Mohamedtől Napóleonig – John Tolan professzor előadása Budapesten
John Tolan, a Nantes-i Egyetem professzora nem először fordul meg Magyarországon, hiszen korábban már több hazai konferencián és tudományos rendezvényen is szerepelt. Legutóbb 2016-ban tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében Reformer and Visionary: the European Enlightenment Reinvents the Prophet Muhammad címmel. Újabb, angol nyelvű intézeti előadása 2023. június 20-án 11 órától lesz a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tanácstermében. Ennek témája Napóleon egyiptomi hadjárata, amelynek politikai, szellemi és vallási előzményeit és ezek összefüggéseit vizsgálja a Korán európai kultúrtörténeti recepciója szempontjából. Az előadást és az azt követő vitát Tóth Ferenc moderálja, aki jelen cikkében összefoglalja az előadó munkásságát és a téma jelentőségét.
Tolan professzor kutatásainak homlokterében a zsidók, keresztények és muszlimok közötti kulturális és vallási kapcsolatok közép- és kora újkori története áll. Pályája nem tekinthető szokványosnak, hiszen egy amerikai származású történészről van szó, aki több neves intézményben folytatott tanulmányait követően végül az Atlanti óceán innenső partján kötött ki. Milwaukeeban született, majd a Yale Egyetemen végzett klasszikus egyetemi tanulmányait követően a történelemmel, pontosabban a középkori történelemmel kezdett behatóbban foglalkozni a Chicagói Egyetemen. 1990-ben itt védte meg PhD disszertációját, amely 1993-ban jelent meg (Petrus Alfonsi and his Medieval Readers, Gainesville, University Press of Florida, 1993).
Pályafutását ezt követően Franciaországban folytatta, ahol hamarosan több könyvet is kiadott. Habilitációs (HDR) disszertációjának megvédése után a Nantes-i Egyetemen kapott középkori történelmi katedrát. A kutatások és a tanítás mellett aktív tudományszervezési és hálózatépítési tevékenységet folytatott. Több tudós társaság tagsága mellett a nantes-i Maison des Sciences Homme Ange Guépin igazgatójaként és egy új vallástörténeti kutatóintézet (IPRA) alapító koordinátoraként fontos szerepet vállalt a helyi tudományos élet megújításában. John Tolan 2013 óta az Academia Europaea választott tagja.
John Tolan számos könyvet és cikket publikált pályája során. Fontosabb munkái közé tartoznak a következő kötetek: Saracens: Islam in the Medieval European Imagination (New York: Columbia University Press, 2002); Saint Francis and the Sultan. The Curious History of a Christian-Muslim Encounter (Oxford: Oxford University Press, 2009); Europe and the Islamic world: A history (Oxford: Oxford Princeton University Press, 2013) Gilles Veinstein és Henry Laurens közreműködésével. Újabb munkái közül kiemelendőek: Faces of Muhammad: Western Perceptions of the Prophet of Islam from the Middle Ages to Today (Princeton: Princeton University Press, 2019) (franciául: Mahomet l’Européen. Histoire des représentations du Prophète en Occident (Paris, Albin Michel, 2018), amelyről recenzió itt olvasható) illetve a legújabb művei: Nouvelle histoire de l’islam : VIIe – XXIe siècle (Paris: Tallandier, 2022) and England’s Jews. Finance, Violence, and the Crown in the Thirteenth Century (Philadelphia : University of Pennsylvania Press, 2023).
Az utóbbi évtizedekben több sikeres európai pályázat is a nevéhez fűződik. Az általa vezetett RELMIN ERC kutatási projekt a középkori európai és mediterrán világban élő vallási kisebbségek jogi státuszát vizsgálta, nemrég pedig három neves kutatótársával (Mercedes García Arenal, Jan Loop és Roberto Tottoli professzorokkal) együtt elnyerte az európai tudományos világ egyik legrangosabb pályázatát, az ERC Synergy Grantet. E kutatási projekt a „The European Qur’an” (EuQu) címet viseli, amely a muzulmánok szent könyvének, a Koránnak és az iszlámnak a helyzetét tanulmányozza az európai kulturális és vallástörténetben az 1150 és 1850 közötti időszakban. A projekt egyebek mellett arra keres választ, hogy miként értelmezték, adaptálták, használták fel vagy alakították át a Koránt a keresztény európai kultúrkörben. E projekthez kapcsolódik Tolan professzor legújabb budapesti előadása is, amely Bonaparte Napóleon híres egyiptomi expedíciójának vallástörténeti vonatkozásait tárgyalja.
Tóth Ferenc
A rendezvényt megnyitja: Molnár Antal igazgató
Az előadást és az azt követő vitát moderálja: Tóth Ferenc tudományos tanácsadó
A cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Újkor.hu együttműködésének keretében jött létre.
Ezt olvastad?
További cikkek
„Olvassanak el mindent, hallgassanak meg minden véleményt, amit csak lehet!” – Interjú Vonyó József történésszel. 2. rész
Két héttel ezelőtt közöltük Vonyó Józseffel készített interjúnk első részét, amelyben főként az oktatás és a pályaválasztás motivációja, körülményei kerültek a középpontba. Most folytatjuk a kutatómunkával, politikai szerepvállalással, településtörténet-írással kapcsolatos […]
Podmaniczky Frigyes arcai és szerepei
A honismereti mozgalom zászlóshajójának számító Honismeret folyóirattal nagyon régóta, majdhogynem portálunk indulása óta együttműködünk. A Honismeretet kiadó Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom […]
Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az ’56-os mártírnak az Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál csütörtökön. A NÖRI MTI-hez […]
Előző cikk
Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról
Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze: valamennyien bátran, másokért vagy hazájuk védelme érdekében cselekedtek. Miként értelmezik […]