Új térképek a történelem tanulmányozásához

Az általános és középiskolai történelemoktatásban kiemelt szerepet kapnak a térképek, mint ahogy a diákok legnagyobb megmérettetésein (érettségi, tanulmányi versenyek) általában a történelematlasz jelenti a legfontosabb segédeszközt. Bizonyos témaköröknél jelentősen növelheti egy esszéfeladat vagy felelet végső értékét, ha a térkép nem ismeretlen számunkra, és megvan az a készségünk, hogy tájékozódjunk rajta. Mégis az a tapasztalatom gyakorló történelemtanárként, hogy tanulóink talán a térképes forrásokkal boldogulnak a legnehezebben, s aki régebben végezte iskoláit, az hozzám hasonlóan valószínűleg emlékszik még a táblára felhelyezett falitérképek előtti felelések „izgalmaira”.

A térkép Nagy Béla munkája. Forrás: a BTK TTI honlapja

A 2018-as őszi vizsgaidőszaktól kezdődően a történelemérettségin a vizsgázók a Történelmi atlasz középiskolásoknak című kiadványt használhatják. Nemrég az Újkor.hu oktatási rovatában hasznos segédletet tettünk közzé, mellyel az alkotók az új történelematlasz használatának gyakorlását szerették volna segíteni változatos és izgalmas feladatokkal. Az elmúlt időszak több neves történelemversenyének feladatlapjaiban voltak a segédeszközhöz kapcsolódó meglehetősen kreatív kérdések – például ennek a tesztnek a 10. kérdésében.

A 2019/20. évi Kosáry Domokos Történelemverseny regionális fordulójának kilencedikes feladatsorának részlete

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének műhelyében sorra születnek az új térképek, amelyeket most, a járványra való tekintettel, rövid leírásokkal és magyarázatokkal feltöltöttek az Intézet honlapjára. A térképek Nagy Béla munkái, jó minőségűek, színesek és kellően részletesek, a történészi kommentárok pedig rövidek, szakszerűek és kimondottan ezekhez az anyagokhoz készültek.

A térkép Nagy Béla munkája. Forrás: a BTK TTI honlapja

A folyamatosan gyarapodó Térképtárban minden egyes anyag a magyar történelemhez kapcsolódik, ezen kívül igyekeztek azokhoz a témákhoz nyúlni, melyek az iskolai törzsanyaghoz vagy annak egy izgalmas kiegészítő jelenségéhez kapcsolódik. Különleges például az a térkép, amely a pozsonyi törvényszék elé idézett protestáns prédikátorok és tanítók szolgálati helyeit mutatja. A magyarországi reformációhoz kapcsolódva el lehet mélyedni ebben a résztémában, hiszen az új NAT lehetőséget ad egy-egy téma alaposabb körbejárására. Tanulói kiselőadások, beszámolók készíthetők az elérhető anyagok segítségével.

Jelenleg az alábbi térképeket találhatjuk meg a Térképtárban:

8–11. sz. A késő avar (670/680–804) és magyar (10–11. század) régészeti lelőhelyek

