emlékezetpolitika
A mohácsi vereség: minden bajunk forrása?
2022. március 29-én rendezték meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tas vezér utcai épületében A magyar történelem vitás kérdései című beszélgetéssorozat soron következő alkalmát, Minden bajunk forrása? A mohácsi vereség
Az 1848–1849-es szabadságharc katonái és legendái – A IX. HadTörténész Sörest
Március 15-éhez közeledve minden évben természetes módon kiemelt figyelmet kap – legalább pár nap erejéig – az 1848–1849-es szabadságharc és az azt követő időszak története. Ezekben a napokban számos, a
A szabadságharc utóélete és kultusza – Az I. Szegedi Történész Borest
2022. március 10-én hagyományteremtő céllal rendezték meg az I. Szegedi Történész Borestet a Jókai Borház és Kultúrpontban. A kezdeményezés ötletét a Budapesten 2016 novembere óta megrendezett Történész Sörest adta, ami
Egy speciális helyzet az emlékezetpolitikában – A berlini szovjet emlékművek
1945. május 8-án délután három órakor Berlinben elhallgattak a szovjetek ágyúi. A városra a visszaemlékezések szerint „fülsüketítő csönd” ereszkedett. A győzelemért a szovjetek nagy árat fizettek. Veszteségük halottakban 81.116 ezer
Amit Csernobil jelképez
Csernobilről sokat és sokan írtak már. Ismerjük a tragédiához vezető események kronológiáját, ismerünk visszaemlékezéseket, természettudományos és történelmi megközelítésű tanulmányokat. De Csernobil és tragédiája ma már popkulturális jelenség is: regények, sorozatok,
„Oltára volt az emberszeretetnek.” A csehszlovák birtokbavétel és az érsekújvári Kossuth-szobor története
Az 1918 novemberétől 1920 tavaszáig tartó időszakot Csehszlovákiában a nemzeti diktatúra időszakának nevezhetjük. A törvényhozó és a végrehajtó főhatalmat a tervezett területein élő kisebbségek képviselői nélkül gyakorolta, így a kisebbségi
Női szerepek – háború és köztéri szobrok
A Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projekt előadássorozatának harmadik alkalmát 2020. október 15-én rendezték meg, a házigazda ismét Budapest Főváros Levéltára volt. A hallgatóság tagjai az előadásokat korlátozott létszámban a
Egy mondvacsinált forradalmár? Egy új kötet Perjessy Sándorról
A rendszerváltások viharában a közhivatalt viselő személyek számtalan dilemmával kerülhettek szembe: együttműködjenek-e a megszülető új rendszerekkel, vagy álljanak ellen – netán próbáljanak meg egyszerűen túlélni? Magyar Endre Lénárd könyvében, ami
Átpolitizált ünnep – a március 15-ei ünnepségek 1945 és 1989 között
1848/1849 emlékezete az azóta eltelt években mindig jelen volt a magyar történelemben, üzenetértéke azonban mindig az adott kor hivatalos ideológiájától függött. 1848 állami emlékezetét az 1898. évi V. törvénycikk rögzítette,
A Tanácsköztársaság emlékezete
Aligha van a proletárdiktatúra 133 napjánál vitatottabb időszak a 20. századi magyar történelemben. Amíg a Horthy-korszakban a rémuralomként, addig 1945 után egy ambivalens előképként tűnt fel az 1919-es kommün. Az