Éld át, és megérted! – Dráma és játék történelemórán a History Hack-kel
Mielőtt rátérnénk a History Hack bemutatására, képzeljünk el egy történelemórát kívül-belül! Kívül a tanár áll az osztály előtt, és beszél. Valószínűleg ez az alapfelállás. Mi játszódik le belül, a diákok fejében? Legyünk pozitívak: próbálják megérteni a folyamatot, időben és térben elhelyezni az elhangzott eseményeket, és szorgalmasan jegyzetelnek. A bal agyfélteke zakatol: nevek, folyamatok, évszámok épülnek be a szürkeállományba. A jobb agyfélteke – ami a kreativitásért és az érzelmekért felel – keresi a kapcsolódási lehetőséget. A nándorfehérvári diadalnál, ami mondjuk a tanár kedvenc témája, tud is kapcsolódni: nyerni fogunk! De amikor Mátyás király külpolitikájáról vagy a kettős társadalomról van szó, akkor alig-alig találhat kapcsolódási pontot.
Hogyan lehet a jobb agyféltekét is felébreszteni történelemórán? Mielőtt továbbmegyünk, felmerülhet a kérdés: miért kéne felébreszteni? A válasz pedig legyen 2001. szeptember 11-e. Tizennyolc éve már élhetett az olvasók többsége, és valószínűleg sokkal jobban fel tudja idézni, hogy mit csinált azon a napon, mint mondjuk egy héttel korábban. Ehhez a naphoz a World Trade Centerbe csapódó repülők, a füst és az összeomlás kapcsolódik. Érzelmek törtek fel, a közös emlék nyomán pedig jó eséllyel fel tudjuk idézni a körülményeket, ahogyan megtudtuk a hírt. Leegyszerűsítve: az érzelmekhez való kapcsolódás, valaminek az átélése, megélése segít emlékezni a körülményekre is. Ha egy múltbéli, akár születésünknél korábbi eseményhez kapcsolunk érzelmeket, akkor sokkal jobban megmaradnak az egyéb részletek is.
Ez az a gondolatmenet, ami alapján ez lett a History Hack alapgondolata: helyezkedj bele egy történelmi korba, és megérted! A programokon a diákok szerepet kapnak, amit önállóan alakíthatnak bizonyos keretek között, és egy problémát, amit a szerepben kell megoldaniuk.
A drámapedagógia és játékosítás eszköztárára alapozunk – a drámás tudást Vattay Liliána, a játékfejlesztést pedig Bayer Árpád hozza a csapatba, így ketten koordináljuk a History Hack programjait. A cél az, hogy élményt szerezzenek a diákok a történelemről, kapcsolatot alakítsanak ki az egyes korokhoz, személyekhez, és erre az élményre aztán felépülhessen a további órákon is épülő tudás.
A másik fontos szempont – az élményszerűség mellett – a hitelesség. Nem egy fiktív helyzethez építünk ki kapcsolódást, hanem valós történelmi személyekhez, Poeltenberg Ernőtől Eötvös Józsefig. Forrást adunk a diákok kezébe, és olyan tematikát választunk, ami egy nemzeti ünnep, emléknap, vagy több, a Nemzeti alaptantervben meghatározott téma tanításához is felhasználható. Az ünnepekhez kapcsolódóan az átélésre, a tananyaghoz kapcsolódóan pedig a tudásépítésre helyezzük a fókuszt. Fától az alma című programunk alatt például az Eötvös-család több generációjának apa-fiú konfliktusain keresztül ismertetjük meg a 19. század átalakuló társadalmát, Az osztályom 56-ban pedig a forradalom napjaira koncentrál, de a Rákosi-korszak megértéséhez is mankóul szolgálhat.
Úgy tűnhet, hogy a programok a diákoknak szólnak, pedig nem csak nekik. A History Hack fejlesztésével arra is törekedtünk, hogy a pedagógusok munkáját segítsük. A cél az volt, hogy a program megszervezése ne kerüljön több időbe, mint a felkészülés egy tanórára. A NAT-hoz és a tanórák rendjéhez is kapcsolódunk, és azon vagyunk, hogy minimálisra csökkentsük a szervezési feladatokat, amik rendszerint le is záródnak akkor, amikor belép a program levezetője a terembe.
A foglalkozás elején megteremtjük a viszonyrendszert, amiben dolgozni szeretnénk. Mivel a programhoz térre van szükség, ez általában az osztályterem átrendezésével jár: egy nagy vagy több kisebb körben helyezkedünk el, teret adva a „színpadnak,” vagy a csoportmunkának. Az egy vagy két tanórát felölelő programok a választott kor megismerésével és a karakterek felépítésével kezdődik. Ehhez kapcsolódnak a források (elsősorban képi és írott), és a bemelegítő, belehelyezkedő feladatok. Mi motiválja a karakteredet? Kikkel barátkozol új, múltbéli osztályodban? Mit érez, mit gondol korának eseményeiről és személyeiről?