10. sz. A magyar hadjáratok, 899–970

11. sz. Német támadások

11–13. sz. Szolgáló népek

1541. Török Bálint birtokai

1568. A Habsburgok összetett monarchiája Közép-Európában

1571. Az Erdélyi Fejedelemség

1580 után. A török elleni védelmi rendszer

16. sz. Az erdélyi püspökség és káptalan birtokai

1619–1626. Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjáratai

1644–1645. Rákóczi György Habsburg-ellenes hadjáratai

1657 II. Rákóczi György lengyel hadjárata

1661−1690. Az Erdélyi Fejedelemség I. Apafi Mihály korában

1664–1683. A magyarországi török hódoltság

1674. A pozsonyi törvényszék elé idézett protestáns prédikátorok és tanítók szolgálati helyei

1681. A XXVI. törvénycikkely

1683–1699. A törökök kiűzése

17. sz. Az Erdélyi Fejedelemség

1916–1918. A román hadszíntér

1940. A magyar és a román hadseregek felvonulása a közös határon és a 2. bécsi döntés

1944. 03. 19. Magyarország német megszállása

1944. A tordai csata

1944. Budapest bekerítése

1944. Észak-Erdély elvesztése

1944–1945. Budapest ostroma

1945. Hadműveletek Budapest felmentésére

1945. Hadműveletek Nyugat-Magyarországon, 1945. 03. 1.–04. 13.

Az összes anyagot szemlélve egyelőre a hadtörténethez kapcsolódóan találjuk a legtöbb térképet, ami nem is meglepő – ezeknél a tananyagrészeknél szinte elképzelhetetlen egy óra vagy egy otthoni felkészülés anélkül, hogy a diákok ne követnék az eseményeket térben.

A térkép Nagy Béla munkája. Forrás: a BTK TTI honlapja

Egy lehetséges feldolgozási forma:

A diákok az alábbi térképpel dolgoznak, de szükség esetén bizonyos dolgokhoz használhatják a világhálót is (például ha tanulópárokban dolgoznak órán, az egyikük az okostelefonját használhatja), de csak a megjelölt részeknél.

A térkép Nagy Béla munkája. Forrás: a BTK TTI honlapja

Mely középkori államok területére jutottak el a kalandozó magyarok? (Például Nyugati Frank Királyság, Bizánci Császárság, Német Királyság, Spanyol Őrgrófság, Egyházi Állam stb.)

Jelölje a térképen az alábbi szövegrészletben említett hadjáratokat a zárójelben megadott színnel!
„A harmadik tényező, ami miatt egy-egy vállalkozás elindult, az európai államok közötti viszonyokban keresendő: gyakran előfordult ugyanis, hogy a magyarok egyik vagy másik fejedelem oldalán beavatkoztak az európai konfliktusokba. Így a 10. század elejétől I. Berengár itáliai királyt támogatták az ellenfelei által behívott trónkövetelőkkel szemben (PIROS), 942-ben Hugó itáliai király bérelte fel őket az arabok elleni spanyolországi hadjáratra (KÉK), 954-ben pedig I. Ottó német király belső ellenségeit segítették meg. (ZÖLD)” (Bácsatyai Dániel és Nagy Béla szövege alapján)

Mely területekre nem vezettek hadjáratot és mi lehet ennek az oka? (lengyel, porosz területekre – városok, kolostorok száma csekélyebb volt, így a zsákmány is – a szövegben például így szerepel: „Minden bizonnyal a városfalakon kívüli gazdag monostorok csábították a kalandozókat Lotaringiába.”)

Készítsenek táblázatot a térkép jelentős csatáiról! Ki volt az ellenfél, melyik sereg győzött? A települések mai neveit is adják meg, ha elérő! Ahol lehet tudni, a hadvezérek nevét is tüntessék fel! (Itt például ki lehet térni a pozsonyi csatára, ahol a térkép kapcsán szükség lesz egy kis internetes bogarászásra is.)

Mekkora volt a távolság a kalandozások két legtávolabbi végpontja között? (Itt is lehet a világhálót segítségül hívni.)

Mikor volt a térkép alapján az utolsó hadjárat?

***

A fentiekből kitűnik, hogy a térképgyűjteményből és a hozzá kapcsolódó leírásokból bármelyik tanár könnyedén készíthet feladatot, prezentációt, gyakorló órát, és a tanulók számára is hasznos lehet a készülés során, de természetesen mindent történeti topográfia iránt érdeklődőnek nyitott a lehetőség.

Maróti Zsolt Viktor

Ezt olvastad?

A Power Point prezentáció használatáról a hazai történelemtanításban Kékesi Szabolcs írt először 2005-ben, az újdonság iránti, szinte még töretlen lelkesedéssel.[1]
Támogasson minket