Luxemburgi Zsigmond
Középkori királyaink pecsétjei 3D-ben
A Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport 2015-ben és 2016-ban az Eperjesi Állami Levéltár, a MTA BTK Művészettörténeti Intézet és a Mensor 3D Kft.-vel együttműködve kísérleti és installációs céllal
Nikápoly, az utolsó keresztes hadjárat – olasz szemmel
1396. szeptember 25-én (más források szerint 28-án) szenvedett vereséget a nemzetközi összefogás eredményeként szerveződött nyugati lovagi sereg a magyar csapatokkal együtt Nikápoly mellett a Bajezid szultán vezette oszmán hadseregtől. A
Árpádok, Anjouk, Jagellók – Naprakész ismeretek a középkori magyar történelemről a Magyar História sorozatban
Három dologhoz, jelesül a labdarúgáshoz, a politikához és a történelemhez minden magyar „ért” – tartja a közbeszéd, de legalábbis véleménye van róla. A Kárpát-medence középkori évszázadainak meghatározó alakjai, sorsfordító eseményei
A cigányzene megjelenése a magyar kultúrában – Áldás vagy átok?
A kávéházi cigányzene mára már kétszáz éves múltra tekinthet vissza és mind a mai napig rendkívül fontos szerepet játszik a magyar zenei életben. Sikerének köszönhetően jelentősen befolyásolta a magyar társadalom
Anjou Mária, a középkori Magyarország egyetlen királynője
1382. szeptember 17-én koronázták meg Anjou Máriát, az egyetlen királynőt a középkori Magyarországon. Uralkodását nem tartja számon a jelentősebbek között a történelmi emlékezet, noha életének fordulatai akár egy nagyszabású történelmi
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte
Szívesség vagy számítás? – Vadászsólymok a Német Lovagrend szolgálatában a 14–15. században
Ha a Magyar Királyság vonatkozásában a Német Lovagrendről olvas az ember, elsőre talán akaratlanul is egy konfliktusokkal és viszályokkal teli kapcsolat sejlik fel előtte. A rendnek a II. András király
„Nem azért vitatkozunk az elődeinkkel, mert nem tiszteljük őket…” – interjú C. Tóth Norberttel
C. Tóth Norbert történész a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első évfolyamán végezte a történelem szakot. 1997-es diplomázása óta 2006-ig az MTA-MOL Zsigmondkori Oklevéltár Kutatócsoport, majd az abból alakult MTA-HIM-SZTE-MOL Magyar
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 1. rész: Ismét király nélkül az ország
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti a politikailag változatos időszak jelentős fejlődést idézett elő a társadalomban. Gyakran hívtak össze országgyűléseket, azok résztvevői között egyre többször tűntek fel
Kerek évfordulók 2018-ban – Jubileumok öt tételben
A történeti évfordulók mindig okot adnak arra, hogy a történettudomány, de általában a kultúra is egy jelentős eseményre jobban odafigyeljen az adott évben. Hagyományainkhoz híven idén is összeállítottunk egy jubileumi