Magyar történelem
Magyar történeti cikkek, tanulmányok
„A halálbüntetés zárt helyen, nyaktilóval hajtatik végre.” – Egy sikertelen adaptációs kísérlet első büntető törvénykönyvünk születésekor
A halálbüntetés a mai napig állandó témát szolgáltat a jog, a politika, a filozófia és más tudományágak területén. Alkalmazása mellett és ellen rengeteg érvet hoztak fel a felvilágosodás kora, az
Városi patakok és vízszennyezés a modern kor előtt – Avagy hogyan (nem) tartottak halat vizeletes vízben a középkorban
A modern kort megelőző, nagyobb népességkoncentrációval bíró városok rendre a közlekedési-kereskedelmi folyosót jelentő folyamok mentén alakultak ki, ugyanakkor gazdaságuk szempontjából hasonló jelentőséggel bírtak a patakok, erek is, hiszen ezek voltak
Kulturális együttműködés Szolnok megye és Zugló között Budapest megalakulásának 100. évfordulóján
Budapest 1972–1973-ban ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A fővárosi vezetés ünnepi rendezvénysorozattal kívánt megemlékezni erről a jelentős eseményről. A centenáriumi megemlékezésben a megyéknek is szerepet kellett vállalniuk. Az egyes megyéknek egy-egy
A párthierarchia „második embere” – Gerő Ernő politikai pályája
Gerő Ernő (1898. július 8. Terbegec, Hont vármegye – 1980. március 12. Budapest) a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszakban a kommunista párthierarchia második embere volt, kezében jelentős hatalom összpontosult, s
Lőcse felemelkedése a kezdetektől a 14. század közepéig
Lőcse alapításának történetét elsőként a 15. századi Szepesszombati Krónikában jegyezték le, amelynek elbeszélését – hol kibővítve, hol kivonatolva – a teljes kora újkori szepesi krónikairodalom átvette. A hagyomány szerint a
A zártkörű jólét – A szociális kérdés a Horthy-korszakban
Nagy közhelynek tekinthető, hogy a Horthy-korszak (1920–1944) a magyar történelem ellentmondásos időszaka. Ugyanakkor, mint minden közhely, ez is a valóságon alapul. Nem csak hazánk, hanem az egész világ történelmében rendkívül
A szabadkőművesség és az 1918–1919-es forradalmi kormányok
A kortársak és az utókor körében elterjedt történelmi tévhit és az események félreértelmezése, miszerint az 1918-19-es kormányok mögött a szabadkőműves páholyok álltak, mind az őszirózsás forradalom kirobbantása, mind a Károlyi-kormányzat,
„…az angol nép sebeit és a gyarmati népek nyomorúságát nem fogják tudni a királynő uszályával eltakarni…” II. Erzsébet koronázása a magyar sajtóban
A 20. századra a brit monarchia nagyrészt elvesztette politikai hatalmát, ezért befolyásának fenntartásában egyre fontosabb szerepet játszottak a nagyszabású, pompát, erőt, történelmi folytonosságot sugárzó szertartások. Ezek a jelképes erejű események
„A dísztermek még ma is a mária-tereziánus korszak báját suttogják” – a Magyar Nagykövetség épülete Bécsben
A bécsi Magyar Nagykövetségnek napjainkban otthont adó, s korábban a Magyar Királyi Udvari Kancelláriaként funkcionáló Strattmann-Windischgrätz palota vitathatatlanul az osztrák főváros egyik legszebb külképviseleti komplexuma, Magyarország alighanem legfényűzőbb nagykövetsége. Bár
Magyarországi szabadkőműves oktatási intézmények hálózata a Kelet közlöny alapján (1899–1911)
A népoktatásügy, népnevelés, az alsóbb néprétegek szellemi felzárkóztatásának víziója tehát már a 19. század második felétől előkelő helyet foglalt el a magyarországi szabadkőművesség törekvései között. Amint a szabadkőművességet Magyarországon 1868-ban