Konfliktusok a hidegháborúban – A Nemzeti Emlékezet Bizottsága online konferenciája

2022. október 11–12-én a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Külügyi munkacsoportja Konfliktusok a hidegháborúban címmel online konferenciát tartott, melyen a hazai tudományos élet számos kutatóhelye és oktatási intézménye képviseltette magát. A konferencia első napi programja Máthé Áron, a NEB elnökhelyettesének köszöntőjével kezdődött, aki kiemelte, hogy a NEB már megalakulása óta törekszik az intézményközi szakmai együttműködések erősítésére – erre remek példával szolgált ez a konferencia is. Ennek jegyében a tanácskozás szekcióiban a hazai tudományos élet számos területéről vettek részt képviselők.

Forrás: NEB / neb.hu

Az első nap Máthé Áron által vezetett első szekciójának fókuszában az 1950-es évek távol-keleti harcai, a francia indokínai háború, illetve a koreai háború álltak. Bene Krisztián előadásából előbbiről, illetve a harcokban részt vevő magyar idegenlégiósokról is képet kaphatott a hallgatóság, míg Csoma Mózes a koreai háborúra, Lányi Gábor János pedig annak magyar vonatkozásaira fókuszált. Érdemes kiemelni, hogy Csoma az észak-koreai magyar kórház történetéről, míg Lányi a hidegháború vallástörténeti, református szervezeteken keresztüli megközelítéséről is izgalmas adalékokkal szolgált.

Dél-koreai katonák a puszani frontra tartanak 1950 nyarán. Forrás: Wikimedia Commons

A második szekció – melyet Tulok Péter vezetett – első előadásában Fejérdy Gergely kevésbé ismert anyagok feltárása révén mutatta be az 1952 és 1990 között működő Európai Dokumentációs Központ történetét, melynek egyik alapító tagja és támogatója, illetve francia szekciójának megszervezője Habsburg Ottó volt. Ezt követően Bencsik Péter prezentációja következett, aki Magyarország és Csehszlovákia három legjelentősebb ellentétét vázolta fel 1949 és 1967 között, amelyek jelentősen hatottak a két ország korabeli államközi kapcsolataira. A szekciót Ivánfi Miklós előadása zárta. Ivánfi elsősorban az 1944 és 1950 közötti, politikusokat és diplomatákat is érintő emigrációs hullámra fókuszált, amelyet elsősorban az 1944-es német megszállás, illetve az 1947-es válság gyorsított fel.

Habsburg Ottó az Európai Dokumentációs Központ egyik ülésén, a spanyolországi Santanderben (1952). Forrás: Habsburg Ottó Alapítvány

Az ebédszünetet követően a Szilágyi Gábor által vezetett harmadik szekció fókuszában főként Nagy-Britannia, továbbá az Amerikai Egyesült Államok állt. Kiss Gábor Ferenc előadásában a Falkland-szigetekért vívott háború tapasztalatait összegezte, míg M. Madarász Anita a brit külügyminisztérium korai hidegháborús megközelítését mutatta be, rámutatva arra, Nagy-Britannia hogyan veszítette el sebezhetetlenségének képét, s hogyan próbált ez ellen propagandisztikus lépésekkel cselekedni. A két előadás jól reflektált egymásra – míg utóbbi a Brit Birodalom korai hatalommegtartási kísérletéről, addig utóbbi az utolsó nagy brit katonai győzelemről számolt be. A szekció utolsó előadásában Andreides Gábor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a ’70-es években hogyan próbált nyomást gyakorolni az olasz kormányra, annak egy igen nehéz időszakában.

Az amerikai Newsweek magazin 1982. április 19-i címlapja a brit HMS Hermes zászlóshajóval. A címlap az 1980-as Star Wars folytatását idézi. Forrás: Wikimedia Commons

Az első napot a Kolontári Attila elnökletével zajló negyedik szekció zárta, amelyben az előadások a hidegháború ritkábban tárgyalt helyszínei köré rendeződtek. A panel első előadója, Tulok Péter a korszakot a nagyhatalmak szorításában átvészelő Skandináviát, azon belül is Svédországot és a korszak svéd szociáldemokrata politikusainak tevékenységét mutatta be. A kollégák és érdeklődők az első nap utolsó szekciójának második előadásaként Krajcsír Lukács prezentációját hallgathatták meg. A hidegháború egyik „legforróbb pontja” kétségtelenül Észak-Afrika és a Közel-Kelet volt, az előadás pedig az 1962-es puccsot követő jemeni polgárháborúba és a szovjet blokk szerepébe nyújtott betekintést. A napot Lénárt T. András Dél-Amerikára fókuszáló előadása zárta, amelyben Lénárt a Monroe-elv hidegháborús korszakban történő folytatását elemezte a latin-amerikai országokra koncentrálva.

