„Repródiszkó” – A „létező szocializmus” életvilágai című kiállításról

A rendszerváltoztatás 30. évfordulójára meghirdetett „30 éve Szabadon” Emlékév alkalmából kiírt „Antall József” pályázat keretén belül a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) közös kutatási projektbe kezdett A „létező szocializmus” életvilágai – A vidéki miliők rendszerváltása címmel. A projekt célja az volt, hogy a levéltárak feldolgozzák a Hazafias Népfront országfotózásának anyagát. Az 1980-as években ugyanis – a „felszabadulás” 40. évfordulójára készülve –, a Hazafias Népfront kezdeményezésére helyi könyvtárosok, profi fotósok és aktivisták hazánk utcáit fotózták országszerte, azzal a céllal, hogy bemutassák a hazai falvak fejlődését és átalakulását. A kezdeményezés keretében 1984 és 1986 között több mint százezer fénykép készült, melyek ezt követően az Országos Levéltár, valamint a megyei levéltárak anyagába kerültek be – hogy aztán csaknem feledésbe merüljenek. Jelen írás az országos projekt egyik, egész pontosan az MNL Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának szegedi kiállításmegnyitójáról szolgál élménybeszámolóval, hogy egyúttal kedvet hozzon a kiállítás megtekintéséhez.

létező szocializmus
A kiállításmegnyitó meghívója

Mivel a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár anyagába nem kerültek be az említett országfotózás képei, így a levéltárosok a kiállításhoz más levéltári anyagokból igyekeztek fotókat gyűjteni az 1984 és 1985 közötti időszakra vonatkozóan. Szerencsére így is volt miből válogatni; a kiállított képeken megelevenedik a korabeli Szeged, Hódmezővásárhely, Makó vagy éppen Csanádpalota világa. Utóbbi volt csanádpalotai lakosként különösen kedves a szívemnek. Az anyaggyűjtésben és a tablók megszövegezésében a levéltár munkatársai közül Farkas Csaba, Rotár Krisztina, Tóth Marcell és Zeman Ferenc Csaba vettek részt.

A tablók egy rövid történeti áttekintés után az ipar, az építészet, a kereskedelem, a pártapparátus, az ellenzéki mozgalmak, a közigazgatás, a tanyarendszer, a mezőgazdaság, az oktatás, a kultúra, a vendéglátás és a turizmus témaköreit járják körül.

A csanádpalotai vonatkozás

A kiállítás megnyitójára 2022. március 29-én került sor a Somogyi Városi és Megyei Könyvtár Klubtermében. A rendezvényt Varsányi Attila, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár igazgatóhelyettese nyitotta meg, aki kiemelte, hogy történészként nehéz helyzetben van, hiszen ő maga is megélte azt a korszakot és azokat az eseményeket, amelyekről a kiállítást megnyitja, tehát nehezen tud objektíven beszélni. Éppen ezért személyes élményeivel nyitotta meg az előadást, majd azzal zárta beszédét, hogy reméli, a kiállítás részvevői előtt is megelevenedik a tablók világa.

A kiállítás megnyitója

A levéltár a kiállítás megnyitójának apropójából felkérte Pleskonics Andrást – vagy ahogy a legtöbben ismerik, Plesit, azaz Doktor Rockot – egy rendhagyó előadás tartására. Talán nem túlzás azt állítanom, hogy életem egyik meghatározó és egyben legélménydúsabb rendezvénymegnyitóján vehettem részt. Ehhez nagyban hozzájárult Plesi közvetlen stílusa és előadásmódja, és természetesen az általa választott téma, a szocializmus ellenkultúrájának zenei világa. Ahogyan Varsányi Attilánál, úgy Doktor Rocknál is előkerültek személyes élettörténetek az 1980-as évekből. Plesi nem hazudtolta meg magát, így egy rövid áttekintéssel is készült az 1984-es és 1985-ös évek főbb eseményeire vonatkozóan, melyben a politikai történések mellett olyan, számára fontos eseményeket is megemlített, minthogy 1984-ben alakult a Bon Jovi amerikai rockegyüttes, 1985-ben pedig a Guns N’ Roses és a 100 Tagú Cigányzenekar. Plesi beszélt a punk zene lényegéről és szerepéről, és előadásában természetesen szóba került a szegedi kötődésű punk zenekar, a CPg is.

Ezen a ponton tartom szükségesnek megmagyarázni a beszámoló címét; miért is adtam a Repródiszkó címet? Az ötlet Plesitől jött, aki ezt a nevet adta a kiállításra hozott zenei válogatásának. Meg is magyarázta, hogy egyfajta szójáték volt ez a részéről; a repró a kiállítás tablóit takarja, a diszkó pedig az ő zenei aláfestését a tablókhoz.

Ennél a szónál valóban semmi sem írhatja le jobban a rendezvény lényegét. Ugyanis nemcsak Plesi vagy Varsányi Attila beszélt, és nemcsak a ’80-as évek világáról olvashattunk a tablókon, hanem a zenéken keresztül, ha csak rövid ideig, de át is élhettük a korszak hangulatát. Talán ez az audiovizuális élmény volt az, ami meghatározóvá tette a kiállítás élményét. Többek között olyan dalok csendültek fel, mint a Hobo Blues Band Hajtók dala, a Kormorán Egy ágyon, egy kenyérene, Deák Bill Gyula Rossz vére, a P. Box Ómene vagy Nagy Ferótól A matematikus dala című szám. Pesli két mottózenével indította előadását, melyek jól megragadták a rendszer és az „ellenkultúra” lényegét; Bródy János Ne szólj szám című dala, valamint a CPg Primitív bunkó című száma. [A Kádár-korszak könnyűzenéjének története iránt érdeklődőknek érdemes belelapozni Csatári Bence könyveibe is, amelyek közül többet ismertettünk már portálunkon, pl. itt, itt, itt és itt. – a főszerkesztő]

A levéltár munkatársai további meglepetéssel is készültek a kiállítás megnyitójára érkezőknek. Rotár Krisztina ötlete alapján négy punk/rock zenekar – a Beatrice, az A. E. Bizottság, a CPg és az Aurora – számaiba hallgathattunk bele az asztalokra helyezett tabletek segítségével. Bodor Tímea pedig játékra invitálta az érdeklődőket, aki a kiállítás anyagához kapcsolódóan összeállított egy izgalmas kérdéssort. A résztvevők így akár csoportosan, akár egyénileg is megmérethették magukat a Kahootos levéltári kvízzel, amely online is elérhető – aki szeretné, most is próbára teheti magát.

létező szocializmus

A kiállítás még egy hétig megtekinthető a Somogyi Városi és Megye Könyvtár Klubtermében. Mindenkit arra buzdítok, hogy ha teheti, menjen el, nézze meg, nem fogja megbánni. Ha a (Rock)Isten is úgy akarja, akkor pedig folytatás következik, és a kiállítás a szegedi Rock Klubban is megtekinthető lesz, amit ki más nyithatna meg újra, mint Doktor Rock. Aki lemaradt, az tehát pótolhatja majd az élményeket.

Csapó Fanni

Köszönet a képekért Bodor Tímeának, aki rendelkezésemre bocsátotta azokat.

A borítókép hátterében Szeged városának légifotója látható 1989-ből, a Fogadalmi templommal és a Belvárosi híddal. (Fotó: Fortepan / Urbán Tamás)

Ezt olvastad?

2022. március 10-én hagyományteremtő céllal rendezték meg az I. Szegedi Történész Borestet a Jókai Borház és Kultúrpontban. A kezdeményezés ötletét