Demokráciajáték „törvényalkotó” diákokkal – egy évtizede játszanak a tizenévesek

Játszva tanul az ember – tartja a mondás. Bizonyára ezt az elvet vallotta az Országgyűlés Hivatala is, amikor tíz évvel ezelőtt – 2012 márciusában – útjára indította Demokráciajáték nevű rendezvénysorozatát, azért, hogy a tizenévesek világához játékos formában hozza közelebb a törvényalkotás folyamatát. Az indulás óta töretlen népszerűséget élvező program során egy-egy napra középiskolás diákok „veszik át” a honatyák szerepét, akik valós érvek alapján, valódi vitákat folytathatnak egymással a történelmi falak között.

A szituáció azonban fiktív, hiszen mind a pártfrakciók, mind pedig a megvitatandó témák mentesek az aktuálpolitikától: „Ez az a nap, amikor a falfirkák szankcionálása, a tizenévesek alkoholfogyasztásának szabályozása, vagy éppen a sorkatonai szolgálat helyreállítása kapcsán szembekerül az Ősz-ülők konzervatív megfontoltsága a Tavaszi Megújulás Szövetsége fiatalos lendületével. Ez az a nap, amikor nem tudni, vajon a koalíciós partner Téli Menedék Fórum egyetért-e a kormánypárt politikájával, illetve ki mellé áll a vita során a Jövő Nyárért Egyesület.” [1]

Történelemtanárként mindig fontosnak tartottam, hogy diákjaimat közéleti-állampolgári témákban önálló gondolkodásra neveljem, s megtanítsam őket arra, hogy gondolataikkal jól tudjanak érvelni, hiszen ez megkönnyíti majd a felnőtt életben történő érvényesülésüket. Így természetes volt számomra, hogy az elmúlt évtizedben végzős tanítványaimmal többször is jelentkeztünk a projektre, amelyre három alkalommal meghívást is kaphattunk. Az alábbiakban személyes tapasztalataim alapján próbálom összefoglalni a Demokráciajáték lényegét.

A programban egyszerre négy, különböző intézményekből érkező diákcsoport vesz részt, akiket az előzetesen regisztráló iskolák közül választanak ki a szervezők. A diákcsoportok egy-egy pártfrakciót alakítanak a szervezők előzetes útmutatásai alapján. A frakcióknak semmilyen közük nincs a mai politikai pártokhoz, viszont mindegyikük egy-egy létező társadalmi csoportot, illetve politikai értékrendet jelenít meg:

• Ősz-ülők: a kormánypártot adó konzervatív beállítottságú idősebb felnőttek és nyugdíjas korú állampolgárok. A nemzeti hagyományok tisztelete, a stabilitás és szigorú erkölcsi normák védelme jellemzi őket.
• Téli Menedék Fórum: középkorú, főleg falusi és kisvárosi állampolgárok, akik az egyenlőség és testvériség jegyében főként baloldali, szociális értékeket állítanak programjuk középpontjába (pl. munkahelyteremtés, rászorulók segélyezése, a szabad piac korlátozása).
• Jövő Nyárért Egyesülés: fiatal felnőttek és középkorúak alkotják, „zöld” programjukban környezetvédelemi kérdések kerülnek előtérbe (pl. fellépés a környezetszennyezés és a globalizáció káros hatásai ellen).
• Tavaszi Megújulás Szövetség: a húszas-harmincas éveikben járó nagyvárosi fiatalok tartoznak közéjük, akiket innovatív, fiatalos gondolkodás és lendületesség jellemez.[2]

A fiatalok részt vehetnek egy bizottsági ülés, egy plenáris ülés és egy frakcióülés modellezésén, valamint kipróbálhatják a felsőházi ülésterem szavazórendszerét és a nap végeztével sajtótájékoztatót tarthatnak. A játék egy ideális helyzetet modellez, ahol a képviselők konszenzusra törekednek egy-egy parlamenti vita során.

