Kerek évfordulók 2018-ban – Jubileumok öt tételben

A történeti évfordulók mindig okot adnak arra, hogy a történettudomány, de általában a kultúra is egy jelentős eseményre jobban odafigyeljen az adott évben. Hagyományainkhoz híven idén is összeállítottunk egy jubileumi naptárt, amelyben sorra vesszük, hogy milyen 50. illetve 100. évfordulók lesznek 2018-ban.

 

1. Éltek–Haltak. Akik jelentőset alkottak és emlékezhetünk rájuk

A történelmet emberek alakítják, s azokról, akik egy-egy jelentős cselekedetet hajtottak végre, vagy akár egy egész éra kapcsolódik hozzájuk, nem érdemtelen megemlékeznünk. Különösen, ha születésüknek vagy haláluknak kerek évfordulója van. Íme egy válogatás a 2018-ban jubiláló személyekről a kezdetektől napjainkig.

1950 éve, Kr. u. 68. június 9-én Nero római császár öngyilkosságot követett el. Ezzel véget ért a hírhedt császár önkényuralma, amelynek áldozatául esett saját nevelője, Seneca is.

650 éve, 1368. február 15-én látta meg a napvilágot IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet kisebbik fia, Luxemburgi Zsigmond, aki később magyar király és német-római császár is lett. A nagyívű politikus ötven évig ült a magyar trónon (1387–1437).

600 éve, 1418. május 30-án hunyt el Kanizsai János esztergomi érsek, aki a Zsigmond elleni 1401-es és 1403-as lázadás egyik vezetője volt. Zsigmond páratlan politikai húzással azonban egyszerre fosztotta meg a hatalmától, majd léptette elő. Magyar királyi kancellár helyett német birodalmi kancellár, majd Zsigmond király magyarországi helytartója lett.

550 éve, 1468. január 17-én jobblétre szenderült Szkander bég. Keresztény nevén Kasztrióta György hadvezéri tehetsége tette lehetővé, hogy Albánia volt az egyik utolsó balkáni állam, mely behódolt az oszmán szultánnak. Csak a bég halála után tíz esztendővel kebelezte be a Birodalom Albániát.

450 éve, 1568. január 15-én távozott az élők sorából Oláh Miklós esztergomi érsek. A humanista főpap II. Lajos, illetve özvegye, Mária királyné titkára volt, majd I. Ferdinánd alatt volt kancellár, Hont vármegye főispánja és egy ideig királyi helytartó is. Levelezett Erasmusszal, és ő telepítette Magyarországra a jezsuita rendet.

200 éve, 1818. január 30-án született Görgey Artúr, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka, aki Világosnál letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt, ezért sokáig árulóként tartották számon. Internálásából a Kiegyezés után térhetett haza, 1916-ban visegrádi otthonában halt meg.

150 éve, 1868. június 18-án jött világra Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Az első világháborúban ellentengernagy volt, majd 1919-ben a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, végül 1920. március 1-jétől Magyarország kormányzója.

100 éve, 1918. január 15-én született Gamal Abdel Nasser egyiptomi politikus, akinek intézkedése részben elvonta a figyelmet az 1956-os forradalomról. Már hivatalosan megválasztott egyiptomi elnökként államosította a Szuezi-csatornát, aminek következményeként Izrael megszállta a Sínai-félszigetet, s ezzel kitört a második arab-izraeli háború. Az ún. szuezi válságból végül kvázi győztesként került ki.

100 éve, 1918. január 26-án Scornicestiben megszületett Nicolae Ceauşescu román kommunista diktátor. Cipésztanulóként került a munkásmozgalomba, 1965-ben a román kommunista párt titkára, majd főtitkára lett. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. A „Kárpátok Géniuszának” uralmát 1989. december 22-én népfelkelés buktatta meg, három nappal később halálra ítélték, és az ítéletet még aznap végrehajtották.

100 éve, 1918. április 28-án halt meg Gavrilo Princip szerb terrorista. A Monarchia trónörököse Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylete tette híressé, ami ürügyet szolgáltatott az első világháború kitöréséhez. A merénylet után elkapták, és theresienstadti börtönében érte utol a halál.

