Géppuska, szurony, ritka bélyegek – Új helytörténeti kiállítás Sopronban
Lelkes gyűjtők és helytörténészek, tartalékos honvédek, civilek és hivatásos szakemberek példaértékű összefogásával valósult meg Sopronban, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ aulájában „A Rongyos Gárda harcaitól a soproni népszavazásig” című kiállítás, amely 2021. október 21-én nyílt és december 20-ig tekinthető meg.
A tárlaton a fegyvereket és egyéb militáriákat kedvelők, a papírrégiségek rajongói, a bibliofilek, a város múltja iránt érdeklődők és a lokálpatrióták egyaránt találnak érdekességeket. Hat soproni magángyűjtő – Csernus János, Demeter Márton, Domnánics Milán, Fábián Tibor, Igler Attila és Kelemen Csaba Tamás – kezdeményezésére, kollekciójuk féltve őrzött ritkaságait bemutatva szervezett informatív és színes kiállítást a MATASZ (Magyar Tartalékosok Szövetsége) Győr-Moson-Sopron megyei szervezete, a soproni ÖTT (Önkéntes Területvédelmi Tartalékos) százada, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.
A centenáriumi emlékév keretében megvalósuló kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be a száz évvel ezelőtti sorsdöntő eseményeket a trianoni békediktátumtól a nyugat-magyarországi felkelésen keresztül az 1921. december 14–16. közötti soproni népszavazásig, sőt a Horthy-korszak revíziós politikájáig.
A fegyverek és uniformisok szerelmesei 1886 M Mannlicher puskákat, Frommer és más márkájú pisztolyokat, egy 1894 M márkájú német rakétapisztolyt, valamint kézigránátokat, szuronyokat, rohamkéseket, tölténytáskákat és hevedereket tekinthetnek meg. Sőt egy eredeti Schwarzlose géppuska is látható a kiállított tárgyak között, amely a kiállítás talán leglátványosabb darabja.
Bőven láthatóak korabeli plakátok, nyomtatványok, szórólapok, újságok, képeslapok, karikatúrák és fotók is – például felkelők a savanyúkúti vasútállomáson, géppuskát kezelő, rongyos gárdista bosnyák katonák, vagy Ostenburg-Moravek Gyula a csendőrzászlóalj élén. Mindezek hűen tükrözik a korszak hangulatát. A filatélia iránt érdeklődők rendkívül ritka, a „lajtabánsági posta” által kiadott bélyegekben gyönyörködhetnek.
Központi helyet foglal el a kiállítás lényegét hirdető korabeli plakát, a Népszavazási Központi Bizottság 1921. december 15-i hirdetménye, amely szerint az Ausztria javára leadott szavazatok száma 8 227, míg a Magyarország javára leadott szavazatok száma 15 334 volt, így Sopron és környéke (összesen 257 km²) magyar kézen maradt. A kiállítás méltó módon emlékezik meg a Rongyos Gárda – napjainkra kissé elfeledett – tagjairól, akik e vészterhes időkben tanúbizonyságot tettek hazaszeretetükről és bátorságukról, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a vitatott nyugat-magyarországi területek az anyaországéi maradtak.
Érdekes epizódja volt az eseményeknek az október 4-i „nemzetgyűlésen” a Prónay Pál katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok kezdeményezésére kikiáltott kérészéletű, „független” Lajtabánság históriája, amelynek tárgyi emlékei, dokumentumai a tárlaton is nagy szerepet kapnak. Talán kevesen tudják, de a Rongyos Gárda tagjai között szép számmal harcoltak muszlim vallású bosnyák és albán katonák is – a kiállításon fotó is látható róluk –, akiket Durics Hilmi Huszein (volt császári és királyi tábori főimám) vezetett. A tárlat egyik legérdekesebb relikviája Szabó Lőrinc honvéd csendőr tiszthelyettes lajtabánsági határátlépő igazolványa.
Szintén központi helyet foglal el az aulában a soproni Missuray-Krúg Lajos író és költő életének és munkásságának a bemutatása, aki vitézül küzdött mindkét ágfalvi csatában, és a személyes élményeit megörökítő A nyugatmagyarországi felkelés című könyve több kiadást is megélt. A kiállításon szintén megtekinthető a Társpohár című verseskötetének dedikált példánya.
Ajánlom ezt a kiállítást az iskolás korosztálynak, a főiskolai és egyetemi hallgatóknak, a Sopron múltja iránt érdeklődőknek, laikusoknak és szakmabelieknek egyaránt. A tárlat megtekintése után mi is véleményt nyilváníthatunk: a szervezők kérésére megírhatjuk vagy lerajzolhatjuk, hogy ma mi a szerethető és szeretendő Sopronban, a hűség városában.
Udvarvölgyi Zsolt András, PhD (történész, szociológus, főiskolai tanár)
Ezt olvastad?
További cikkek
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság 2024-es konferenciája
A Kanadai Magyarságtudományi Társaság (Hungarian Studies Association of Canada) a legnagyobb magyarokat tömörítő humán és társadalomtudományi tudományos szervezet az országban. Minden évben rendeznek konferenciát a kanadai Humán Kongresszus keretei között. […]
Görgey-kör Délután: A napóleoni háborúk hadművészete
Nyílik már az iskola kapuja… Az új tanévvel az új évad is elkezdődött a Görgey-kör Délután programsorozatban. A Görgey-kör és az NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék közös szervezésében […]
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
Előző cikk
Forradalmárból birodalmi külügyminiszter – Andrássy Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere
A nemesi család csíkszentkirályi és krasznahorkai ágából származó id. gróf Andrássy Gyula neve a közbeszédben ma a róla elnevezett, főváros szívén átívelő útról, vagy az Országház déli bejáratánál található, 2016-ban […]