Cseh Valentin bejegyzései
A magyar olajipar átalakulása és a államosítása 1945–1949 között. A kőolaj-feldolgozóipar állami kézbe kerülése
A második világháborút követő években teljes társadalmi és politikai irányváltás következett be Magyarországon. Ezen átalakulás az élet minden területét érintette, így ebből a magyar olajipar sem maradhatott ki… E jelentős
Az 1521. évi oszmán hadjárat, Szabács és Nándorfehérvár bukása
1521 nyarán a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között a XIV. század vége óta tartó háborúskodás fordulópontjához ért. Az ifjú Szulejmán szultán első hadjáratát hazánk ellen vezette. Végül a
Németország 1940-es olajhelyzete és háborús kilátásai egy magyar kormányzati háttéranyag alapján
Temesváry László 1940 februárjában az alábbiakat írta a kőolaj háborús szerepéről: „Olaj nélkül nincs háború. Akinek több az olaja, aki megakadályozza ellenfele olajellátását, az megállítja a repülőgépeket, megakasztja a harci
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
Az Oszmán Birodalom felemelkedése című sorozatról
„A legnagyobb császárnak, a királyok királyának, a szerencsés, győzedelmes, diadalmas, győzhetetlen Mehmetnek, Isten akaratjából a föld és tenger urának…” – írta II. Mehmed oszmán szultánnak a róla szóló könyv ajánlójában
Győr lángtengerben – Egy átballagó vándor: Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól
A Civilek Győrért Egyesület által 2022-ben kiadott „Egy átballagó vándor. Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól” című kötet fontos adalékokkal járul hozzá a Magyarország ellen 1944/45-ben végrehajtott angolszász
München – A béke illúziója
1938. szeptember 30-án Münchenben a Német Birodalom tejhatalmú ura, Adolf Hitler, Olaszország ducéja, Benito Mussolini, valamint Nagy-Britannia miniszterelnöke, Neville Chamberlain és Edouard Daladier, francia kormányfő megkötött egy egyezményt, amitől a
Király A rettenthetetlenből – Robert Bruce diadala Anglia felett
„Az Úr 1314-ik esztendejében jóformán maroknyi éhező skót hazafi rohamra indult Bannockburn mezején, költői megszállottsággal harcoltak, bátor szívű skótokként küzdöttek és kivívták a szabadságukat!” Ezzel a rövid monológgal és a
A magyar kőolaj-feldolgozóipar decentralizálása és „zsebfinomítók” létrehozása 1944-ben
1944 tavaszától a tengelyhatalmak kőolajiparát célzott légitámadásokkal is gyengítették az angolszász nehézbombázó kötelékek. Ennek hatását így foglalta össze Albert Speer a háború után írt memoárjában: „1944. május 8-án visszatértem Berlinbe,