100 éve, 1918. október 31-én merénylet áldozata lett Tisza István volt miniszterelnök. Otthonába délután négy katona tört be, majd rövid szóváltást követően kivégezték. A gyilkosok kilétére sosem derült fény, mint ahogy az sem tisztázott, szervezett merénylet volt-e.

 

2. 50 éve történt 1968-ban és már film is készült róla

Bizony, az 1968-as események már 50 éve történtek, feldolgozásukhoz, megértésükhöz hozzásegíthet minket a filmművészet. Alább néhány jelentősebb eseményt ismertetünk dióhéjban, és egy-egy filmet, sorozatot ajánlunk hozzá.

A „prágai tavasz”

Idén talán több szó esik majd a „prágai tavaszról”, amely a vasfüggöny mögötti kommunista diktatúrák elleni forradalmak egyike volt a hidegháború során. 1953-ban Berlin, 1956-ban Budapesten, majd 1968-ban Prágában tört ki lázadás, forradalom a szovjet elnyomás ellen. A Varsói Szerződés tagjaként hazánk is részt vett a lázongás leverésében, ezért mély nyomot hagyott az emberek emlékezetében. Vegyük itt sorra a prágai tavasz legfontosabb mozzanatait!

1968. január 5-én felmentették Antonín Novotnyt, a Csehszlovák Kommunista Párt addigi főtitkárát, s helyére Alexander Dubčeket, a Szlovák Kommunista Párt főtitkárát választották meg. Az új vezető a kormányzás liberalizálását igyekezett elősegíteni, és az „emberarcú szocializmus” megteremtésén munkálkodott. Április 8-án új csehszlovák kormány kezdte meg működését. Dubček megpróbálta biztosítani a szovjeteket, hogy ő továbbra is baráti viszonyban van Moszkvával, azzal érvelve, hogy a reformokat belügynek kell tekinteni. A szabadság és függetlenség érdekében tettek lépéseket amellett, hogy senki nem kérdőjelezte meg a párt vezető szerepét, s a régi politikai rendszer megmaradásának szükségességét. A „prágai tavasznak” nevezett mozgalomnak öt szocialista ország (Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Magyarország és Bulgária) csapatainak 1968. augusztus 20-i bevonulása vetett véget. Az intervenciót a kommunista blokk több tagja is elítélte, így a román vezető Ceauşescu is, valamint 1968. augusztus 23-án a Kínai Népköztársaság bűncselekménynek minősítette a csehszlovákiai megszállást. Bár a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elhatárolta magát az ország megszállásától, a népi mozgalom hamar lehanyatlott. Október 3-án a csehszlovák vezetés szerződést írt alá a szovjet csapatok további állomásoztatásáról. Egy évvel később, 1969. augusztus 22-én törvényen kívül helyeztek mindent, amit korábban ünnepélyesen kinyilvánítottak. A prágai eseményekről Olthatatlan (Horící ker) címen forgatott három részes minisorozatot az HBO-nak Agnieszka Holland lengyel filmrendező, mely 2013-ban került adásba.

Az „Öngyilkos himnusz” szerzője

1968. január 11-én vetette le magát háza erkélyéről Seress Rezső zeneszerző, akit leginkább a Szomorú vasárnap c. dal komponálójaként ismerünk. Nem hiába, hiszen ez a dal tette világhírűvé. A Jávor László szövegére írt dal állítólag valóságos öngyilkossági hullámot váltott ki. Több mint száz nyelvre fordították le, neves amerikai zenészek játszották. A zsidó származású Seresst világhíre mentette meg, amikor munkaszolgálatát teljesítette a második világháború idején. A szolgálatból egy német tiszt szöktette meg, aki korábban hallotta játszani egy vendéglőben Pesten. Közvetlenül nem Seress Rezsőnek, de a dalnak, a korabeli vendéglők hangulatának, és természetesen a zsidó származásúak kiszolgáltatottságának állít emléket a Szomorú vasárnap (Gloomy Sunday – Ein Lied von Liebe und Tod) c. 1999-es film.

Akinek volt egy álma

1968. április 4-én merénylet áldozata lett Martin Luther King, az amerikai afroamerikaiak polgárjogaiért való küzdelemért Nobel-békedíjjal kitüntetett 39 éves szónok, mozgalmi vezető. A Tennessee állambeli Memphisben egy fehér fanatikus húzta meg a ravaszt, amely tette egy súlyos zavargáshullámot indított el szerte az USA-ban. King életéről nemrégiben jelent meg a Selma c. film Ava DuVernay rendezésében, mely elsősorban a Selma és Montgomery (Alabama állam) között szervezett menetelést dolgozza fel.

