Felvidék
Határvonalon – Simon Attila: Az átmenet bizonytalansága című művéről
A Felvidék 1918/19-es csehszlovák megszállásával már sokat foglalkozott a magyar történeti szakirodalom, ezen munkák középpontjában azonban az eseménytörténet áll. Simon Attila kötetében a hétköznapok szintjén igyekszik bemutatni az impériumváltást, a
Kitelepítés a mozivásznon – bemutatták a Baska magyarul beszél című filmet
Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont 2023. november 6-án a Baska magyarul beszél című film díszbemutatójának. Baska Barbara dokumentumfilmje édesapja, Baska József festőművész gyermekkori traumáját dolgozza fel, amit a felvidéki
Egy időszerűtlen gondolkodó. Az elfeledett Peéry Rezső
1919 januárjában a cseh csapatok bevonultak Pozsonyba, a korábbi koronázóvárosba, a rendi országgyűlések helyszínére. Az 1928-1934 között aktív szlovenszkói Sarló mozgalom egyik résztvevője, Peéry (eredetileg Limpacher) Rezső író, újságíró, esszéista
Tost László, Kassa polgármestere – Szeghy-Gayer Veronika könyvéről
Kassa 20. századi történetével kapcsolatban legtöbbünknek két név és esztendő bizonyosan eszébe jut. II. Rákóczi Ferenc, Márai Sándor valamint 1918 és 1938. Az 1906-ban hazahozott fejedelem hamvainak díszkoporsója a mai
Mindent a várakról – Erődített helyek a Felvidéken és Kárpátalján
2018-ban jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet gondozásában Karczag Ákos és Szabó Tibor kétkötetes hiánypótló, monumentális alkotása a Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről. A szerzők közül Szabó Tibor gépészmérnök, jelenleg műszaki
Jaross Andor és a zsidókérdés a visszacsatolást követően
Jaross Andor neve főként a magyarországi zsidóság haláltáborokba hurcolásának egyik elsődleges felelőseként vonult be a magyar történelembe. A felvidéki származású politikust ugyanis az 1944. március 19-i német megszállást követően a
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos
Megtestesült gonosz vagy felmentésre váró áldozat? – Grünwald Béla életrajza
Demmel József legújabb könyvének már a címe is sokat elárul: Szörnyeteg Felső-Magyarországon? Grünwald Béla és a szlovák–magyar kapcsolatok története. Hiszen az abban feltett kérdés jelzi számunkra, hogy a szerző, aki
A felső-magyarországi „szörnyeteg“ – Grünwald Béla története
Grünwald Béla (1839–1891) Zólyom vármegyei alispán a szlovák nemzeti emlékezet egyik legnegatívabb személyisége, ami nem is csoda, hiszen az ő nevéhez köthető a dualizmuskori Magyarország szlovákellenes politikájának leglátványosabb eleme, a három szlovák tannyelvű
A „visszatért” felvidéki értelmiség helyzete az 1938-as első bécsi döntést követően
Az 1930-as évek második felének nemzetközi politikai folyamataiból jól kirajzolódott, hogy Magyarország egyre közelebb került az etnikai revízió lehetőségéhez. Ugyanakkor az 1938. november 2-ai első bécsi döntést követő – 11927