Vissza az Árpád-korba! – Projekt a 6. évfolyamra

A projekt, amit most bemutatunk, 2020 szeptemberében, a távoktatás nehéz hónapjai után született, mivel mindenképpen élményekkel akartuk kezdeni az új tanévet. Erre remek alkalmat kínált a 6. osztály tananyagfelosztása, amelyet – némi csoportosítás, átrendezés után – szinkronba tudtunk hozni. A projektmódszerről részletesebben írtunk itt.

Céljaink:

  • Alkotótársként mindenkori célunk: nemcsak ismereteket nyújtunk, hanem az élményeket, érzelmi-lelki lenyomatokat is fontosnak tartjuk.
  • A történelemórákon megláttatjuk a tényeket, adatokat, eseményeket, ok-okozati összefüggéseket, a művészeti tárgyak segítenek azt megmutatni, hogyan gondolkodtak, hogyan éreztek egy-egy kor emberei.
  • A kutató- és a kreatív alkotómunka során lehetőséget biztosítunk egy tapasztalati szintű elmélyülésre az Árpád-korban, szokásokban, életérzésben.
  • Igyekszünk a komplexitás élményét nyújtani a gyerekeknek: a történelem kronologikus nyomvonalán haladva, kiegészítve a többi tantárgy, műveltségi terület nyújtotta ismeretekkel, érzésekkel.
  • Megvizsgáljuk, összehasonlítjuk a távoli középkor és a ma emberének gondolkodását, megkeressük az esetleges kapcsolódási pontokat.

1. A projekt tartalma

Természetesen a fő irányvonalat szaktárgyaink jelölték ki: a történelmi anyagrészhez remekül igazodtak az irodalomórákon olvasott mondák; mindehhez pedig „bekapcsoltuk” a többi tantárgyat is az alábbiak szerint:

Projekt tantárgyi koncentráció
A projekt tantárgyi kapcsolódásai

Saját szaktárgyainkban némi átcsoportosítást végeztünk, így hangoltuk össze az anyagrészeket a projekt céljainak megfelelően:

Történelem:

Az ötödikes OFI történelemkönyv utolsó fejezete foglalkozik a magyarok vándorlásával, a honfoglalással és néhány Árpád-házi királyunk tevékenységével. Az ismeretek elsajátítása két részletben valósult meg: a vándorlást és a honfoglalást ötödik osztályban a tantermen kívüli digitális oktatás keretében játékosított módon, az Árpád-házi uralkodók történetét pedig hatodikban, már iskolai-tanórai keretek között dolgoztuk fel a tanulókkal.

A témafeldolgozás során elsősorban a történelemkönyvre hagyatkoztunk. A tények, adatok, események leírása mellett olvastunk koronázási jelvényeinkről is, különös tekintettel a Szent Koronára (hiszen feladatként kapták a koronamakett-készítést): tanulmányoztuk a részeit, az ábrázolt személyeket, megbeszéltük ezek jelentőségét. Megnéztünk néhányat a Magyar Nemzeti Múzeum témánkhoz kapcsolódó videói közül.

Annak érdekében, hogy még közelebb hozzam a tanulókhoz ezt a korszakot, az órákon „bevetettem” Lőrinc László 25 szelfi az Árpád-korból című könyvét is.

A muhi csata emlékművét, valamint a bélapátfalvi apátsági templomot is többen látták már, mindkettő a közelünkben található.

Magyar irodalom:

A mondák témakört a történelem aktuális anyagrészeihez igazítottuk, így későbbre időzítettük a tankönyv kínálatát, és Árpád-kori mondákkal, illetve azok feldolgozásaival ismerkedtünk. Korábbról ismerték már Lehel kürtjének történetét, újraolvastuk, majd megnéztük a Jankovics Marcell-féle feldolgozást. Zotmund mondája után szintén a rajzfilm-adaptáció következett, majd Vörösmarty A Buvár Kundja. A tananyag egyáltalán nem foglalkozik az Árpád-házi szentek legendáival, pedig lépten-nyomon találkozhatnak a gyerekek az ő ábrázolásaikkal. Így megtanultuk az attribútum fogalmát, majd megismertük az öt legjelentősebbet közülük: Szent István, Imre, László, Erzsébet és Margit alakját, valamint a legenda fogalmát.

Magyar nyelvtan:

A nyelvemlék, szórványemlék fogalmának magyarázata után – ami egyébként 8. osztályos anyag lenne – a tihanyi apátság alapítólevelének híres szavait megfigyelve betekintést nyerhettek a nyelvfejlődésre: hogyan váltak hosszú évszázadok alatt pl. a névutók raggá, hogyan váltak nyíltabbá a magánhangzók.

Az ábrán említett további témákat a választható feladatok megvalósítása során, a gyakorlatban bontottuk ki.

