Többes számban – Interaktív országjáró kiállítás az első világháborúról iskolásoknak

A dualizmus kori Magyarország a millenniumi optimizmussal és lendülettel vágott neki a 20. századnak. A kezdetben lelkesedéssel fogadott világháború hamarosan a gazdasági–társadalmi potenciált próbára tevő állóháborúvá vált, majd a demoralizáló veszteségek olyan bélyeget ütöttek a fronton szolgáló és a hátországban maradt emberek életére, amely kitörölhetetlenül megmaradt az emlékezetekben. Az első totális háborúként emlegetett konfliktus a lakosság minden rétegét és korosztályát érintette valamilyen módon. Ennek a négy évnek állít emléket az első világháború centenáriuma alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum most bemutatott országjáró kiállítása, a Többes számban.

2017–2018-ban Győrtől Hódmezővásárhelyig, Debrecentől Zánkáig lesz látható az utazó tárlat, amely nem a háború „nagy történetére” koncentrál, hanem az emberi léptéket helyezi előtérbe, és a háborús hétköznapokba enged bepillantást. A bemutatott tárgyak egy unikális, 18 méter átmérőjű félgömb alakú sátorban kapnak helyet, ami 2018. február 22-től Vácon lesz megtekinthető a Petróczy utcai Zenepavilon alatti Duna-parton. (A tervek szerint Budapesten nem állítják ki a gömbsátrat, így ez lesz a legkönnyebben elérhető helyszín a fővárosi iskolák számára.)

Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül az élményszerű történelemtanítás, amelyben a közgyűjteményeknek is óriási szerepe lehet. A szakemberek több konferencián, kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg például a levéltár-pedagógiában rejlő potenciált és más hasonló témákat. Az országjáró kiállítás is erre az igényre rezonál, elsődleges célja, hogy az iskoláskorú gyerekek is megismerjék, milyen lehetett az első világháború kora. Mindezt a múzeumpedagógia eszközeire alapozták a kiállítás szervezői, mivel így reprezentatív tárgyak segítségével van lehetőség a történelmi (művészeti, irodalmi stb.) ismeretek bővítésére, vagy akár más szempontú feldolgozására. A Többes számban kiállítás a sokak által ismert első világháborús eseménytörténetet egészíti ki, befogadhatóvá téve a háborús mindennapok valóságát. A látottak értelmezését megkönnyíti, hogy a helyi iskolák osztályai, szakkörös csoportjai rövid szakmai vezetés mellett mélyíthetik el tudásukat a több mint 700 eredeti kiállított műtárgy között.

A 2017 novemberében, a kecskeméti helyszín megnyitója előtti sajtótájékoztatón a kiállítás főkurátora, Császtvay Tünde fogalmazta meg:

„a kiállítás címe – Többes számban – is utal arra, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a katonák, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenkinek az élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. Ez már valóban a tömegek háborúja volt, rengeteg katona és civil véráldozatával. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett, aki nem fegyverrel, az az otthon maradottak áldozatos munkájával.”

A vándorkiállításon a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet felfedezni a korszakot. Belépve a kiállítótérbe három nagy, tematikusan szétválasztott részt szemlélhetnek meg az idelátogatók. A kiállítás frontot bemutató oldalát egy vonatvagon szimbolizálja, ahol a harcok közelében szolgáló katonák, orvosok, ápolók képi, tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A vonatvagonnal szemben elhelyezett villamoskocsin a hátországban maradtak hétköznapi életével találkozhatunk. Itt olyan plakátok, újságkivágások kaptak helyet, amelyek a hölgyeket szólították fel önkéntes, adományozó munkára, továbbá porcelán eszközök és gyerekjátékok, amiknek kimunkált részleteiben a harcokra utaló motívumokat találunk, és háborús főzőkönyvekbe pillanthatunk bele: „Hamisvelő szárított zabból: 5 deka szárított zabot fél liter sós vízben péppé főzünk, tűzről levéve hűlni hagyjuk, ha kihűlt 2 egész tojást, egy összevagdalt gombát, kevés borsot keverünk hozzá, ezután 4 deka forró zsírban keverés közt az egész masszát átsütjük.”