A meghívólevél után mindig hat hét állt rendelkezésünkre, hogy a kitűzött ülésnap időpontjáig összeállítsuk a frakciónk tagjait, felkészüljünk a módosító javaslatunkkal, illetve megismerkedjünk a parlamenti munka tartalmi és formai kereteivel. A frakcióba kiválasztandó diákok összeállításánál a történelmi-politikai érdeklődés, valamint a jó kommunikációs készség egyaránt szerepet játszott. Előzetesen mintegy negyven oldalnyi anyagot kaptunk a játékszervezőktől, mely tartalmazta a mai fiatalokat közvetlenül érintő problémákkal kapcsolatos fiktív törvényjavaslatot, a játék menetét (plenáris ülés, bizottsági és frakcióülések stb.), valamint néhány segítő anyagot (mint például a plenáris és a bizottsági ülések előzetes forgatókönyve). A felkészülési hetekben komoly szerep hárult a frakcióvezetőre, aki kiosztotta a csapattagok számára a testhezálló feladatokat, s mindvégig koordinálta az előkészületeket. Ezzel a feladattal olyan diákokat igyekeztem megbízni, akik a közösségszervezés terén korábban már rutinra tettek szert, például kiemelkedő szerepet vállaltak a diákönkormányzatban, vagy a Rákóczi Szövetség iskolai szervezetében.

Az előkészületi hetek után végül elérkezett az ülésnap, mikor mindenki a házszabály által előírt öltözékben (öltöny, illetve kosztüm) az Országház épülete előtt gyülekezett. A bonyolult beléptetési rendszeren áthaladva diákjaink elfoglalhatták helyüket az ülésteremben, s elkezdődött az egész napos érdemi munka. Az előkészítő tevékenységnek megvolt az eredménye, hiszen minden diáknak sikerült a helyzetnek megfelelően teljesen átszellemülni, olyannyira, hogy az ülésnap során csak úgy röpködtek a ,,Tisztelt képviselőtársaim…”, a ,,Tisztelt frakcióvezető úr…” és a ,,Mélyen tisztelt bizottság…” kifejezések. A plenáris ülésen mindig olyan törvényjavaslat született, amely a mi módosításainkat is tartalmazta, tehát az érvelés, a többi frakciót képviselő diákok megnyerése tökéletesen sikerült. A játékot minden alkalommal sajtótájékoztató zárta, ahol a szervezők által beépített igazi újságírók olykor kellemetlen kérdéseikkel igyekeztek zavarba hozni a frakciószóvivőket, akik profi módon használva a médiát, egyáltalán nem jöttek zavarba.

Tapasztalataink tényleg nagyon pozitívak voltak. Magam is úgy látom, hogy a projektnap a retorikai készségek fejlesztésének egyik legjobb iskolán kívüli lehetőségét adja a középiskolás tanulók számára, továbbá olyan egyéni és társas kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul, mint a gyors reagáló képesség, döntésképesség, csapatmunka, együttműködés, empátia, illetve a szervezési készségeket is próbára teszi. S csak remélhetjük, hogy a résztvevő diákok ezzel a játékkal nagyon is komoly lépést tesznek a közélet kérdéseivel felnőttként is aktívan foglalkozó, felelős állampolgárrá válás útján.

Molnár Zsolt
történelemtanár, mesterpedagógus,
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

[1] Molnár Zsolt: Mint a parlament – így játszanak demokráciát a diákok. In. Magyaróra II. évfolyam 1-2. szám. pp. 107–109 (2020)

[2] Törvényhozás modellezése – játékszabályok (2022. március 1.)

Ezt olvastad?

Berlin felett az ég(és), avagy Hadik András leglátványosabb haditette

Lázár Balázs munkásságának egy fontos darabját tarthatja kézben a olvasó. A most megjelent kötet a magyar hadtörténet egy nemzetközileg is

X