Ha tudod, ki vagy, megérkezhetünk a problémához, amit meg szeretnénk ismerni. Innentől indul be igazán az élet: tanácsot ad, véleményt formál, megkérdőjelez, vagy atyai tanácsot oszt a diákság, vérmérséklet és a bevonódás mértéke szerint.
Többször kaptunk olyan visszajelzést a pedagógustól, hogy egészen más oldalukat mutatták a program alatt a gyerekek: aki halk volt, itt hangosan felvállalta véleményét, aki pedig rendszerint élre áll, az visszafogottabban viselkedett. A szerepbe helyezkedés páncél, ami megvéd, és lehetőség arra, hogy új oldalukat is megmutassák a gyerekek. Ha pedig játékként fogjuk fel a foglalkozást, akkor fontos, hogy önkéntes legyen. Sikamlós terep egy kötelező tanórán, hiszen csak az aktív részvétel lehet önkéntes. Nem kell kötelezően mindenkinek megszólalnia egy csoportban – de azzal is átéled a helyzetet, hogy ott állsz a többiekkel, és hallgatod egyik osztálytársad atyai útmutatását az élethez, mint ifjú Eötvös Loránd. Nem kell érvelned a mellett, hogy miért maradsz távol a tüntetéstől október 23-án – de azzal, hogy hova állsz a teremben, kifejezed és átéled gondolataidat.
A másik, többször előforduló visszajelzés a pedagógusok részéről, az az, hogy a következő órán, órákon rendre vissza-visszatértek az élmények: közösen dolgozta fel az osztály, hogy mi történt, kérdeztek, kapcsolódásokat figyeltek meg, és továbbgondolták a program alatt felmerült kérdéseket. Ezek azok a beszélgetések, ahol leginkább sajnálom, hogy nem vagyok ott, és csak a tanártól hallom ezeket a gondolatokat.
Szisztematikusan gyűjtjük a visszajelzéseket. Egy emelt történelem érettségire készülő csoportban ezt kaptuk visszajelzésként egy diáktól: „Valószínűleg ha csak ilyen óráink lennének, nem félnék az emelttől.” E miatt érdemes csinálni, számomra személyesen is ez jelenti a legpozitívabb visszajelzést. De szerencsére a felnőttektől is kapunk megjegyzéseket.
Az éles programok előtt egy-egy tesztalkalmat szervezünk, ahol helyet és időt adunk az osztálynak és a pedagógusnak is, hogy részletesen elmondják a véleményüket: mi tetszett, mire érdemes jobban figyelni. Néha olyan dolgokra rámutatnak ezek a beszélgetések, amit nem is gondoltunk volna. Szász Erzsébet tanárnő például kiemelte a foglalkozás tantárgyköziségét. Egy korszakot próbáltunk megragadni, és szépen becsúsztak olyan témák, amik irodalom, ének-zene vagy akár fizikaórán kerülnek elő normális esetben.
Tavasszal egészen más irányból is érkezett visszajelzés. Az Edisonplatform összegyűjtött száz jó gyakorlatot, ami izgalmas és innovatív módon fejleszti a gyerekeket az iskolai kereteken túl. A listán megtalálható a History Hack is. Kicsit megszeppenve ültünk a díjátadón: mi, a frissen indult programunkkal sok olyan kezdeményezés között, akik évek óta építik a saját tevékenységüket. Megtisztelő volt, és lendületet adott a nyárra. Most pedig indul az új tanév, újra a diákok kerülhetnek a főszerepbe.
A History Hack az Open History oktatási programja.
Bayer Árpád
Ezt olvastad?
További cikkek
Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez
Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés többféleképpen történhet, de az új ismeretek tanításához képest mindenképpen eltérő módszertani eszközöket igényel. A korábbi érettségi vizsgafeladatokhoz könnyen hozzáférhetünk, illetve nagy számban állnak […]
Se veled, se nélküled? – Miről mondunk le azzal, ha az iskolai okoseszközök korlátozása megvalósul?
Az okoseszközök az életünk részévé váltak. Meggyőződéses tömegközlekedőként magam is szeretem az e-bookolvasómat, a telefonomat, de azért nem mondtam le a hagyományos olvasmányaimról sem: könyv és nyomtatott sajtótermék mindig van […]
Világkörüli útra indul a Kodály-módszer: Két nemzetközi konferencia a kádári Magyarországon
Hatvan évvel ezelőtt két Magyarországon megrendezett nemzetközi konferencia hozott széleskörű elismerést a magyar zeneoktatás számára és indította világkörüli diadalútjára a Kodály-módszert. 1964 nyarán Budapesten tartotta találkozóját az UNESCO két zenei […]
Előző cikk
Egyetértés az együttélésről – A horvát-magyar kapcsolatok
A jelen recenzióban ismertetendő tanulmánykötet a Horvát Történettudományi Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában 2015-ben jelent meg. Előzményének és alapjának az egy évvel korábban, 2014 februárjában tartott […]