A kiállítás front és hátország oldalát összekötő hatalmas írógépet ábrázoló szimbólumként középen a sajtófőhadiszállást találjuk, ami a háborús évek alatt hidat képezett az otthon maradtak és a frontszolgálatra osztottak között. Ínyencségnek számítanak a kiállított cenzúrázott magánlevelek, képeslapok. A sátorban egész nap dokumentumfilm egészíti ki a látottakat, illetve kétórányi, a korabeli filmhíradókból és külföldi felvételekből összeválogatott archív felvétel segít megidézni a múlt századot, a millenniumi évtől egészen a Tanácsköztársaság kikiáltásáig. Különösen meghitt hangulatot teremtett vidéki városok főterein az esti órákban a sátor falára sötétedés után vetített Csárdáskirálynő.

Kedvcsinálóként érdemes idézni a látogatók véleményét:

„A kiállítás kupolája alatt megelevenedik az I. világháború időszaka. A boldog békeidők hangulatát szemléltető tárgyaktól a lövészárkok borzalmait bemutató képekig és fegyverekig tapinthatóvá teszik, amit a mai iskolások legfeljebb csak a történelemkönyvek lapjaiból ismerhetnek. Ebben nagyon jó segítséget nyújtanak a kipróbálható eszközök, például a rohamsisak és a nehéz málhazsák.” (T. G., történelemtanár)

„Rendhagyó abban a tekintetben is, hogy olyan tárgyakat hoz közelebb hozzánk ez a kiállítás, amibe bele se gondolunk, hogy akkor léteztek. Gondolok itt a gyerekjátékokra. Mennyire részt vett a gyerekek életében a háború, ez a játékszereiken is látszik. Sokat tanultuk az iskolában is, hogy volt jegyrendszer, de egészen más bab- és gyertyajeggyel találkozni.” (K. Zs., látogató)

„Nagyon csúcs volt! Bírtam a tárlatvezetést is, de legjobban a gázálarcot!” (G. L., 8. osztályos tanuló)

„Jó volt a bicikli is, és, hogy fel lehetett próbálni a rohamsisakot, gázálarcot is.” (A. B., 8. osztályos tanuló)

„A kiállítási anyag nagy, ezért fontos, hogy elég időt szánjunk a megtekintésére, mert csak így lehet megfelelően elmélyedni benne. Tapasztalatom szerint a középiskolások figyelmét megragadta a tárlat, amely a téma olyan szerteágazó bemutatását hozza a vendéglátó településekre, ami a helyi múzeumok kiállításainál minden bizonnyal élményszerűbb.” (T. G., történelemtanár)

A félgömb alakú sátorba lépve a látogatók tehát nem egy hagyományos múzeumi térrel találkozhatnak, hanem egy modern koncepcióval rendelkező, a vendégek aktivitására építő kiállítás várja őket, amely révén átérezhetik, hogy milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. Minden generáció megtalálhatja a számára érdekes részletet, akár a digitális táblák, karikatúrák, akár mozgóképek, kézzel tapintható, felpróbálható tárgyak, levelek sokaságában.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető, és minden városban a település egy-egy központi helyén lehet majd megtalálni.

A 2018-as helyszínek:

Vác: február 22–27.

Békéscsaba: március 24–29.

Zánka, Erzsébet-tábor: június 19–29.

Kápolnásnyék: az időpont egyeztetés alatt. (A legfrisebb információkért érdemes felkeresni a Többes számban Facebook-oldalát.)

Tuzson-Berczeli Bernadett

Ezt olvastad?

A szabadság gyermekei – A VII. Regionális Honismereti és Helytörténeti Tanári Műhely

2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti –

X