Történelmi „gyorskaja” – A History 101 (Történelmi gyorstalpaló) című sorozatról
A Netflix streamszolgáltató már hosszabb ideje arra törekszik, hogy tartalmak minél szélesebb palettáját biztosítsa nézőinek. Számos televíziós műfajban akadnak már kifejezetten a Netflixre gyártott tartalmak, animéktől kezdve a filmeken át a különféle zsánerű sorozatokig. Nincs ez másként a dokuszériák és dokumentumfilmek világában sem. A streamingszolgálató ezen a téren is arra törekszik, hogy minél több témában minél szélesebb tartalom legyen elérhető.
(Forrás: imdb.com)
A Történelmi gyorstalpaló (angol címén History 101) című sorozat tulajdonképpen ennek egyik kirakatdarabja, számos vonásában magán viseli a netflixes dokuk tipikus elemeit. A legnagyobb hírverést ezek közül talán a Social Dilemma c. 2020-as dokumentumfilm kapta, de könnyen említhetnénk más témájú alkotásokat is. Ezek általában a lehető legszélesebb közönséget igyekeznek megszólítani. Ebből kifolyólag, némi költői túlzással, olyanok figyelmére is számít a szolgáltató, akik 16 óra fizikai munka után éppen most estek haza és szeretnének kinézni a fejükből. Ahogy más dokuk esetén, úgy a History 101 esetén is a végeredmény tükrözi ezt a szándékot: a figyelmet megragadni kívánó, ugyanakkor rövid és végtelenül leegyszerűsített alkotást kapunk.
Az eddig elkészült két évad (2020-ban és 2022-ben mutatták be őket a Netflixen) témaválogatása a figyelem megragadását kínálja. Ilyenek lehetnek olyan aktuális témák, mint a feminizmus, Kína felemelkedése, a randiappok vagy a GPS. Ebből az is látszik, hogy nem egy klasszikus, régi darabról van szó, ami kronologikus sorrendben tárgyal eseményeket, hanem epizódonként egy-egy résztémára koncentrál. Ugyanakkor a témaválasztás elvitathatatlanul angolszász befolyású, erre csak ráerősít, hogy a felhasznált korabeli felvételek zöme is az angolszász világból származik, mintha a Föld többi része nem is létezne. A megcélzott néző, fizessen a szolgáltatásért bárhol a világon, óhatatlanul azt fogja érezni, hogy ami az Egyesült Államokon kívül (esetleg Nagy-Britanniában) történik, az nem is annyira fontos. Ez alól az olyan tematikus epizódok sem képeznek kivételt, mint például a Kína felemelkedéséről szóló.
(Forrás: imdb.com)
Az angolszász fókuszhoz a történelmi dokumentumfilmeket fogyasztó magyar nézők azonban hozzászokhattak, mivel ezek többnyire tőlünk Nyugatra készültek. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy az elhangzottak rendkívül felületesek. Számomra ez különösen akkor vált szembetűnővé, amikor a sorozat első évada kijött. Akkoriban zajlott a covidjárvány, én pedig a keletkező szabadidőmben Salát Gergelynek a Mao utáni Kínáról szóló előadását néztem rendszeresen. A History 101 által felkínált első epizód pedig pont Kínáról szólt. Összehasonlítva az egyetemi előadással nagyon vérszegénynek tűnt az az információ, amit átadni igyekezett, hiába nem azonos műfaj a kettő. De még azok az epizódok is, amelyek kapcsán előzetes tudással nem rendelkeztem, rendkívül felszínesek maradtak. A történelem mélyebb megértéséhez kevésbé segítenek hozzá, manapság már Youtube–, sőt TikTok-csatornák vannak sokkal informatívabb tartalommal.
(Forrás: imdb.com)
A képi eszközök kapcsán is vegyes érzelmek támadhatnak az emberben. A narráció szövegét ugyanis olykor látványos infografikák támogatják meg, amelyek néha hasznosak, máskor inkább az a benyomásunk támadhat, hogy jobban kifejthették volna a demonstrálásra használt adatokat. Ami viszont talán sokaknak feltűnően zavaró lehet, az a képi gegek túlzott használata. Az egyes epizódokban számos alkalommal láthatunk nem kortárs, hanem animációs filmekből vagy filmekből származó jeleneteket, amelyek viccesebbé akarják színezni az adott epizódot. Szerintem ezen a célon a dokumentumfilm gyakran lő túl, nem biztos, hogy például a GPS-ről szóló részben hatféleképpen szeretném látni, ahogy egy rajzfilmfigura átállít egy kapcsolót. Az infografikák és a narrált szövegbe ékelt agresszív (és hangos) képsorok az átlagos néző számára továbbra is a figyelem megragadását és megtartását jelentheti, ám a történelemhez kissé jobban értő érdeklődő számára inkább teljesen felesleges tölteléknek tűnnek.
A fenti benyomások alapján a Történelmi gyorstalpaló nem kínál mást, mint amit állít magáról: egy könnyen befogadható, részenként húsz perces, történelemmel kapcsolatos témáról szóló sorozatot. Történelem iránt alapfokon érdeklődő nézőknek ajánlott, esetleg kora tizenéves fiataloknak, de a szülőknek azért utóbbi esetben is érdemes arra felkészülniük, hogy a gyorsan megszerzett ismeretek hamar kiegészítésre fognak szorulni.
Kanyó Ferenc
Ezt olvastad?
További cikkek
„Ne bombázz negatív hullámokkal már kora reggel!” – Donald Sutherland emlékére
2024. június 20-án, 88 éves korában elhunyt Donald Sutherland kanadai színész. Hosszú karrierje alatt rengeteg filmben és sorozatban szerepelt, számos díjat kapott, többek közt az Akadémia életműdíját is. Donald Sutherland […]
„Ejtőernyősök vagyunk, hadnagy. Mi mindig be vagyunk kerítve.” – Az elit alakulat történészszemmel
A valaha készült talán leghitelesebb történelmi sorozat. Ezzel az egy mondattal jellemezhető legjobban a 2001-ben az HBO által bemutatott Az elit alakulat (Band of Brothers) című tízrészes történelmi minisorozatot, ami […]
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Előző cikk
Thomas Cromwell Hóráskönyvének felfedezése - interjú Kate McCaffrey-vel
A kenti Hever Castle – ez a kastély volt Boleyn Anna gyerekkorának színhelye – kurátorai, Kate McCaffrey, Dr. Owen Emmerson és Alison Palmer történészek nemrég rendkívül jelentős történelmi felfedezést tettek: […]