17. század
Arcok a török háborúból – Jacob von Sandrart és Sigmund von Birken 1663–1665-ben készült metszetsorozata
A 17. század derekán a német birodalomban széles társadalmi csoportokban folyamatosan meglévő hírigénnyel és egyre inkább professzionalizálódó hírközlési rendszerrel számolhatunk. Az elitek számos tagja politikai kapcsolatai mentén vagy gazdasági érdekeinek
Spanyol Habsburgok és magyar arisztokraták nyomában – interjú Martí Tibor történésszel
Martí Tibor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki Barcelonában született, de tanulmányai és tudományos munkássága Magyarországhoz kötik. Főbb kutatási területei a Magyar Királyság 17. századi politikai elitje és
Hátsók a kályhacsempén – egy különös ikonográfiai téma felbukkanásai
A késő középkori kályhacsempék kutatásakor olyan kérdések merülhetnek fel a művészettörténészekben, mint a látszólag banális „milyen funkció(ka)t töltöttek be a kályhák”, illetve, hogy „hogyan ábrázolták a korszakban azokat”. Különleges találat
Kerek évfordulók, ünnepek és emléknapok 2023-ban
Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2023-ban? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? Ezeket a kérdéseket minden évkezdet előtt felteszem magamnak, majd igyekszem meg is válaszolni őket. Egy ilyen
Nő a társadalomban – Nőtörténeti konferencia az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan Nő a társadalomban címmel nagyszabású konferenciát rendezett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete, valamint Történelemtudományi Doktori Iskolája 2022. november 24–25-én. Az egri Líceum épületében
Az európai Oszmán hódítás nyomában – interjú Ágoston Gáborral
Az amerikai Georgetown Egyetem professzoraként dolgozó Ágoston Gábor rendszeresen publikál angol, magyar és török nyelven. Tizedik, ezúttal magyarnyelvű könyve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Az Oszmán hódítás és
„Észak Oroszlánja” – II. Gusztáv Adolf szerepe a harmincéves háborúban
Az 1618-tól 1648-ig tartó harmincéves háború a kora újkori Európa legnagyobb nemzetközi fegyveres konfliktusa volt. Harctéren körülbelül 450 000 ember veszíthette életét, azonban a pusztítások okozta éhínség, a járványok, a
Huszt várának sorsa – Miski Péter előadása a Gyalókay-kör szervezésében
2022. április 12-én Miski Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa „Thököly uram örökké is haragszik rám, de
Üdvözült-e István király? A középkori kereszténység és az államalapítás kora a 17. századi református egyházi irodalomban
A protestantizmus lényegében a reformáció kezdetétől fogva szembekerült a történeti folyamatosság, a középkori örökséghez való viszonyulás problémájával. Egyfelől ugyanis a tanítás igazságát a közvetlenül Krisztusig visszavezető hagyományok bizonyíthatták, ugyanakkor azonban
Globális küzdőtéren. A Magyar Királyság erőforrásai és piacai a spanyol Habsburg világbirodalom rendszerében (1558-1648)
Mohács után a középkori magyar állam nemcsak a formálódó közép-európai Habsburg Monarchia részévé vált, hanem a dinasztia egészének, így az V. Károly császár halála után évszázados európai hegemóniát kifejlesztő spanyol