Ének-zene:

A középkor emblematikus vokális műfajával, a gregorián énekkel már 5. osztályban megismerkedtek a gyerekek, ezt felelevenítettük. Szorosan kapcsolódva a feldolgozott legendákhoz, megtanultuk a Magyar szentek himnuszát (egyházi népének), ez foglalja össze legtömörebben azokat a tulajdonságokat, amelyeket az utókor megőrzött. Megtekintettük az István, a király című rockoperát, meg is tanultunk belőle egy részletet énekelni, ezt a projektzárón egy zongorista fiú kísérte.

Etika:

Izgalmas volt ismerkedni az Intelmek néhány részletével, s megvitatni: vajon lehet-e korszerű ma is a tanítása, üzenhet-e a ma emberének? A szentek legendáiból leginkább László bátorságát, közösségformáló erejét és a nőalakok irgalmasságát találták napjainkban is példamutatónak.

Osztályfőnöki:

Az osztályfőnöki órákon a helytörténetre helyeztük a hangsúlyt (Eger és Szent István kapcsolata), illetve gyakoroltuk, hogy hogyan közlekedjünk, viselkedjünk nyilvános helyen, miközben ellátogattunk a közeli Érsekkertbe, ahol az Árpád-házi szentek életének egy-egy mozzanatát elevenítettük fel és örökítettük meg (ld. 2. feladat).

2. A szerződés

Az általános iskolás korosztálynál fontosnak tartjuk, hogy egy-egy projektet szerződéskötéssel kezdünk. Nyomatékot, hangsúlyt kap a munka indítása; s miután tanár és diák aláírta, kikerül az osztály falára. Így rá-rápillantva ébren tartja a felelősségérzetet is…

A szerződés szövege mindig archaizált, az adott korhoz illően, a képek pedig motiválnak, a témára fókuszálást segítik.

A projekt szerződése
A szerződés címlapja

Szerződés

Mi, a 6. d osztály tanulói arra szerződünk, hogy tanulmányaink útján és képzeletünk szárnyán elrepülünk Árpád véreinek dicső korszakába, megismerjük eleink történeteit, épülünk példás tetteikből, majd visszatérve tudásunkról szívesen és színesen adunk számot.

Kelt az Úrnak kettőezer és huszadik esztendejében,

Szent Mihály havának hetedik napján

3. A feladatok

Érdekes, motiváló, munkaigényes, utánagondolást és kreativitást igénylő feladatokat kínáltunk a gyerekeknek, melyek közül érdeklődésüknek megfelelőt választhattak.

Célirányos feladatmeghatározásra törekedtünk, a több szintű kooperáció (diák–diák: páros/csoportmunka; tanár–diák: konzultációk; tanár–szülők: külső segítségnyújtás (kellékek gyűjtése); tanár–tanár: tantárgyköziség), és a segítő, támogató, de a tanulói önállóságot biztosító pedagógusi jelenlét megvalósulásával.

A vállalásokat egyénileg, párosával vagy kiscsoportokban teljesítették.

A feladatok között alkotó jellegű és bemutató-elemző jellegű feladatok egyaránt szerepeltek.

A feladatok:

  1. Kutasd fel Egerben a Szent István-ábrázolásokat; mutasd be lehetőleg saját fotókkal készített ppt-ben! Bemutatódat azzal kezdd, hogyan kapcsolódik Eger története Szent Istvánhoz!
  2. Legnagyobb Árpád-házi szentjeink közül csoportokban dolgozzátok fel Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit történetét saját jelmezes fotókba sűrítve, képaláírásokkal! (ppt)
  3. Szent István fiának, Imre hercegnek írt Intelmeket. Fogalmazz te is hasonlót! Szedd pontokba, milyen tanácsokat adnál a jövő emberének, akár a saját dédunokádnak. Írd le díszesen, igényesen! (Nyomtathatod is, megfelelő betűtípussal.)
  4. Készítsd el a Szent Korona másolatát tetszőleges anyagból és technikával! (Több korona is készülhet.)
  5. Készítsd el a bélapátfalvi apátsági templom makettjét tetszőleges anyagból és technikával! Mellékelj hozzá néhány mondatos bemutatást is!
  6. Rajzold meg az Árpád-házi királyok családfáját, ne felejtsd el az évszámokat is feltüntetni!
  7. Készíts képregényt a tatárjárásról (lehet kézi vagy digitális is), különös tekintettel a muhi csatára!
  8. Fogalmazz legalább 5 bejegyzést Julianus barát képzeletbeli naplójából! Írd le díszesen, igényesen! (Nyomtathatod is, megfelelő betűtípussal.)
  9. Készíts rejtvényfüzetet a témával kapcsolatban, legalább ötféle rejtvénnyel! Ügyelj arra, hogy csak tanult, ismert dolgokra kérdezz a rejtvényekben.
  10. Másold le díszesen első magyar szórványemlékünket: a „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” félmondatot a tihanyi apátság alapítóleveléből (1055.)!

