Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról

Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze: valamennyien bátran, másokért vagy hazájuk védelme érdekében cselekedtek. Miként értelmezik ezek a videók és a hősiesség fogalmát, s mennyire építhetők be a hazai történelemoktatási gyakorlatba?

A filmek változatos formában értelemzik és mutatják be a hős fogalmát. Az anyák megmentőjeként is ismert Semmelweis Ignác vagy az 1848-49-es szabadságharcban főápolóként tevékenykedő Kossuth Zsuzsanna (Kossuth Lajos lánytestvére) elsősorban az egészségügy területén alkotott maradandót, mások pedig életük kockáztatásával vagy éppen annak árán igyekeztek másokon segíteni, vígaszt nyújtani nekik a szenvedésben: utóbbira jó példa Salkaházi Sára, aki a nyilas uralom, a vészkorszak idején mutatott példát emberségről. Szintén a videók egyik címszereplője lett későbbi Gulag-túlélő Olofsson Placid atya is, akinek kapcsán az eddigi legtömörebb formábasn adhatjuk át diákjainknak a “túlélés szabályait”. A maga korában vitatott Görgei Artúr animációs kisfilmje azért is érdemel külön figyelmet, mert az ő személye (két másik mellett) szorosan kapcsolódik a tananyaghoz, része a kerettantervnek, tevékenysége meghatározó volt a szabadságharc alakulására, ráadásul azt is bemutathatjuk a diákoknak az ő sorsán keresztül, hogy miként értelemződik újra egy történelmi tett, s miként alakult ki az „áruló képe” esetében – majd hogyan változott meg az utókor értékítélete személye kapcsán.

„Ma mintha egyfajta mítoszrombolás zajlana, pedig az a tapasztalatom, hogy a diákok nagyon nyitottak a mély és példaszerű történetekre, értékekre, sőt keresik is ezeket – a hitelesség azonban mindennél fontosabb számukra.” – mondta Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

A készítők ígérete szerint hamarosan újabb részekkel bővülhet a sorozat, tervben van az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról; Apor Vilmos győri püspök vértanúról és Tóth Potya István válogatott magyar labdarúgóról készülő animációs kisfilm.

 „Fontosnak tartjuk, hogy legnagyobb hőseink példáját, üzenetét közelebb hozzuk a mai fiatalokhoz, ezért kezdtünk egy, kifejezetten a középiskolás korosztálynak szóló, a közoktatásban is jól használható animációs kisfilmsorozat készítésébe” – mondta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.

A filmek vitathatlan előnye, hogy terjedelmük rendkívül rövid. Az animációk gyorsan pergők, igényesek – ennyi játékidő biztosan nem megy az egyébként tananyaggal igencsak zsúfolt négy éves előrehaladás rovására. A terjedelemből azonban következik, hogy a videók a tényközlésre és egy-egy kérdés felvetésére szorítkoznak csupán (pl. a Görgeiről szóló kisfilm esetén a szembenálló felek erőviszonyait bemutatva tér ki arra, hogy elkerülhető lett volna-e a világosi vegyverletétel), ám azok megvitatását már a tanárra és természetesen a befogadó diákközegre hagyták az alkotók. Kimondottan jónak találtam a fiatalos megfogalmazást és szemléletmódot is. Például Görgei Artúrt élete második felében „bullyingolták”, az utcán utánakiabáltak, hogy áruló – ez a diákok számára is átélhetővé teszi az elhangzottakat, a múltat közelíti az ő világukhoz. De ugyanígy felkeltheti a diákok életmódját, hogy az a narrátor nem hallgatta el Salkaházi Sára nővér fiatalkorának vitatható részleteit sem.

 A Sorsfordítók animációs kisfilmsorozat részei bárki számára elérhetők Sorsfordítók Youtube-csatornáján.

Maróti Zsolt Viktor

Ezt olvastad?

Mi lett veletek honvédek? – Az 1848/49-es honvédek sorsa a megtorlás és a dualizmus alatt

A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének középpontjában az 1848/49-es honvédek sorsa és utóélete állt, a forradalom és szabadságharc leverését

X