a „fekete méreg”: Az első ópiumháború története (1839–1842)
Az 1830-as években a brit kormányzat a fontos belpolitikai csatározások ellenére – mint például a szavazójog kiterjesztése és az ún. korrupt választókerületek megszüntetése – a külpolitikában is aktív maradt. A