4. Az elkészült produktumok

Az Árpád-ház családfája, különös tekintettel azokra az uralkodókra, akikről részletesebben is tanultak (Nehézséget okozott a faként való ábrázolás – a tankönyvi hagyományos, leegyszerűsített ábrától nehezen tudtak elszakadni a készítők.):

Árpád-ház családfa
Egy elkészült családfa

A gyerekek felkeresték és lefotózták az Egerben található Szent István-ábrázolásokat, ezeket ppt-n mutatták be.

Szent István-ereklye
Egy különleges ereklye

 

Egy tanuló Szent István intelmeinek mintájára saját intelmeit fogalmazta meg jövőbeli családjának – 5 pontban. Ő egyedül szeret dolgozni; minden osztályban akad ilyen is, ezt elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk. Olvasottságát, érett gondolkodását tükrözi ez a munkája is.

Intelmek
A 21. századi intelmek részlete

A bélapátfalvi apátsági templom makettje – cipősdobozokból…

A projekt egy munkája: Bélapátfalva-makett
A bélapátfalvi templom makettje

…és az élethű berendezése a csipketerítős oltárral és a padsorokkal:

A bélapátfalvi templom enteriőrje a projektből

Egy csoport a tihanyi apátságban vezetett körbe a Minecraft segítségével, kívül…

Digitálisan rekonstruált templom

… és belül:

Digitálisan rekonstruált templom belseje

A projekt során még az alapítólevelet is megjelenítették, amelyben első magyar nyelvű szórványemlékünk olvasható:

Az alapítólevél a digitálisan rekonstruált templomban

Itt pedig a híres félmondat díszes „másolata”:

Az alapítólevél legtöbbet idézett szavai a projektből

Julianus barát képzeletbeli naplójából is olvashattunk részleteket. A már említett tanuló saját kutatómunkája alapján írta szövegeket, ismét bámulatos nyelvi készségeiről téve tanúságot:

Julianus barát
Julianus naplója a projektből

Gyönyörű Szent Korona-másolatok születtek:

A Szent Korona másolatai a projektből

Az egyik legszebb – az egész makett, a képek is (!) kézi festéssel készültek:

Szent Korona
A Szent Korona makettje a projektből

Egy képregény a tatárjárásról – eredeti középkori ábrázolások alapján:

Képregény a projektből

Rejtvényfüzet, Árpád-kori feladványokkal:

Rejtvényfüzet a projektből

Három Árpád-házi szent legendájáról is készült egy-egy ppt, a szereplők a gyerekek voltak, jelmezekbe öltözve. A fotók az egész osztály közreműködésével készültek, igen jó hangulatban. Aki nem szerepelt, az öltöztetésben, kellékek előkészítésében segített. A ppt-k elkészítése mind gyerekmunka volt.

Íme néhány kép ízelítőül:

a) Szent László legendájából:

Szent László legendája a projektből
Szent László legendája a projektből
Szent László legendája a projektből
Szent László legendája a projektből

b) Szent Erzsébet legendájából:

Szent Erzsébet legendája a projektből
Szent Erzsébet legendája a projektből

c) Szent Margit legendájából:

Szent Margit legendája a projektből
Szent Margit legendája a projektből
Szent Margit legendája a projektből

Egy ppt bemutatta a kor étkezési szokásait is, egyéni kutatómunka alapján. Egy részlet ebből:

A kutatómunka eredménye

A projekt zárásakor az elkészült feladatokat a családfa diktálta időrendben mutatták be. A végén az említett közös éneklés csendült fel: egy részlet az István, a király című rockoperából, zongorán az egyik tanuló kísérte az osztályt.

Összegzés

Ez a projekt is megerősített minket abban, hogy érdemes egy-egy tananyagot ilyen módon, több tantárgy összehangolásával feldolgozni. Nemcsak a gyerekek élvezték a feladatokat, hanem lelkesedésük átragadt a szülőkre is: egy-egy projekt zárását követően mindig visszajelzést kérünk, ahol név nélkül elmondhatják/leírhatják véleményüket. Az egyértelműen pozitív értékelések jólesően igazolták, hogy jó úton járunk, folytatni kell az efféle munkát.

Tanulságokat is megfogalmazunk a magunk számára. Ezúttal is – mint korábban többször – a konzultáció volt az, ami szokatlan még a gyerekeknek. Így fordulhat elő, hogy a velünk való egyeztetés hiánya miatt olykor be-becsúszik néhány tartalmi és formai hiba a beadott munkákba.

 

Hunyadi-Buzás Éva – Hománé Móra Éva

Ezt olvastad?

Kézműves projektet működtetni digitális munkarend idején nem egyszerű feladat, de megéri. Erre bizonyíték a  Dabasi Táncsics Mihály Gimnáziumban a koronavírus