holokauszt
„A történelem végül is ugyanolyan emberi konstrukció, mint az irodalom” – interjú Kántás Balázzsal
Kántás Balázs irodalomtörténetből doktorált, értekezését Paul Celan bukovinai német zsidó költő életművéből írta. Költőként, műfordítóként is jegyez köteteket, ugyanakkor levéltárosként dolgozva sorra adja közre forráskiadványait, és történettudományi doktori eljárását is
„Ne várj választ egy hónapig” – Levelek a łódźi gyermekgettóból
“Drága szüleim, ha tudtok, szerezzetek nekem bőr csizma felsőrészt és 37-es fa cipőtalpat, és küldjétek el nekem, mert nincs mibe járjak. Kérek még szappant és egy kanalat, mert nincs
A magyar megszálló csapatok első „partizánvadászata” – Buki, 1941. november 3–5.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a megszállt szovjet területeken a magyar csapatok és a szovjet partizánok küzdelme. 1941 és 1944 között előbb 40 ezer, majd 1943 közepére közel
Elválasztva a társadalomtól – A zsidó gettók Európában és Magyarországon
A Holokauszt Emlékközpont (HDKE) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közös konferenciájára 2021. október 19. és 20. között került sor Elválasztva a társadalomtól – A zsidó gettók Európában és
„Elpusztulunk ezen a tanyán, ahol se orvos, se gyógyszertár.” – Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai
Dombi Gábor tavalyi évben (2020) megjelent, Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című műve hiánypótló munkának tekinthető, ugyanis egyrészt azokat az igazságtalanságokat és embertelenségeket igyekszik bemutatni, amelyeket a
Zsidó nyilas suhancok esete – Mózes Ferenc és Grünberger György története
Az 1944-es év a magyar történelem egyik legkatasztrofálisabb időszaka volt. Politikai kalandorok és erőszak jellemezte ezt az esztendőt. Két, ekkor 16 éves pesti zsidó srác, Mózes Ferenc és Grünberger György
Holokauszt és emlékezet – Az amszterdami Nevek emlékmű és kontextusa
2021. szeptember 19-én Amszterdamban felavattak egy új holokauszt emlékművet. A Nevek emlékmű minden téglája megörökíti egy-egy holland zsidó, szinti vagy roma áldozat nevét, születési dátumát és a korát, amikor meggyilkolták,
„Zsidónak lenni nem könnyű…” A komáromi zsidóság identitásváltozásai Holczer Pál élettörténete tükrében
Milyen kihívásokkal szembesült a zsidóként és magyarként is kisebbségi sorban lévő komáromi zsidóság az államszocialista Csehszlovákiában? Hogyan alakult át az Izraelbe kivándorlók identitása? A Komáromból Izraelbe kivándorolt Holczer Pállal készült
„Vorosilov írt az idővonaladra” – a Nullaév tematikus honlap
A náci Németország bukását a kortársak jelentős része egy új, békés korszak kezdetének tekintette. A második világháború alatti jaltai megállapodás azonban lehetőséget teremtett a Szovjetuniónak, hogy a harcokból győztesen kikerülve
A deportálások végjátéka – a kistarcsai internálótábor
Április 16. a magyar holokauszt emléknapja: 1944-ben e napon kezdődött ugyanis a gettósítás, a zsidók kijelölt városrészekbe, épületekbe költöztetése, ami egyben a deportálás előjátéka is volt. A teljes folyamat kevesebb