„Az egész ország hódolattal ünnepelte a kormányzót” – Horthy Miklós születésnapjának ünneplése a sajtó tükrében

Az 1919 és 1944 közti időszakban Horthy Miklós személye körül létrejött egy gondosan felépített kultusz, mely az idők folyamán változásokon ment keresztül. A vezérkultuszok kialakulása az első világháború után jellemző volt több európai országra. Azonban a különböző országokban különböző módon jöttek létre az adott állam első embere köré épített kultuszok, mely azzal magyarázható, hogy minden ország más társadalmi és politikai rendszerrel rendelkezett, továbbá máshogyan viszonyultak a hagyományokhoz is.

A Horthy-kultusz kérdésköréről további cikkeket olvashatnak folyóiratunkban:

Horthy Miklós névnapjai. Egy ünnep anatómiája (1920-1943)

Önképének fogságában – Horthy Miklós kultuszáról

Podcast ajánló: A Horthy-kultusz és a második világháborús propaganda

Horthy Miklós (Kárpáti Híradó 1943. június)

A kormányzó kultusza a 20. században az uralkodói külsőségekre épült. A Horthy személye körült kialakult jeles ünnepek közé sorolható kormányzóválasztás évfordulója (március 1.), születésnapja (június 18), budapesti bevonulásának napja (november 16.) és névnapja (december 6.). A születésnap nyilvános ünneplésének rendszere az 1920-as évek második felében alakult ki és 1935-ben egészült ki további reprezentációs eseményekkel. A születésnapi ünnepélyek vizsgálatához kitűnő forrásként használhatók fel a korabeli sajtóban megjelenő cikkek és a filmhíradók kockái is remek alkalmat kínálnak a vizsgált téma tanulmányozására.

Horthy Miklós születésnapjának ünneplése az 1920-as évek első felében mindössze szűk állami keretek között ment végbe. Ebben az időszakban ugyan felköszöntötték a kormányzót, azonban a köszöntést nem követték ünneplő rendezvények. Mindehhez képest a Honvédelmi Minisztérium 1923. november 30-án rendelet formájában rögzítette, hogy a kormányzó születésnapján és névnapján katonai szünnapot vezessenek be, amelyekhez – amint arra Turbucz Dávid is rámutatott – Ferenc József uralkodó jeles napjai szolgáltattak precedenst.

Katonai díszszemle a Vérmezőn Horthy Miklós születésnapja tiszteletére

Ezt követően a kormányzói születésnapokat egyaránt megünnepelték a fővárosban és vidéken is. Ezen a napon mind az országos, mind pedig a helyi sajtóban cikkek jelentek meg a kormányzóról és a június havi ünnepségekről. 1923-tól kezdve az újságok többsége már vezércikként jelentette meg Horthy Miklós születésnapján megrendezett eseményekről szóló beszámolókat.

A születésnapi ceremónia minden évben hasonló módon zajlott le. A kormányzói születésnapok közös vonása, hogy az ünneplésében az egyházak, a honvédség, a kormányzat és a törvényhozás is tevékenyen részt vett.

Erről szemléletes áttekintés ad a Budapesti Hírlap „Az egész ország hódolattal ünnepelte a kormányzót 69-ik születésnapja alkalmából” címmel megjelent, a fővárosi ünnepségekről szóló részletes beszámolója, amiből kiderül milyen reprezentációs rendezvényeket szerveztek az évfordulón. Az ünnepi készülődés már a reggeli órákban elkezdődött, amikor a katonazenekar zenés ébresztővel keltette Budapest lakosságát, majd ezt követően a Gellért-hegyről 24 ágyúlövéssel tisztelegtek a kormányzó előtt. Az ágyúlövések szimbolikus jelentéssel bírtak, hiszen korábban Ferenc József születésnapján is megszokott rituálénak számítottak. A Horthy-korszakban 1923 és 1931 között 20 ágyúlövéssel, 1931 után pedig 24 ágyúlövéssel adták hírül Budapest lakosainak, hogy jeles napra ébredtek. A lakóházak, hivatalok és középületek homlokzatára nemzeti lobogókat helyeztek ki.

A nap további részében köszöntők hangzottak el, amelyekben kifejtették, hogy „a kormányzót a nemzet hálája, és szeretete veszi körül és most minden magyar szív összedobbanva azt kéri a Mindenhatótól, hogy tartsa meg öt a nemzet élén erőben és egészségben még sokáig.” A fővárosi rendezvények mellett „Horthy Miklós kormányzó születésnapja alkalmából országszerte bensőséges ünnepségeket rendeztek”, (Budapesti Hírlap 1937. június 19. 1–2.) fáklyás felvonulást szerveztek és hazafias előadásokat rendeztek az ünnep alkalmából.

