Újkoros esték – Modern technika a középkorkutatásban
Az Újkor.hu és a Budapest Pont közös programsorozata a nagy sikerű áprilisi Gyilkos elmék – Százéves bűnesetek nyomában c. esemény után egy korábbi történelmi korszak kutatása felé tekint. A középkortudomány jelenlegi új módszereiről és eredményeiről tart előadást a MTA–DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület Kutatócsoport két tagja Modern technika a középkorkutatásban címmel.
Bárány Attila Pál a kutatócsoport vezetője a középkori magyar diplomáciatörténet neves kutatója. Az Árpád-házi királyok nyugati és keleti kapcsolatait vizsgálta több írásában, előadásában, társkurátorként nemrég egy kiállítást is szervezett ehhez kapcsolódóan Pilisi Gótika – II. András francia kapcsolatai címmel. Az előadáson részben ennek a kiállításnak az előkészületeiről, a modern csontvizsgálatok módszereiről, eredményeiről számol majd be. A kiállítás, és az azt megelőző kutatás ugyanis célul tűzte ki, hogy a pilisi apátságban feltárt sírok csontanyaga közül nagy biztonsággal azonosítsák a 13. századi maradványokat, esetleg Gertrúd királyné, vagy a monostorban eltemetett külhoni lovagok csontjait. Beszél még továbbá arról, hogy milyen adalékokkal szolgálhat a csaknem 800 éve történt események megértéséhez a csontok antropológiai és izotópos vizsgálata. Mit ehetett egy ciszterci apát, vagy egy francia lovag II. András király idején a Pilisben?
Kép forrása: Memhung.unideb.hu
Nyugati minták ugyanis vannak. Az előadás során ismertetésre kerül III. Richárd angol király csontvázának vizsgálati eredményei. A 2013-ban meglelt sír kutatásának részletei bejárták a világsajtót, a hazai online tudományos-ismeretterjesztő média is nyomon követte a brit tudósok munkáját. Ismertetjük, hogy ennek mintájára milyen 3D rekonstrukciós videókat készíthet a magyar tudomány is az ismert uralkodók földi maradványairól.
Novák Ádám a kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, és az Újkor.hu rovatszerkesztője a 2015-ben elindított Középkori pecsétek 3D modellezése projekt legfrissebb eredményeiről számol be: először kerül bemutatásra a Mensor Kft. által készített film a 3D eljárás lehetőségeiről, módjáról. A technikának köszönhetően a Budapest Pont rendezvénytermébe minden különösebb óvintézkedés nélkül bemutatható, kézzel fogható lesz Luxemburgi Zsigmond nagypecsétje, vagy Nagy Lajos középpecsétje. Egy rövid történeti áttekintést kaphatunk majd a pecsétmásolatok készítésének történetéről, annak fontosságáról, módjairól és a 3D technika ehhez kapcsolódó új távlatairól.
Kép forrása: Memhung.unideb.hu
Magyarországon még modern dolognak számít – nyugaton már alapvető – hogy egy-egy kutatási projekt eredményei, forrásai online nyomon követhetőek. Széles közönség előtt először kerül itt bemutatásra a Kutatócsoport forrásadatbázisa, mely mindenki számára ingyenesen elérhető.
Erről, és további más témákról, mint az „átkos emlékű” János deákról, és Janus Pannoniusról is szó esik 2016. május 25-én szerdán a Budapest Pont Királyi Pál utca 18. szám alatti rendezvénytermében 18:00 órai kezdettel.
Belépő: 1200 Ft
Diákoknak: 600 Ft
További információk az esemény Facebook-oldalán.
Ezt olvastad?
További cikkek
Beszámoló a hatodik SZETE konferenciáról
2024. április 18-án és 19-én került megrendezésre a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének hatodik konferenciája, amelynek a helyszíne idén is a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza volt. A két napos SZETE konferencia összesen […]
Középiskolai országos történelmi verseny Szegeden
2024. április 12-13-án zajlott le a Báthory István Középiskola Tanulmányi Verseny döntője Szegeden. A kétfordulós országos történelmi verseny felvezetéseként sor került egy tanároknak és diákoknak szóló szakmai fórumra is. A […]
Maszkulinitás és társadalmi nem a kora újkorban
A ’60-as évek után számos fordulat történt a történettudományon belül, akár nyelvi, akár térbeli értelemben. E folyamatok közé sorolható a nemiség vizsgálata iránti új típusú érzékenység is. 2024. április 8-án […]
Előző cikk
Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből - recenzió
Árvai Tünde Városanyák – Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című kötete nő- és helytörténeti szempontból egyaránt hiánypótló: a női nem pécsi képviselőit állítja vizsgálatának középpontjába. A tárgyalt időintervallum […]