Az elnökség küszöbéig jutott Kennedy

Ugyancsak merényletben lelte halálát 1968. június 6-án John Fitzgerald Kennedy öccse, Robert „Bobby” Francis Kennedy a Demokrata Párt 1968-as elnökjelöltje. A 42 éves Robert Kennedy szenátort Los Angelesben a jordán Szirhán Bisára Szirhán lőtte le. Robertnek jó esélyei voltak az elnökségre, határozottan ellenezte a faji megkülönböztetést és bírálta Lyndon B. Johnson elnök vietnami politikáját. 1951-től az igazságügyi minisztériumban dolgozott, és bátyja, John F. Kennedy választási kampányait szervezte. 1961-től 1964-ig az USA igazságügyi minisztere volt, majd New York állam szenátora. A merénylet napjáról 2006-ban forgattak filmet Emilio Estevez rendezésében Bobby Kennedy – A végzetes nap (Bobby) címmel.

Lehallgatott, lemondott

1968. november 5-én megválasztották a Republikánus Párt elnökjelöltjét Richard Nixont. A demokraták veresége talán éppen Bobby Kennedy halálának volt következménye. Nixon az USA 37. elnöke lett. Nevéhez leginkább a SALT–1-es szerződés, és a vietnámi fegyverszünet megkötése rendelhető, de talán még emblematikusabb Watergate-botrány néven elhíresült lehallgatási botrány, amely bukásához vezetett. Azonos címen forgalmazták az ebből készült minisorozatot hazánkban: A Watergate-botrány (Watergate) Mick Gold rendezésében. A Nixon c. 1995-ös filmben a bukott elnököt Sir Anthony Hopkins alakította.

 

3. A Nagy Háború negyedik évének eseményei

Bár a harcok még javában folytatódtak a frontokon, az első világháborúban résztvevő nagyhatalmak 1918-ban már a háború utáni helyzettel foglalkoztak. Ennek egyik ékes példája, hogy 1918. január 8-án Woodrow Wilson amerikai demokrata elnök – és tanácsadói – beterjesztette a 14 pontból álló javaslatát az USA kongresszusa elé, amely a háborús konfliktus igazságos rendezéséről szólt. A jegyzékben hazánk is helyet kapott, a 10. pont Ausztria–Magyarország népei számára kívánta szavatolni „az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét”. Később, október 4-én Burián István gróf a központi hatalmak nevében jegyzékkel fordult az Egyesült Államok elnökéhez. Azonnali fegyverszünetet és a 14 pont alapján meginduló béketárgyalásokat javasolt. Az eltelt közel kilenc hónap eseményei azonban lehetetlenné tették a wilsoni elvek érvényesítését a Monarchiával szemben, így október 18-án az USA elnöke visszautasította Burián jegyzékét. Ettől függetlenül a dokumentum az 1919-es párizsi béketárgyalások vezérfonalául szolgált.

Március 3-án fordulópont következett be a háború menetében. A központi hatalmak és Szovjet-Oroszország Breszt–Litovszkban tárgyaló küldöttei aláírták a keleti front felszámolásával járó békeszerződést. A béke szentesítette az orosz veszteségeket, és realizálta Németország keleti háborús céljait, a területhódítást és a független államok létrejöttét. Még ezt megelőzően a Baltikumban február 16-án megalakult a független litván, február 24-én pedig az észt állam. A békeszerződés lehetőséget nyújtott a Fekete-tenger és a Kaukázus térsége helyzetének rendezésére: május 26-án kikiáltották a független Grúz Demokratikus Köztársaságot, két nappal később május 28-án létrejött Örményország, és ugyanaznap Azerbajdzsán is.

