Olasz–magyar kapcsolatok, futball és maffia – az elBeszélő podcast vendége Andreides Gábor
Andreides Gábor fő kutatási területe Olaszország 20. századi története. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalában tudományos főmunkatársként és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar óraadó oktatójaként dolgozó történész sokszínű munkássággal bír. Publikációs jegyzékében jól megférnek egymás mellett a futballtörténettel, a fasizmussal, a Kádár-korszak magyar–olasz kapcsolataival, a maffiával vagy éppen a politikatörténettel kapcsolatos írások. E gazdag érdeklődési körből válogattunk a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának legújabb, az Újkor.huval együttműködésben készült epizódjában. Andreides Gábort Lengyel Ádám, valamint én, azaz Szőts Zoltán Oszkár faggattuk.
Andreides Gábor pályakezdése és a futball
Az adás első kérdése a már jól megszokott módon Andreides Gábor pályakezdésére vonatkozott. Hogyan kezdte érdekelni, és miként szeretett bele Olaszországba? Mint kiderült, ebben komoly szerepet játszott az olasz futball, és különösen az 1982-es labdarúgó világbajnokság, amelyet az olasz válogatott nyert meg. A foci máig kedves a számára. Heti rendszerességgel űzi, nézi, sőt kutatja is. Elmondása szerint a futballtörténelem kutatásában óriási potenciált lát. Nagyon fontosnak tartaná, hogy jobban elterjedjen a köztudatban, hogy a magyar labdarúgók, edzők mennyire meghatározó szerepet játszottak a két háború közötti olasz labdarúgásban, két akkori világbajnoki címében. Ezek közül a másodikat éppen a magyar válogatott legyőzésével szerezték meg.
Fasizmus, olasz–magyar kapcsolatok 1945 előtt és után
Ebből logikusan következett a következő blokk, amelyben a két világháború közötti olasz történelemről, a fasizmusról és az olasz múltfeldolgozásról, illetve az ebben rejlő kutatási lehetőségekről beszélgettünk.
A két világháború közötti olasz–magyar kapcsolatokat a szoros együttműködés jellemezte. Gyökeresen máshogy alakult a helyzet 1945 után, amikor a két ország eltérő politikai blokkokba került. Nem szakadtak meg a kapcsolatok, de nagyon érdekesen alakultak, ahogy Magyarország olaszországi megítélése is sokat változott ebben a négy évtizedben. Elég a Rákosi-korszakbeli, az 1956-os, a forradalom leverése utáni és a kései Kádár korszakbeli viszonyra gondolnunk
A maffia történészszemmel
Andreides Gábor kutatási területei közé tartozik a maffia történetének vizsgálata. Ez nem könnyű feladat, hiszen levéltári anyagok jellemzően nincsenek, és oral historyra sincs lehetőség. így főként nyilvánosan hozzáférhető per- és sajtóanyagokat lehet vizsgálni. Talán mondanunk sem kell, hogy az ezekből kibontakozó valóságnak vajmi kevés köze van ahhoz a romantikus képhez, ahogyan egy Keresztapa-típusú amerikai filmben ábrázolják a szervezett bűnözést.
A teljes beszélgetés az alábbi videó elindításával hallgatható meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
Texas, polgárháború és elektori rendszer – az elBeszélő vendége Kökény Andrea
Ez év november 5-én elnökválasztásokat tartanak az Amerikai Egyesült Államokban. Részben ennek kapcsán volt vendégünk Kökény Andrea, az SZTE Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének adjunktusa, akivel Lengyel Ádám […]
„…tudtuk, hogy átlépjük a Rubicont” – interjú Rácz Árpáddal
Az 1989 óta működő Rubicon folyóirat neve összefonódik főszerkesztőjéével, Rácz Árpádéval. A lap 400. száma idén jelent meg, s ez kiváló alkalmat teremtett számunkra, hogy felkeressük őt. A beszélgetés során […]
Egy kalóz háborúban is kalóz! – Sir Francis Drake a Spanyol Armada ellen
1588 nyarán a spanyol és az angol királyságok flottái csaptak össze a Le Manche-csatornán, hogy eldőljön: a kihívó Anglia vagy az akkor a világ legerősebb hatalmának tartott Spanyolország lesz a […]
Előző cikk
Reagan elnök „csillagháborús terve” és a „gonosz birodalma” beszéd 40 év távlatából
Ronald Reagan, az Egyesült Államok történetének egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású konzervatív elnöke 1983. március 23-án bemutatta az amerikai nemzetnek a világhíressé vált Strategic Defense Initiative, avagy a Stratégiai Védelmi […]