Vitézavatás Horthy 60. születésnapján (Tolnai Világlapja, György Sándor: Ma 149 éve született Horthy Miklós. Így ünnepelték a kormányzó születésnapját a két háború között. https://horthykorszak.blog.hu/)

Mindezeken túl, minden vallási felekezet hálaadó szentmisét és istentiszteletet tartott. A hálaadó szentmiséken illetve istentiszteleteken elhangzó beszédekben a felszólalók Horthy Miklóst mindvégig úgy mutatták be mint akit a gondviselés állított és emelt az ország legfőbb méltóságába.” (Budapesti Hírlap 1934. június 19. 1.) 1937-ben az államfő tiszteletére „Hász István dr. tábori püspök 9 órakor ünnepélyes főpapi misét celebrált és Te Deumot tartott a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett helyőrségi templomban”. A protestáns egyházak is megemlékeztek a kormányzó születésnapjáról, melyről a sajtó a következőképpen számolt be:

Hasonló bensőséggel ünnepeltek a protestánsok is a reformátusok Abonyi-utcai székházában reggel 9 órakor tartott ünnepélyes istentiszteleten. Az istentiszteleten a következők jelentek meg: Darányi Kálmán miniszterelnök, Lázár Andor igazságügyi miniszter, Tusnádi Nagy András vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár, Mikecz Ödön igazságügyi minisztériumi államtitkár, Patuky Tibor dr. miniszterelnökségi államtitkár, vitéz Nagy Vilmos altábornagy, vegyesdandárparancsnok, Zelenka Zoltán altábornagy, vitéz Kiss Kálmán tábornok, Schindler Szilárd tábornok, továbbá a budapesti helyőrség tiszti és legénységi küldöttsége.” (Budapesti Hírlap 1937. június 19. 1–2.)

Egy évvel később, a kormányzó 70. születésnapján, országos szinten több településen katolikus szentmisét tartottak, azonban ezen a kerek évfordulón „a kormányzó óhajához híven a református templomokban a szombati születésnapon nem volt külön istentisztelet, de a vasárnapi prédikációkban és záróimákban mindenütt megemlékeztek a jubileumról.”(Budapesti Hírlap 1938. június 18.)

Ezek mellett a sajtó fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy június 18-án minden évben „táviratok, levelek és feliratok tömegesen érkeztek mind a kenderesi kastélyba, mind Budapestre a kabinetirodáiba.” (Budapesti Hírlap 1938. június 19. 2.)

A szimbolikus jelentőségű események megünneplése a háború alatt is fontosnak bizonyultak. A kultuszépítők célja az volt, hogy a kormányzó kultuszát minél tovább megőrizzék és az minden körülmények között sértetlenül fennmaradjon. A kormányzó életkorához kapcsolódó események közül kiemelkedő szerepet kapott a Horthy Miklós 75. születésnapja, melyet 1943. június 18-án ünnepelt az ország.

A Kormányzó Ur Ő Főméltóságának 75. születésnapját a m. kir. honvédség, a jelenlegi háborús viszonyoknak megfelelő ünnepélyes keretek között üli meg.” (Pesti Hírlap 1943. június 18. 1.)

Mindezen körülmények ellenére a korábbi évek ünnepi szokásai, ceremóniarendszere változatlan maradt: ismételten 24 ágyúlövéssel tudatták a lakossággal, hogy a kormányzó születésnapjára ébredtek. Ebből az alkalomból emlékérmet is verettek a kormányzó tiszteletére, melyről több sajtóorgánum mellett a Népszava is beszámolt:

A ’Magyar Távirati Iroda’ jelenti: vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója születésének 75. évfordulója alkalmából a m. kir. kormány ötpengős alumíniumérméknek verését és forgalomba hozatalát rendelte el. Az erről szóló 3290–1943. M. E. számú rendeletet és az idevonatkozó pénzügyminiszteri hirdetményt a hivatalos lap június 18-i száma közli. Az új ötpengős alumíniumérmék egyik lapjukon a Kormányzó Úr képmását ’Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója’ és ’Születésének 75. évfordulójára’ körirattal, másik lapjukon Magyarország címere van az értékjelzéssel, a verés évszámával és ’Magyar Királyság’ körirattal, valamint a budapesti m. kir. állami pénzverő ’BP.’ jelzésével.” (Népszava 1943. június 18. 1.)

