Új térképek a történelem tanulmányozásához
Az általános és középiskolai történelemoktatásban kiemelt szerepet kapnak a térképek, mint ahogy a diákok legnagyobb megmérettetésein (érettségi, tanulmányi versenyek) általában a történelematlasz jelenti a legfontosabb segédeszközt. Bizonyos témaköröknél jelentősen növelheti egy esszéfeladat vagy felelet végső értékét, ha a térkép nem ismeretlen számunkra, és megvan az a készségünk, hogy tájékozódjunk rajta. Mégis az a tapasztalatom gyakorló történelemtanárként, hogy tanulóink talán a térképes forrásokkal boldogulnak a legnehezebben, s aki régebben végezte iskoláit, az hozzám hasonlóan valószínűleg emlékszik még a táblára felhelyezett falitérképek előtti felelések „izgalmaira”.
A 2018-as őszi vizsgaidőszaktól kezdődően a történelemérettségin a vizsgázók a Történelmi atlasz középiskolásoknak című kiadványt használhatják. Nemrég az Újkor.hu oktatási rovatában hasznos segédletet tettünk közzé, mellyel az alkotók az új történelematlasz használatának gyakorlását szerették volna segíteni változatos és izgalmas feladatokkal. Az elmúlt időszak több neves történelemversenyének feladatlapjaiban voltak a segédeszközhöz kapcsolódó meglehetősen kreatív kérdések – például ennek a tesztnek a 10. kérdésében.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének műhelyében sorra születnek az új térképek, amelyeket most, a járványra való tekintettel, rövid leírásokkal és magyarázatokkal feltöltöttek az Intézet honlapjára. A térképek Nagy Béla munkái, jó minőségűek, színesek és kellően részletesek, a történészi kommentárok pedig rövidek, szakszerűek és kimondottan ezekhez az anyagokhoz készültek.
A folyamatosan gyarapodó Térképtárban minden egyes anyag a magyar történelemhez kapcsolódik, ezen kívül igyekeztek azokhoz a témákhoz nyúlni, melyek az iskolai törzsanyaghoz vagy annak egy izgalmas kiegészítő jelenségéhez kapcsolódik. Különleges például az a térkép, amely a pozsonyi törvényszék elé idézett protestáns prédikátorok és tanítók szolgálati helyeit mutatja. A magyarországi reformációhoz kapcsolódva el lehet mélyedni ebben a résztémában, hiszen az új NAT lehetőséget ad egy-egy téma alaposabb körbejárására. Tanulói kiselőadások, beszámolók készíthetők az elérhető anyagok segítségével.
Jelenleg az alábbi térképeket találhatjuk meg a Térképtárban:
8–11. sz. A késő avar (670/680–804) és magyar (10–11. század) régészeti lelőhelyek
10. sz. A magyar hadjáratok, 899–970
1568. A Habsburgok összetett monarchiája Közép-Európában
1580 után. A török elleni védelmi rendszer
16. sz. Az erdélyi püspökség és káptalan birtokai
1619–1626. Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjáratai
1644–1645. Rákóczi György Habsburg-ellenes hadjáratai
1657 II. Rákóczi György lengyel hadjárata
1661−1690. Az Erdélyi Fejedelemség I. Apafi Mihály korában
1664–1683. A magyarországi török hódoltság
1674. A pozsonyi törvényszék elé idézett protestáns prédikátorok és tanítók szolgálati helyei
17. sz. Az Erdélyi Fejedelemség
1940. A magyar és a román hadseregek felvonulása a közös határon és a 2. bécsi döntés
1944. 03. 19. Magyarország német megszállása
1945. Hadműveletek Budapest felmentésére
1945. Hadműveletek Nyugat-Magyarországon, 1945. 03. 1.–04. 13.
Az összes anyagot szemlélve egyelőre a hadtörténethez kapcsolódóan találjuk a legtöbb térképet, ami nem is meglepő – ezeknél a tananyagrészeknél szinte elképzelhetetlen egy óra vagy egy otthoni felkészülés anélkül, hogy a diákok ne követnék az eseményeket térben.
