Történelmi „gyorskaja” – A History 101 (Történelmi gyorstalpaló) című sorozatról

Oszd meg másokkal is:

Mozgókép

A Netflix streamszolgáltató már hosszabb ideje arra törekszik, hogy tartalmak minél szélesebb palettáját biztosítsa nézőinek. Számos televíziós műfajban akadnak már kifejezetten a Netflixre gyártott tartalmak, animéktől kezdve a filmeken át a különféle zsánerű sorozatokig. Nincs ez másként a dokuszériák és dokumentumfilmek világában sem. A streamingszolgálató ezen a téren is arra törekszik, hogy minél több témában minél szélesebb tartalom legyen elérhető.

(Forrás: imdb.com)

A Történelmi gyorstalpaló (angol címén History 101) című sorozat tulajdonképpen ennek egyik kirakatdarabja, számos vonásában magán viseli a netflixes dokuk tipikus elemeit. A legnagyobb hírverést ezek közül talán a Social Dilemma c. 2020-as dokumentumfilm kapta, de könnyen említhetnénk más témájú alkotásokat is. Ezek általában a lehető legszélesebb közönséget igyekeznek megszólítani. Ebből kifolyólag, némi költői túlzással, olyanok figyelmére is számít a szolgáltató, akik 16 óra fizikai munka után éppen most estek haza és szeretnének kinézni a fejükből. Ahogy más dokuk esetén, úgy a History 101 esetén is a végeredmény tükrözi ezt a szándékot: a figyelmet megragadni kívánó, ugyanakkor rövid és végtelenül leegyszerűsített alkotást kapunk.

Az eddig elkészült két évad (2020-ban és 2022-ben mutatták be őket a Netflixen) témaválogatása a figyelem megragadását kínálja. Ilyenek lehetnek olyan aktuális témák, mint a feminizmus, Kína felemelkedése, a randiappok vagy a GPS. Ebből az is látszik, hogy nem egy klasszikus, régi darabról van szó, ami kronologikus sorrendben tárgyal eseményeket, hanem epizódonként egy-egy résztémára koncentrál. Ugyanakkor a témaválasztás elvitathatatlanul angolszász befolyású, erre csak ráerősít, hogy a felhasznált korabeli felvételek zöme is az angolszász világból származik, mintha a Föld többi része nem is létezne. A megcélzott néző, fizessen a szolgáltatásért bárhol a világon, óhatatlanul azt fogja érezni, hogy ami az Egyesült Államokon kívül (esetleg Nagy-Britanniában) történik, az nem is annyira fontos. Ez alól az olyan tematikus epizódok sem képeznek kivételt, mint például a Kína felemelkedéséről szóló.

(Forrás: imdb.com)

Az angolszász fókuszhoz a történelmi dokumentumfilmeket fogyasztó magyar nézők azonban hozzászokhattak, mivel ezek többnyire tőlünk Nyugatra készültek. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy az elhangzottak rendkívül felületesek. Számomra ez különösen akkor vált szembetűnővé, amikor a sorozat első évada kijött. Akkoriban zajlott a covidjárvány, én pedig a keletkező szabadidőmben Salát Gergelynek a Mao utáni Kínáról szóló előadását néztem rendszeresen. A History 101 által felkínált első epizód pedig pont Kínáról szólt. Összehasonlítva az egyetemi előadással nagyon vérszegénynek tűnt az az információ, amit átadni igyekezett, hiába nem azonos műfaj a kettő. De még azok az epizódok is, amelyek kapcsán előzetes tudással nem rendelkeztem, rendkívül felszínesek maradtak. A történelem mélyebb megértéséhez kevésbé segítenek hozzá, manapság már Youtube–, sőt TikTok-csatornák vannak sokkal informatívabb tartalommal.

(Forrás: imdb.com)

A képi eszközök kapcsán is vegyes érzelmek támadhatnak az emberben. A narráció szövegét ugyanis olykor látványos infografikák támogatják meg, amelyek néha hasznosak, máskor inkább az a benyomásunk támadhat, hogy jobban kifejthették volna a demonstrálásra használt adatokat. Ami viszont talán sokaknak feltűnően zavaró lehet, az a képi gegek túlzott használata. Az egyes epizódokban számos alkalommal láthatunk nem kortárs, hanem animációs filmekből vagy filmekből származó jeleneteket, amelyek viccesebbé akarják színezni az adott epizódot. Szerintem ezen a célon a dokumentumfilm gyakran lő túl, nem biztos, hogy például a GPS-ről szóló részben hatféleképpen szeretném látni, ahogy egy rajzfilmfigura átállít egy kapcsolót. Az infografikák és a narrált szövegbe ékelt agresszív (és hangos) képsorok az átlagos néző számára továbbra is a figyelem megragadását és megtartását jelentheti, ám a történelemhez kissé jobban értő érdeklődő számára inkább teljesen felesleges tölteléknek tűnnek.

A fenti benyomások alapján a Történelmi gyorstalpaló nem kínál mást, mint amit állít magáról: egy könnyen befogadható, részenként húsz perces, történelemmel kapcsolatos témáról szóló sorozatot. Történelem iránt alapfokon érdeklődő nézőknek ajánlott, esetleg kora tizenéves fiataloknak, de a szülőknek azért utóbbi esetben is érdemes arra felkészülniük, hogy a gyorsan megszerzett ismeretek hamar kiegészítésre fognak szorulni.

Kanyó Ferenc

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket