Középkori királyaink pecsétjei 3D-ben

A Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport 2015-ben és 2016-ban az Eperjesi Állami Levéltár, a MTA BTK Művészettörténeti Intézet és a Mensor 3D Kft.-vel együttműködve kísérleti és installációs céllal közel két tucat középkori pecsét (eredetiek és másolatok) 3D mérését/digitalizálását végezte el. Az eljárásról, és a 3D technika tudományos, és ismeretterjesztő jelentőségéről egy kisfilm, valamint a 2016-ban a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott “Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai” című kiállítás segítségével számolt be. Ez utóbbi kiállítás katalógusában – melyről az Újkor.hu-n ismertetőt is olvashatnak – részletesebb kifejtést is olvashattak az érdeklődők. A kötet rövid, 3D modellezésről írt rövid szócikket el is olvashatják az MTA repozitóriumában.

Kisfilm a 3D modellezésről

Az évek óta működő, és a történelmi-kulturális örökség felé nyitott Sketchfab nevű 3D modelleket gyűjtő oldalt sokaknak nem kell bemutatni. A British Museum feltöltött rekordjai között megtaláljuk a rosette-i követ, ami megoldókulcsaként szolgált 1822-ben az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez. A híres „nyelvforrás” eredetije ugyan megtekinthető a múzeum kiállításán, a 3D modellje viszont egy kattintásra online is. Ezt az elmúlt négy évben közel háromszázezer ember tette meg. Arra is alkalmas a weboldal, hogy kedvünkre válogassunk több száz múzeum 3D digitalizált műtárgya közül, vagy a Sorbonne egyetem régészeti gyűjteményéből merítve megnézzük hogyan mutathatott az ókori Róma Circus Maximus-a.

A rosette-i kő 3D modellje

Mert a technika nem jövő, hanem már a múlt, ahogy Fehér András fogalmazott az Újkor.hu-n megjelent interjúban a 3D technika alkalmazásáról. És valóban. Ez az ismeretátadás olyan területe, melyben a magyar közgyűjtemények is felzárkóztak, elsősorban a 2019-ben indult Közgyűjteményi Digitalizációs Stratégia mintaprojektje segítségével. A MuseuMap Sketchfab profiljában megtalálható az a 335 digitális modell, amelynek zöme ennek a programnak a keretében készült el. Persze van még hova fejlődni, a tárgyak kiválasztása, a leírása, sőt sokszor a digitalizálásra használt eszköz is hagy némi kívánnivalót maga után.

A váci Tragor Ignác Múzeum műtárgya: céhkorsó

De mire is jók ezek a 3D modellek valójában? Amellett, hogy nyomtathatóak, animálhatóak, vizsgálhatóak, legkézenfekvőbb hatásuk talán az oktatásban van. Ha a középiskolában – vagy akár az egyetemen – az írásbeliség hazai felpörgetőjének, III. Béla neveltetéséről esik szó, akkor kapóra jöhet a bizánci gyermekkor bemutatása során III. Béla „bizánci típusú” rézpénze, melyet a Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteményéből a 3D technika segítségével bemutathatunk az órán, s kiderül, hogy bizony ismertek domború formájú típusok is.

III. Béla rézpénze (CNH I: 98, H: 72, KAT: 16.15., Lsz. DFNGY 83A.)

Különösen igaz ez olyan típusú történeti források esetén, melyek elérése sokkal körülményesebb. A középkori magyar történelem legfontosabb forrásai az oklevelek, és a rajtuk függő pecsétek. Ezeket zömében egyházi és állami levéltárakban őrzik, s levéltári látogatások során sem biztos, hogy mindegyik darabot megnézheti az érdeklődő. Hiszen ezek a több száz éves darabok sérülékenyek, sokszor puszta mozgatásukkal is akaratlanul kárt teszünk bennük. Különösen igaz ez a viaszpecsétekre. Pedig segítségükkel könnyen megvizsgálhatjuk a Szent Koronához tartozó országok címereit, vagy az uralkodó idealizált képmását, akár külpolitikai programját.

Szerencsére 2009-től az NKA támogatásával online elérhetőek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött oklevelek pecsétjei, és azóta több levéltár anyaga is. Sem a digitalizálás, sem az online közzététel nem érte még el végcélját. Megfontolandó, hogy a folyamat során be lehet-e iktatni egy további kimenetet, vagyis az oklevelekre függesztett pecsétek 3D digitalizálását.

Jelen cikkünkben kedvcsinálóként a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport 3D digitalizált középkori pecsétgyűjteményéből ismertetünk öt érdekesebb darabot, amelyek megtekinthetőek a Kutatócsoport Sketchfab-oldalán.