A tárgyalások Breszt–Litovszkban Kép forrása: Wikipédia

A békeszerződés eredményeként újabb lendületet kaptak a nyugati fronton harcoló német egységek. 1918. március 21-én német támadás indult, amelyet újabbak követtek. Az utolsóra július 15-én Reims térségében került sor. Átütő sikert azonban nem érhettek el, az antant ellentámadásba lendült, és augusztus 8-án Amiens-Roye–vonalon áttörték a frontot, a németek összeomlottak. Ez a nap lett a német hadsereg „fekete napja”. Augusztus 28-án a német csapatok visszavonultak a Somme folyónál és az Ypernnél. A német haderő talán elkeseredett válasza lehetett az első hátországi légibombázás. 1918. szeptember 15-én éjszaka zeppelinek jelentek meg Párizs fölött, és mérsékelt hatásfokkal, de bombázásba kezdtek. A robbanások pusztítása inkább morális volt, mint anyagi, részben ennek eredménye lehetett az alábbi brit toborzóplakát is:

Kép forrása: Wikipédia

A háború kimenetele 1918 őszére kétségtelenül eldőlt. Szeptember 28-án a Monarchia békejegyzékkel fordult az antant hatalmakhoz. Egy nappal később szeptember 29-én Bulgária és az antant hatalmak békét kötöttek Szalonikiben. Október 4-én lemondott Hertling gróf, német birodalmi kancellár. Október 17-én Tisza István elismerte, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. 1918. október 24-én az olaszok győztes támadást indítottak Piavénál. Október 28-án I. Károly császár különbékét ajánlott fel. November 3-án megköttetett a padovai fegyverszünet. Majd száz évvel ezelőtt, 1918. november 11-én véget ért az első világháború, a németek feltétel nélkül kapituláltak a franciaországi Compiegne mellett.

 

4. 1918 Magyarországa

Magyar belpolitika tekintetében igen mozgalmas esztendőnek bizonyult 1918. Biztosan sokat fogunk hallani az őszirózsás forradalomról, az első magyar a köztársaságról, Károlyi Mihályról, Andrássy Gyuláról, Románia „újraegyesítéséről”. Vegyük most ezeket sorban dátum szerint.

1918 januárjában a magyar hátországra is kiterjedt az egész Európában meghatározó háborúellenes hangulat. Január 18-án általános sztrájk kezdődött Budapesten is, az annexió befejezése, és hadisarc nélküli, azonnali békekötés, a választójogi reform és a közélelmezés javítása érdekében. A megmozdulások két napig tartottak. Július 4-én megindul az első légipostajárat Budapest és Bécs között. Szeptember 3-án megalakult a Román Egység Nemzeti Tanácsa. 1918. október 16-án I. Károly osztrák császár kiáltványt tett közzé, amelyben bejelentette Ausztria föderatív alapon való átalakítását. Az október 24-én közös külügyminiszterré kinevezett Andrássy Gyula október 27-én elismerte a csehszlovák és a délszláv állam létrejöttét. 1918. október 30-án létrejött a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a Csehszlovák Köztársaság. Ugyanaznap pedig kitört az őszirózsás forradalom. Október 31-én Károlyi Mihály vezetésével megalakult „az első magyar népkormány”, majd november 16-án kikiáltották az első magyar köztársaságot. November 24-én Kun Béla vezetésével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. December 1-jén Gyulafehérvárott kimondták Erdély egyesülését Romániával.

5. Évfordulók négy évszakra

Utolsó tételünkben évszakok szerint csoportosítjuk a jelentősebb jubileumokat, hogy minden hónapra találhassanak kedves Olvasóink érdekességeket.

Tél

Ma, azaz január 1-jén 200 éve, hogy Chile elszakadt Spanyolországról. 450 éve, 1568. január 6-án kezdődött meg a tordai országgyűlés, amelyre méltán lehetünk büszkék, hiszen a világon elsőként – az alábbi észak-ír eseményeket négyszáz évvel megelőzően – vallási toleranciát hirdetett.  Kinyilatkoztatása: „Midőn helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént és ha az község ha venni akarja, jó, ha nem pedig senki kényszerítéssel ne kényszerítse”. Az országgyűlés dátumához illeszkedik egyúttal az unitárius egyház megalapítása is. Oroszországban 100 éve, 1918. január 25-én kiáltották ki a Szovjet Köztársaságot. 600 éve, 1418. február 6-án V. Márton pápa a pálos szerzetesrend számára engedélyezte, hogy templomaikban prédikálhassanak és gyóntassanak. Ezzel a lépéssel lehetővé vált, hogy a remeterend részt vegyen a világiak hitéletében. Tőlünk keletre február 1-jéről 14-re ugrott a naptár, ugyanis a szovjet Népbiztosok Tanácsa ekkor vezette át Szovjet-Oroszországot a Gergely-naptár szerinti időszámításra. 450 éve, 1568. február 17-én Drinápolyban békét kötött egymással II. Miksa Habsburg és II. Szelim oszmán uralkodó. A törékeny drinápolyi béke többszöri megújítással 25 évig maradt fenn. 650 éve, 1368. február 25-én létrehozták az egyik első lengyel-magyar kereskedelmi egyezményt Budán. Aláíróik I. (Nagy) Lajos és III. (Nagy) Kázmér lengyel király voltak.

