Hadisírok Budapesten: Hősi emlékművek, 3. rész

Szomorú téma egy szomorú helyen. Ha szeretteink nyughelyéhez látogatunk, sokszor haladunk el háborús hősök sírjai mellett. Akár a győztesek, akár a vesztesek oldalán harcoltak, a haláluk mindenképpen tragikus. Közös ügyünk, hogy megemlékezzünk róluk. Az I. világháború kitörésének századik évfordulóján, július 28-án a hősi emlékművekről szóló sorozatunk befejező részében a temetőkbe látogattunk el.

Fotó: Gyenes Andrea

Az elesettek száma rengeteg, körülbelül hatszázhatvan ezerre tehető, bár pontos adatok máig nincsenek a magyar hősi halottakról. Ehhez képest nagyon kevés, körülbelül negyvenezer I. világháborús hősi síremlék maradt fenn Magyarországon, mondta el Maruzs Roland alezredes a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztályának osztályvezetője. Egyrészt az időbeli távolság miatt ilyen kevés, másrészt azért, mert a harci cselekmények külföldön zajlottak, és a legtöbb katona elhunytának helyén nyugszik. Van azonban egy harmadik ok is. Maruzs Roland szerint súlyosan tetézi a fenti problémákat, hogy az 1950-es évektől szisztematikusan felszámolták a világháborúban elesett katonák sírjait, vagy nem törődtek a gondozásukkal többé. Kiemelte, hogy a legsúlyosabb pusztítás a legnagyobb budapesti I. világháborús sírkert, a rákoskeresztúri Hősök Temetőjének lerombolása volt, amely körülbelül húsz parcellából állt, közepén egy tizenöt méter magas emlékművel. Az ott eltemetett nagyjából tizennyolc ezer hősi halott közül tíz ezer volt magyar katona. Rajtuk kívül szövetségeseket és hadifoglyokat helyeztek itt – akkor még azt hitték – örök nyugalomra. Miután pedig lejárt a harminc éves kötelező időtartam – amíg a sírokat meg kellett őrizni– megsemmisítették őket. Egyetlen más országban sem történt hasonló kegyeletsértés, fogalmazott Maruzs Roland.

Fotó: Gyenes Andrea

A megmagyarázhatatlan hadisír-rombolás és a hiányos adatok ellenére a HM TKHKF Háborús Kegyeleti Főosztály dolgozik rajta, hogy az I. világháborús hősi halottak adatai is megtalálhatóak legyenek az oldalukon, csakúgy, mint a II. világháború során elesett katonákról szóló információk. Maruzs Roland elmondása szerint a kutatást nagy mértékben megnehezíti, hogy Magyarországon a veszteségi nyilvántartásokat az 1950-es években megsemmisítették. Jelenleg csak a bécsi hadilevéltárban, a Kriegsarchivban érhetőek el. A húszas évek óta két beosztást létesítettek a Hadtörténeti Levéltár munkatársainak, hogy közvetlenül Bécsben segíthessék a magyarországi kutatásokat. A két delegált levéltáros kutatja a hősi halottak adatait, majd eredményeiket hazaküldik, itthon pedig feldolgozzák és számítógépre viszik.

Fotó: Gyenes Andrea

A hősi halottak adatbázisán kívül a HM TKHKF Háborús Kegyeleti Főosztály segítségével több hősi emlékművet, és számos hadisírt is felújítanak Budapesten. Nemrég fejezték be a korábbi cikkünkben már említett, 32-esek terén álló szobor renoválását, az önkormányzat engedélyével és a Budapest Galéria együttműködésével. A Farkasréti temető volt Katonai Parcellájában is több tucat hadisírt újítottak fel nemrég. Nagyobb projekt még a Kozma Utcai Zsidó Temetőben található emlékmű és kb. kétszáz síremlék rekonstrukciója. Közbeszerzési eljárás során találtak rá kivitelezőt, hiszen szinte mindegyik síremlék egy műalkotás, ezért restaurátorok keze munkáját igényli felújításuk. Idén késő ősszel adják majd át a Kozma utcai hősi parcellát. A X. kerületi Új köztemetőben két emlékművet állítottak az I. világháborús hősi halottaknak, érdekesség, hogy az Olasz Katonai Temető és a Török Hősi Temető sírjai máig fennmaradtak. A fővároson kívül több vidéki településen is megkezdődött az I. világháborús katonai sírok felújítása a centenárium alkalmából. Természetesen a külföldi hadisírok gondozásáról sem feledkeznek meg, kilenc állammal kötöttek kormánymegállapodást a hősi halottak sírjainak ápolásáról.

Fotó: Gyenes Andrea

A mai nappal még egy nagyon informatív, új felülettel gazdagodik a HM TKHKF Háborús Kegyeleti Főosztály a honlapja, azon kívül, hogy név szerint kereshetők az elhunyt katonák, akiknek adatai között a veszteségi kartonok és a kitüntetéseik is megtalálhatóak. A “Hősök Naptára” névre keresztelt újdonság napról-napra betekintést nyújt a Nagy Háborúban lezajlott kiemelkedő eseményekről és hőstettekről. Az első világháború végéig több mint hatszáz napra van adat arról, hogy az adott napon milyen harccselekmények zajlottak, sőt az adatbázisokban megtalálható személyek hőstetteit is bemutatják.

Fotó: Gyenes Andrea

Maruzs Roland elmondta, hogy anyagi lehetőségeikhez képest mindent megtesznek azért, hogy a hadisírokat országszerte és külföldön is gondozzák, felújítsák, a katonák adatait a lehető legnagyobb teljességgel feldolgozzák, hőstetteikről számot adjanak. Hatalmas munka ez, és talán soha nem jön el az a pont, amikor elégedetten hátradőlhetnek, hogy minden munkát elvégeztek, befejeztek. Remélik viszont azt, hogy a centenárium utolsó évére, 2018-ra eljutnak odáig, hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudják mondani a hősi halált halt katonák számát és feldolgozzák a veszteségi nyilvántartásokat. A Nagy Háború régen volt, pár sírt a családtagok, rokonok is gondoznak, de 2012 óta a hadisírokról való rendelkezési jog a Honvédelmi Minisztériumé. Maruzs Roland úgy fogalmazott, ez egy különleges lehetőség, de egyben komoly kötelezettség is.

Az első világháború budapesti emlékműveit bemutató cikksorozatunk ezzel véget ért. A korábbi részek a következő linkeken érhetőek el:

Bevezető

Szobrok

Emléktáblák

Ezt olvastad?

A Népstadion 1953. augusztus 20-ai átadása

Az 1953. augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan adták át a Rákosi-korszak egyik legnagyobb beruházását, Budapest óriási sportarénáját. A létesítmény a korabeli

X