A Magyarság az új ötpengős érme forgalomba hozásáról sokkal jelentőségteljesebben tudósított:

„A nemzet hálájának, hódolatának és szeretetének jelképes kifejezésére elhatározta a kormány, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós születésének háromnegyed százados évfordulója alkalmából arcmásával díszített új, ötpengös váltópénz forgalombahozásán kívül külön emlékérmet is veret.(Magyarság. 1943. június 17. 6.)

Ötpengős emlékérem Horthy Miklós tiszteletére 1943. június 18. (Arcanum Blog)

1943. június 18–19-én a magyar sajtó fókuszában a kormányzó pályafutása, és az ünnepségek bemutatása állt. A Pesti Hírlap június 18-án vezércikkben számolt be Horthy születésnapjáról, a Szüllő Géza által jegyzett „Hetvenötéves Kormányzó” írásban a kormányzó életpályáját mutatták be. Ezenkívül a lap beszámolt az országos ünnepségekről és külföldi köszöntésekről, a spanyol, bolgár és bécsi sajtóorgánumok megemlékezéseiről tájékoztatták az olvasóközönséget. A Magyar Nemzet a Pesti Hírlaphoz hasonló módon tudósított a ceremóniákról. Mind a két periodikában megjelent az ötperces munkaszünet, az ünnepi őrségnap az Országzászlónál vagy a honvédség ünnepségei. A Magyarság június 19-én „Hódolás a 75 éves Kormányzó előtt” címmel én jelentkezett összefoglalóval az ünnepi rendezvényekről.

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 75. születésnapjának ünnepségei a német birodalomban

Az országos szintű lapok mellett a vidéki sajtóban is különféle cikkek jelentek meg június 18-a alkalmából. A Makói Újság címlapján „Makó méltón hódolt Kormányzó urunk nagysága és érdemei előtt” címmel részletesen tájékoztatta olvasóit a Makó városában tartott ünnepségekről, mint például a leventék felvonulásáról, továbbá a város polgármesterének köszöntőjét is lejegyezték. A Dunántúl című lapban „Hódolattal köszönti az ország a 75. éves Kormányzó Urunkat” címmel jelentettek meg a főoldalon egy beszámolót, melyben „Országgyarapító Nagyurunk élete és országlása a magyar történelem legdicsőségesebb korszák jelenti” (Dunántúl. 1943. június 18. 1.) alcímmel Horthy életútját mutatták be. Az Uj-Somogy „Az egész vármegye egy szívvel és egy lélekkel ünnepelte Kormányzó Urunk 75. születésnapját” címmel készített részletes jelentést a kaposvári ceremóniákról:

„Kaposvár ma reggelre zászlódíszt öltött, hogy külsőleg is kifejezésre juttassa azt a nagy ünnepel, amely ma szívében él, hogy Kormányzó Urunk 75. születésnapját ünnepelheti. Csütörtökön este zenés takarodó volt és a honvédzenekar pattogó indulókat játszva, bejárta a város főbb útvonalait. Reggel zenés ébresztő volt, majd a templomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak.” (Uj-Somogy 1943. június 18. 1.)

A megyében az országos eseményekhez igazodva díszközgyűlést tartottak, ahol ünnepi beszédek hangzottak el a kormányzó tiszteletére, többek között dr. Kaposvárry György, a város polgármestere is a felszólalt a megjelentek előtt, a megye a szokásrendhez alkalmazkodva hódolatát fejezte ki a Főméltóságú úr iránt:

Kormányzó Urunk, akit a Gondviselés jelölt ki számunkra, hogy nemzeti sorsunkat közel egy negyedszázadon, vészterhes esztendőkön át higgadt bölcsességgel és szilárd akaraterővel irányítsa, most tölti be munkás életének 75. évét.” (Uj-Somogy 1943. június 18. 1.).

Horthy Miklós 75. születésnapjára kiadott képeslap (Hungaricana/Zempléni Múzeum – Képeslapok 0143271)

Az anyaországi sajtóorgánumokban megjelenő éltető cikkek mellet az ideiglenesen visszacsatolt területeken megjelenő periodikák is megemlékeztek a jeles eseményről. A Székely Nép hasábjaiban a magyarországi események mellett az erdélyi megemlékezésekről is beszámolt.