Egy lehetséges feldolgozási forma:
A diákok az alábbi térképpel dolgoznak, de szükség esetén bizonyos dolgokhoz használhatják a világhálót is (például ha tanulópárokban dolgoznak órán, az egyikük az okostelefonját használhatja), de csak a megjelölt részeknél.
Mely középkori államok területére jutottak el a kalandozó magyarok? (Például Nyugati Frank Királyság, Bizánci Császárság, Német Királyság, Spanyol Őrgrófság, Egyházi Állam stb.)
Jelölje a térképen az alábbi szövegrészletben említett hadjáratokat a zárójelben megadott színnel!
„A harmadik tényező, ami miatt egy-egy vállalkozás elindult, az európai államok közötti viszonyokban keresendő: gyakran előfordult ugyanis, hogy a magyarok egyik vagy másik fejedelem oldalán beavatkoztak az európai konfliktusokba. Így a 10. század elejétől I. Berengár itáliai királyt támogatták az ellenfelei által behívott trónkövetelőkkel szemben (PIROS), 942-ben Hugó itáliai király bérelte fel őket az arabok elleni spanyolországi hadjáratra (KÉK), 954-ben pedig I. Ottó német király belső ellenségeit segítették meg. (ZÖLD)” (Bácsatyai Dániel és Nagy Béla szövege alapján)
Mely területekre nem vezettek hadjáratot és mi lehet ennek az oka? (lengyel, porosz területekre – városok, kolostorok száma csekélyebb volt, így a zsákmány is – a szövegben például így szerepel: „Minden bizonnyal a városfalakon kívüli gazdag monostorok csábították a kalandozókat Lotaringiába.”)
Készítsenek táblázatot a térkép jelentős csatáiról! Ki volt az ellenfél, melyik sereg győzött? A települések mai neveit is adják meg, ha elérő! Ahol lehet tudni, a hadvezérek nevét is tüntessék fel! (Itt például ki lehet térni a pozsonyi csatára, ahol a térkép kapcsán szükség lesz egy kis internetes bogarászásra is.)
Mekkora volt a távolság a kalandozások két legtávolabbi végpontja között? (Itt is lehet a világhálót segítségül hívni.)
Mikor volt a térkép alapján az utolsó hadjárat?
***
A fentiekből kitűnik, hogy a térképgyűjteményből és a hozzá kapcsolódó leírásokból bármelyik tanár könnyedén készíthet feladatot, prezentációt, gyakorló órát, és a tanulók számára is hasznos lehet a készülés során, de természetesen mindent történeti topográfia iránt érdeklődőnek nyitott a lehetőség.
Ezt olvastad?
További cikkek
Tematikus ismétlő feladatlapok az emelt szintű történelem érettségi felkészítéshez
Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés többféleképpen történhet, de az új ismeretek tanításához képest mindenképpen eltérő módszertani eszközöket igényel. A korábbi érettségi vizsgafeladatokhoz könnyen hozzáférhetünk, illetve nagy számban állnak […]
Se veled, se nélküled? – Miről mondunk le azzal, ha az iskolai okoseszközök korlátozása megvalósul?
Az okoseszközök az életünk részévé váltak. Meggyőződéses tömegközlekedőként magam is szeretem az e-bookolvasómat, a telefonomat, de azért nem mondtam le a hagyományos olvasmányaimról sem: könyv és nyomtatott sajtótermék mindig van […]
Világkörüli útra indul a Kodály-módszer: Két nemzetközi konferencia a kádári Magyarországon
Hatvan évvel ezelőtt két Magyarországon megrendezett nemzetközi konferencia hozott széleskörű elismerést a magyar zeneoktatás számára és indította világkörüli diadalútjára a Kodály-módszert. 1964 nyarán Budapesten tartotta találkozóját az UNESCO két zenei […]
Előző cikk
Tavaszi virágzástól a munkásünnepig. Május 1-e jelentésváltozásának története
1890. május 1-én az Egyesült Államokban és Európa több országában egy nem mindennapi esemény zajlott le egyidőben. Az ipari forradalom nyomán létrejött gyárak és kisebb üzemek dolgozói, bizonyos helyeken pedig […]