Öt ingyenesen megtekinthető film a kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Magyarország Országgyűlése 2000. június 13-án fogadta el azt a határozatot, amely február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nevezte ki. Azért esett erre a dátumra a választás, mert 1947-ben, ezen a napon államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, és mentelmi jogának felfüggesztése, valamint bírósági ítélet nélkül szovjet fogságba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A dátumválasztás természetesen szimbolikus jelentőségű: ezen a napon nemcsak Kovács Bélára, hanem valamennyi áldozatra emlékezünk. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a filmek, amelyből szerencsére elég nagy a választék. Cikkünkben az olyan online ingyenesen elérhető dokumentumfilmek közül válogattunk össze ötöt, amelyek rövidebbek 45 percnél, így akár tanórák vagy a kommunizmus áldozatainak emléknapján megrendezett ünnepségek keretében is lejátszhatók.
Ötödik alosztály – Vörösterror az Országházban
Az első választott film az 1919-es Tanácsköztársaság idejére kalauzol el minket. A proletárdiktatúra által alkalmazott vörösterror, majd az ezt követő, egyező brutalitású, de ellenkező előjelű fehérterror kérdése máig megosztja társadalmunkat. Ebből fakadóan nagyon nehéz feladatot vállal magára, aki e téma valamelyik aspektusáról filmet forgat. A Borbás Barnabás és Réti László rendezésében, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága kezdeményezésére megszületett Ötödik alosztály – Vörösterror az Országházban című film bátran vállalja, hogy tárgya a vörösterror, de a film során megemlítik a fehérterrort is. Ezt olyannyira nem bagatellizálják el, hogy az egyik történészszakértő, Hatos Pál maga is beszél róla röviden. A filmről korábban írt cikkünk ide kattintva érhető el, a film pedig itt tekinthető meg:
A koronatanú
A második világháborút követően törékeny demokrácia bontakozott ki. A kommunista párt emberei már a Vörös Hadsereg bejövetelével, a folyó harcokkal párhuzamosan megkezdték a közigazgatás irányításának átvételét, amelyben a szovjetek hathatósan támogatták őket. A koronatanú című új dokumentumfilm ezt a folyamatot tárja fel Arany Bálint tevékenységén és sorsán, illetve a Magyar Testvéri Közösséggel szemben indított első koncepciós per eseménytörténetén keresztül. Az Országgyűlés Hivatala, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Igen Média együttműködésében készült alkotást éppen egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából mutatták be. A rendezvényről írt beszámolónk ide kattintva olvasható el, a film pedig itt tekinthető meg:
Apáink földje
A harmadik filmben a kollektivizálást ismerhetjük meg. Az Apáink földje című film nagyon tömören, nagyon közérthetően magyarázza meg azt a folyamatot, ami a magyar paraszti társadalom felszámolásához vezetett 1948 és 1961 között. A film alapjául a (volt MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti kutatócsoportjának eredményei szolgáltak. A kutatócsoport munkája iránt tulajdonképpen e filmet megtekintve kezdtem érdeklődni – egyébként tősgyökeres budapestiként. A filmről korábban írt cikkünk ide kattintva érhető el, az alkotás pedig teljes egészében megtekinthető itt:
Ordass Lajos második püspöksége (1956–1958)
Az október 23-i forradalom eredményeként 1956-ban az evangélikus egyházban nagy változások kezdődtek el. A korábban fegyházbüntetést szenvedett, de a forradalom előtti hetekben rehabilitált Ordass Lajos visszatérhetett püspöki hivatalába. Megkezdte a törvényesség helyreállítását, illetve az egyház elválasztását a politikai érdekek kiszolgálásától. Az Evangélikus Országos Gyűjtemény filmje ezt a folyamatot mutatja be az Ordass Lajos naplóit sajtó alá rendező Isó Gergely szakértésével. Az Újkor.hu vele készült korábbi interjúja ide kattintva érhető el, a film pedig itt nézhető meg:
A Kádár-korszak
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának rövidfilmje 2016-ban készült a Nyomot Hagytak | Évszázadok – Személyiségek – Aláírások című kiállításhoz. A tárlat az intézmény eredeti iratainak segítségével mutatta be az aláírás hitelesítő szerepét, valamint azokat a kiemelkedő eseményeket és személyiségeket, amelyek és akik jelentős hatással voltak az ország történelmére, kultúrájára és fejlődésére a 14. század közepétől egészen a 20. század végéig. A kiállítás virtuálisan ide, a kurátorával, Németh László Sándorral készült interjúnk pedig ide kattintva érhető el. A filmet itt lehet megtekinteni:
Szőts Zoltán Oszkár
Borítókép: Kádár János beszédet mond (az Apáink földje című filmből)
Ezt olvastad?
További cikkek
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Most vagy soha! – Alkotói szabadság vs. történelmi hitelesség
Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet helyén kezelni. Mindenki a saját szemszögéből vizsgálja az alkotást, jelen […]
Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel
2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját. A kilenc részes háborús dráma utolsó epizódjának premierjét március 15-re […]
Előző cikk
A meg nem értett elnök – John Q. Adams portréja
Cikkünk főszereplője sikeres diplomata, külügyminiszter és kongresszusi képviselő volt, azonban elnöksége inkább kudarcnak tekinthető. Olyan családba született, amely aktívan részt vett a tizenhárom amerikai angol gyarmat függetlenségi harcában. Születésétől fogva […]