„Háromszék törvényhatósága díszközgyűlésen ünnepelte a Kormányzó Úr születésnapját”

„Csík vármegye bensőséges ünnepe az ország úiiáépítőjének születésnapján”

„Lelkesen ünnepelt Udvarhely székelysége is”

„Kézdivásárhely hódolata” (Székely Nép 1943. június 19. 1–2.)

jelentek meg tudósítások az elcsatolt területeken, ahol a magyar szokásrendhez hasonlóan díszközgyűléseket és istentiszteleteket tartottak, fellobogózták az épületeket, és a kirakatokban elhelyezték a kormányzó fényképét.

A Kárpáti Magyar Hírlap szintén megemlékezett a kormányzó 75. születésnapjáról. A kárpátaljai lap arról idézte Ungvár közgyűlésének a kormányzóhoz intézett hódoló feliratát:

Mélységes hálával mondunk köszönetét a Mindenhatónak, hogy az elesettség legszomorúbb napjaiban nemzetünk élére állította Főméltóságu Kormányzó Úrunkat, aki teljes hivatásérzettel, tisztánlátásával, bátorsággal és kitartással vezette ki nemzetünket a tehetetlenségből, magábaroskadásból s a biztos halálból.” (Kárpáti Magyar Hírlap. 1943. június 19-20. 1.)

A nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek mellett fontos szerepet töltött be a modern média is. Kállay Miklós miniszterelnök június 18-án este 7 órakor a kormányzó születésnapjának tiszteletére beszédet mondott a Magyar Rádióban.

Kállay Miklós miniszterelnök ünnepi rádióbeszéde Horthy Miklós 75. születésnapja tiszteletére

A filmhíradó „Magyarország kormányzója – Ünnepi szám Horthy Miklós 75. születésnapja alkalmából” címmel ünnepi számmal emlékezett meg a jubileumi alkalomról A híradóban elhangzó szöveget és a narrációt a korszak neves írója, Herczeg Ferenc írta és mondta el. A krónikában Horthy életútját mutatják be, 1919. november 16-tól kezdődően. A filmben nem jelenítik meg a születésnapi ünnepségeket, hanem a kormányzó tetteit és erényeit állítják központi helyre, ennek ellenére mégis ünnepi hangnemet kölcsönöz a képkockáknak.

Magyarország kormányzója – Ünnepi szám Horthy Miklós 75. születésnapja alkalmából. Írta és elmondja: Herczeg Ferenc

A születésnapon a sajtóban megjelenő cikkek és a filmhíradóban lejátszott események mind a kormányzó nagyságát, tetteit és államférfiúi alkalmasságát állították fókuszba, ezzel is támogatva a vezérkultuszt. Horthy Miklós mind a periodikában, mind pedig a filmhíradóban nemzetmentőként, országgyarapítóként és fővezérként jelent meg. A különböző sajtótermékekben megjelenő cikkek részletesen bemutatták a születésnapi ceremóniákat. A magyarországi kiadványokban az anyaország területén tartott ünnepségeket mutatták be, az 1938 és 1941 között visszacsatolt területek ünnepi megemlékezéseiről nem tudósítottak, az ottani ceremóniákról főként a helyi sajtóból tájékozódhatunk.

1944-ben a fővezér 76. születésnapján már csupán kisebb ünnepségeket rendeztek, mely elsősorban a háborús helyzettel, és nem a nem kerek évfordulóval magyarázható. Egy évvel később Horthy Miklós negyed évszázados kormányzásáról, személyéről és vezérkultuszáról már csupán negatív értelmezések születtek a magyar sajtóban, a megelőző több mint 20 évnyi kultuszt követően pedig a volt kormányzó személyének éltetése retorziót vont maga után.

Bauman Fruzsina

Források

Budapesti Hírlap 1934, 1937, 1938, 1943

Dunántúl 1943

Kárpáti Magyar Hírlap 1943

Magyarság 1943

Népszava 1943

Pesti Hírlap 1943

Székely Nép 1943

Uj-Somogy 1943

 

Felhasznált irodalom

Bencsik Gábor. Horthy Miklós. A kormányzó és kora. Budapest, 2001.

Dömötörfi Tibor: A Horthy-kultusz elemei. História 1990/5–6. 23–26.

Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós. Budapest, 1990.

Sipos Péter: A kormányzó. História 1990/5–6. 3–6., 8–10.

Szabó Miklós: Politikai évfordulók a Horthy-korszakban. Világosság 1978/8–9. 507–516.

Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz 1919–1944. Budapest, 2016.

Ezt olvastad?

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem kiemelt eseményei közé tartozik. Az október 23-i évforduló kapcsán összegyűjtöttük