II. András király aranybullája

Az 1222-es Aranybullát, mint törvényszöveget az első magyar alkotmányként szokás jellemezni. A nevezetes törvény a megerősítését szolgáló arany pecsétről, vagyis bulláról kapta a nevét. Nem ez volt az első magyar királyi aranypecsét, III. Béla és Imre király is használt hasonlót. Az Aranybulla egyetlen eredeti példánya sem maradt fenn, így a rajta függő pecsét sem. A történelemtudomány számára csupán egy 1221-es oklevélen (DL 39 250) maradt fenn egy példány, mely feltehetően ugyanazzal a bullával került megerősítésre. Az eredeti pecsétről még az 1960-as, 1970-es években készült szilikon másolat, melyről 3D másolat készült 2016-ban. Az eredeti leltári száma: MKCS 1168.

https://sketchfab.com/models/6b90cfc2d70b4657aea2d46021d8f19f/embed

I. (Nagy) Lajos középpecsétje

Károly Róbert az 1320-as években a királyi kancellária tehermentesítése érdekében létrehozta a királyi kápolna ispán tisztségét, mely az udvari hiteleshely működéséért volt felelős. Az általa kiadott okleveleket a középpecséttel (sigillum mediocre) erősítették meg. Lajos király idején a középpecsét kör alakú mezejében hatkaréjos kereten belül kapott helyet a címerpajzs, melynek jobb oldali mezejében az Árpád-sávok, bal oldalán pedig Anjou liliomok láthatóak. Gyöngysor közé foglalt nagybetűs körirata: + S. LODOVICI. DEI. GRACIA. REGIS. HUNGARE. (Isten kegyelméből Lajos magyar király pecsétje) Természetes viaszba nyomták, átmérője 45 mm. Egy 1359-ben kelt oklevélen függ, melyben XII. Benedek pápa bulláját írták át. Eredetije: Eperjes város levéltára Nr. 32. (DF 228471)

https://sketchfab.com/models/9c6a2810f654471f923558e32047dba5/embed

Mária királynő titkospecsétje

1382-ben Lajos király fiú örökös nélkül hunyt el. Országait így lányai örökölték, Lengyelországot Hedvig, Magyarországot Mária. A királynak koronázott leány saját pecséteket vésetett, köztük titkos pecsétet is, mely egy vörös viaszba nyomott nyolcszögű pecsét. Az eltérően hajló karéj hajlataiban Anjou liliomok. A mező közepén osztott címerpajzs, az első felében liliomokkal telehintett mező, a második felében Árpád-sávok. Köriratát kívülről gyöngysor határolja. Egy 1387. július 13-án Zágrábban kelt oklevél szövege alá nyomták a pecsétet, melyben Perényi Péternek és fiainak adományozza Terebest és uradalmát. Homonnai Drugeth család levéltára: 14. (DF 209831.)

https://sketchfab.com/models/ce7b9e519363493c8a09698fabdc2699/embed

Zsigmond király második kettős felségpecsétje

Luxemburgi Zsigmond király magyar uralkodóként három kettős felségpecsétet használt. Az 1403-as királyellenes összeesküvés leverését követően készítette el hatalmát szimbolizáló kétoldalú pecsétjét, mely 1433-as császárrá koronázásáig volt használatban. A trónon ülő uralkodót ereje teljében lévő férfiként ábrázolja, nyitott koronával, körülötte országainak címere. Feje fölött a Magyar Királyság, tőle óramutató járásának megfelelően pedig a Cseh Királyság, Brandenburg, Luxemburg, Dalmácia, és az Árpádok címere. Körirata hirdeti (magyar fordításban): Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Bosznia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, Brandenburg őrgrófja, a Szent Római Birodalom főkamarása, Csehország és Luxemburg örököse. A pecsét hátoldalán a középső pajzsban kettőskereszt, körülötte a címerprogram ismétlődik. Eredetije: Eperjes város levéltára Nr. 109. (DF 228561)

https://sketchfab.com/models/f911674bc3524822964d7542712fc907/embed

V. László király titkospecsétje

V. László király 1453-as hazatérését követően újraindult a királyi oklevéladás. Legfontosabb pecsétje a 65 mm átmérőjű titkospecsétje volt. “Hatalmas hegyestalpú négyelt pajzsában a vágásos magyar címert, a cseh oroszlánt, az osztrák pólyát és a morva sast látjuk. A pecsétmező üres részét a pajzsból kiáradó sugarak töltik ki. Gótikus minusculákból álló körirata: + S + ladislai . dei gra. hungarie . bohemie . dalmacie : croacie . etc. regis . ducis . austr. et. marchiois . movie .” (Kumorovitz, 1936). Eredetije: Eperjes város levéltára Nr. 285. (DF 228765)

https://sketchfab.com/models/69c8b204909c410e987c9efff12b1681/embed,

 

Bízunk benne rövid írásunkkal többeknek sikerült az internet és a digitalizáció számára eddig ismeretlen szegmensére felhívnunk a figyelmet.

Novák Ádám

 

Ezt olvastad?

Fazekas István műhelyvezető korábbi meghívásának eleget téve tartott előadást az Eötvös Collegium Történész műhelyében 2021. november 10-én a Fraknói Kutatócsoport