Historiográfia, önmenedzselés, Újkor.hu – a TheHistoryGeek interjúja Szőts Zoltán Oszkárral
Szőts Zoltán Oszkár neve valószínűleg ismerősen cseng az Újkor.hu olvasóinak, hiszen ő a lap társalapító-főszerkesztője. Az Újkor.hu 2014-es indulása óta több mint kétszáz cikket publikált a felületen, a lap indulásának ötödik évfordulóján interjút adott, és többször szerepelt már az Újkor.hu YouTube-csatornáján is. A főállásban a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársaként dolgozó történész 2021 őszén a TheHistoryGeek YouTube-csatorna ezzel az adással induló elBeszélő című műsorának vendége volt, ahol Dávid Benjámin és Lengyel Ádám kérdezték történelmi érdeklődésének gyökereiről, tudományos kutatásairól és könyveiről, valamint az Újkor.huról.

Szőts Zoltán Oszkár már gyermekkorától kezdve érdeklődött a történelem iránt. Szívesen olvasott szabadidejében, és gyakran forgatott történelmi témájú könyveket. Felsőfokú tanulmányait mégsem bölcsészeti, hanem természettudományos területen kezdte meg, majd később jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakjára. Doktori fokozatát is itt szerezte, ahol 2018-ban védte meg Az első generáció – Az első világháború értelmezései az 1945 előtti magyar történetírásban című disszertációját. A 2020-ban könyv formájában is megjelent értekezés kapcsán esett szó arról is, hogy a történészi munka szempontjából milyen fontossággal bír a historiográfia, hiszen minden kutatás alapját ez képezi. Szőts Zoltán Oszkár a historiográfia mellett kiemelte a történelmi tudás a fontosságát, hiszen általa lehetőség nyílik a jelen megértéséhez is.

Ezt követően a beszélgetés keretén belül megtudhattuk, hogy hogyan indult az Újkor.hu, mely esemény után jött a gondolat, és milyen munkák folynak a szerkesztőségen belül. Ezt kiegészítve beszélt Szőts Zoltán Oszkár a tudományszervező tevékenységének sokszínűségéről, többet között arról is, hogy rendszeresen tart rövid előadásokat az Óbudai Evangélikus Egyházközség vasárnapi istentiszteletei előtt. Majd a szabadidő felhasználása mellett szó esett a történelmi témájú számítógépes játékokról, ennek keretén belül arról is, hogy milyen felelőssége van a játékkészítőknek, hiszen sokan ezen keresztül „ismerkednek” a történelemmel és annak egyes korszakairól.
Az elBeszélő első műsorának a második felében az önmenedzselésről és a „történészi influenszerkedésről” folyt a beszélgetés. A történész szempontjából az influenszeri tevékenység elsősorban nem marketing célokat szolgál, hanem az ismeretterjesztésről szól, illetve arról, hogy miként és hogyan lehet az embereket megszólítani a történelem segítségével. Bár a vírushelyzet idején a virtuális világba szorult vissza, de a személyes kapcsolatok és a jelenléti események egyaránt fontosak, hogy az ember önmenedzselése megvalósulhasson.
A teljes adást itt nézhető meg:
Borítókép: Szőts Zoltán Oszkár a Belvedere Meridionale Történész Műhely Hétvégén. Weisz Hanna fotója.
Ezt olvastad?
További cikkek
A Tomb Raidertől a brit–magyar diplomácia történetéig – interjú M. Madarász Anitával
A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg M. Madarász Anita Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve. A kötet a két ország kapcsolatának példáján keresztül képet ad arról, hogy Kelet […]
Jobban eligazodunk a közéletben is, ha ismerjük a történelmet – Az elBeszélő podcast vendége Borbás Barna
Milyen közös pontok vannak a közéleti újságírásban, a labdarúgás hőskorában és a történelemtudományban? Ezeket a témákat és ezek kapcsolatát érintette a TheHistoryGeek YouTube-csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az […]
Csillaghullások 1956-ban a Nemzeti Múzeumnál – csillagformák a vallásos szimbólumtörténet tükrében
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a nemzeti függetlenség vágyát a tüntető tömeg számos helyen az önkényuralom jeleinek, jelvényeinek eltávolításával nyilvánította ki. Mondhatni, hogy természetes is volt, hogy a nemzeti […]
Előző cikk
Egyházpolitika sajátos nézőpontból - Károlyi és Berinkey idejében
Az utóbbi évtizedekben kialakult gyakorlat szerint a történettudomány nagyban támaszkodik a személyes visszaemlékezésekre mint a megélt történelem forrásaira. Ezek az anyagok jól szemléltetik, hogyan éltek meg egyes korokat, eseményeket bizonyos, […]