A konferencia második napjának első szekciójában – amelyet Soós Viktor Attila vezetett – elhangzó előadások az 1956-os év köré szerveződtek. Murber Ibolya a kiskorú ’56-os menekültekről, Tulipán Éva a forradalom alatti konfliktusfotózásról, míg Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar arról adott elő, hogy az ’56-os „párhuzamos krízis” hogyan jelent meg az arab világban annak 20. évfordulóján. Tulipán Éva és Murber Ibolya egyaránt izgalmas és kevéssé ismert témát mutatott be – hiszen bár tudjuk, hogy sok kiskorú menekült el, illetve, hogy számos fotó készült a forradalom és a harcok alatt, ezeknek hátteréről ritkán beszélünk. Abdallah Al-Naggar előadása kapcsán érdekes volt látni az arab világ reakcióját a forradalom évfordulójára, hiszen ez egybe esett a második arab–izraeli háború 20 éves évfordulójával is.

Budapesti látkép 1956 októberében. Forrás: Fortepan / Wikimedia Commons

Az Andreides Gábor vezette második szekció Kolontári Attila előadásával kezdődött, aki az afganisztáni szovjet intervenció előzményeit, előkészítését és okait mutatta be, kitérve arra a három tényezőre, amely Afganisztánt instabillá tette a Szovjetunió szemében. A panel második előadását Máthé Áron tartotta meg, aki a rendkívül bonyolult, gyakran a magyar koncepciós ügyekkel szorosan összekapcsolódó katonai és polgári információszerzés kihívásaira fókuszált, kitérve a határőrök közti konfliktusokra is. A szekció harmadik előadója, Bank Barbara előadásának keretében olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek a nyugatnémet titkosszolgálat Magyarországon – főként az 1950-es években, valamint az 1980-as évekig – folytatott munkáját részletezik. Ezzel prezentációja tematikailag kitűnően illeszkedett az előző előadáshoz. A panel utolsó előadását Hevő Péter tartotta meg, aki előadásában elsősorban Rudolf Slánský, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkárának tevékenységét követte végig, ahogy a politikus megindította a párton belüli ellenség felkutatását, majd ahogy az általa indított hajsza áldozatául esett.

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése (1948); balról jobbra Marie Švermová, Rudolf Slánský, Klement Gottwald, Antonín Zápotocký és Václav Nosek. Forrás: Wikimedia Commons

Rövid vita után Bank Barbara elnökletével és Ötvös István előadásával vette kezdetét a harmadik szekció, aki a Rajk-per értelmezési horizontjait vázolta fel. A panel második előadását Soós Viktor Attila tartotta meg, aki az 1960-as években egyre növekvő befolyással rendelkező francia progresszív papságra koncentrált. A szekciót Szuly Rita előadása zárta, aki Soóshoz hasonlóan szintén a keresztény egyház hidegháborúban betöltött szerepéhez nyújtott adalékokat. Szuly az Európai Államok Katolikus Keresztényeinek Berlini Konferenciájára és annak magyar percepciójára fókuszált előadásában.

A konferencia második napjának záró, Ötvös István által vezetett szekciójában elsőként Glant Tibor a ’60-as évek Amerikájának baloldali külpolitikai vitájáról értekezett. Ezt követően Orbán-Schwarzkopf Balázs az iráni forradalom magyar–osztrák kapcsolatokra gyakorolt hatását mutatta be, míg a Paládi Renátát képviselő Fóris Ákos a Szovjetunió széthullása idején a szovjet tagköztársaságok és Magyarország közt fennálló diplomáciai kapcsolatokról beszélt. Glant Tibor kiemelte a vietnámi háborúval szembeni ellenállás időbeli változásait és politikai hátterének jelentőségét, Orbán-Schwarzkopf Balázs előadásának fókuszában pedig a magyar titkosszolgálat 1970-es évek végi tevékenysége, továbbá annak politikai hatásai álltak. A konferencia záró előadásában Fóris Ákos a rendszerváltozás éveinek ukrán–magyar kapcsolatait ismertette, kiemelve az Ukrán SZSZK függetlenségi törekvéseit, valamint a magyar kormány ehhez fűződő viszonyát.

Harci műveletek a Ia Đrăng-i csatában (Vietnám, 1965). Forrás: Wikimedia Commons

A konferencia két napja során nem pusztán a hidegháború egy-egy konfliktusát feldolgozó előadásokat hallhattak a kollégák és érdeklődők, hiszen a szekciók összeállításának köszönhetően sok esetben tematikailag is reflektáltak egymásra az egyes prezentációk, így más-más perspektívából világítottak meg egy adott témát vagy konfliktustípust. A konferencia így minden résztvevő számára bizonyára hasznos információkkal szolgált, az érdeklődő közönség pedig bepillantást nyerhetett a hidegháború ritkán tárgyalt konfliktusaiba, de az előadások az ismertebb események részletesebb, összefüggéseikben való megértését is lehetővé tették.

Bessenyei VandaLengyel Ádám

A konferencia előadásai megtekinthetők az alábbi linkeken: 1. nap; 2. nap.

Ezt olvastad?

Ha olyan kommunista politikust keresünk, aki a pártállami évtizedek alatt – 1945 áprilisától egészen 1989. márciusi lemondásáig – valamennyi fordulatot