Tavasz

50 éve, 1968. március 12-én nyerte el Mauritius függetlenségét. A turistaparadicsomként ismert állam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 800 kilométerre keletre található, a Brit Birodalomtól függetlenedett. 150 éve, 1868. április 1-jén Tisza Kálmán nem tréfának szánta bihari pontjait. A Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán által vezetett „balközép” lojális ellenzékként elfogadta a kiegyezést, de a magyar különállás erősítését követelte, a bihari pontokban ennek konkrétumait rögzítette. 1418. április 19-én zárult le a konstanzi zsinat. A 600 éve történt eseményekről Maléth Ágnes írt összefoglalót. 400 éve annak, hogy az Európát feldúló harmincéves háború 1618. május 23-án kezdetét vette. A cseh történelemben többször sor került arra, hogy a forrongások a prágai Hradzsin ablakainak nem rendeltetésszerű használatával kezdődtek. Ezúttal három császári tanácsost hajítottak ki a lázadók a kancelláriáról, és ezzel kezdetét vette az a háború, ami felértékelte a német területeken a burgonyát, és több, a Grimm fivérek által gyűjtött mese ekkor keletkezett. Az 5. keresztes hadjárat egyik fontosabb eseménye 800 éve, 1218. május 29-én történt. Ekkor került sor a keresztesek partraszállására az egyiptomi Damiettaban.

II. Gusztáv Adolf svéd király. Kép forrása: Wikipédia

Nyár

Az 1917-es orosz forradalmak egyfajta lezárásaként került sor arra a véres eseményre, amely a Romanov dinasztia uralkodásának végét jelentette. 1918. július 16-án Jekatyerinburgban kivégezték II. Miklóst és a cári családot. A cárt 1917 márciusában mondatták le és családjával együtt az uráli Jekatyerinburgba szállították. Itt egy bizonyos Jakov Jurovszkij vezette bolsevik őrzőosztag a felsőbb vezetés akarata ellenére az egész családot kivégezte, megelőzve hogy az „ellenforradalmi” fehérek megkíséreljék a cárt kiszabadítani. A pozsareváci béke megkötése volt a török magyarországi koporsójának utolsó szöge. A béke értelmében a török Porta lemondani kényszerült a Temesközről és Belgrádról, sőt az Olttól nyugatra fekvő, még 1716-ban megszállt havasalföldi részekről, valamint Szerbia és Bosznia északi területeiről is. Bár az így létrejött temesi bánság nem került vissza Magyarországhoz, a Birodalom közvetlen kezelése alá tartozott, mégis lezárult az ország felszabadítása. A béke megkötésére 300 éve, 1718. július 21-én került sor.

Ősz

50 éve ért véget a Salazar-éra Portugáliában. António de Oliveira Salazar 1932-től miniszterelnökként, 1933-tól diktátorként, pártok és parlamentarizmus nélkül kormányozta az országot 1968. szeptember 26-ig. Ugyanazon évben, 1968. október 5-én eszkalálódott a konfliktus Észak-Írországban a katolikusok és a protestánsok között. A katolikusok Derryből Belfastba szerveztek békés menetet felemelve hangjukat a protestáns elnyomás ellen. Ezt a megmozdulást az ulsteri rendőrség brutálisan szétverte. Ezt követően kezdte meg működését az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), amely az 1990-es évekig több merényletet és erőszakos cselekedetet hajtott végre a protestánsok ellen.

Ezt olvastad?

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg.
Támogasson minket