Az Oszmán Birodalom felemelkedése című sorozatról

„A legnagyobb császárnak, a királyok királyának, a szerencsés, győzedelmes, diadalmas, győzhetetlen Mehmetnek, Isten akaratjából a föld és tenger urának…” – írta II. Mehmed oszmán szultánnak a róla szóló könyv ajánlójában Kritóbulosz évszázadokkal ezelőtt. A Netflix 2020-ban bemutatott Az Oszmán Birodalom felemelkedése (Rise of Empires: Ottoman) című történelmi dokumentumfilm se tesz mást, mint Konstantinápoly meghódítójának dicsőségét hirdeti.

II. Mehmed (Forrás: imdb.com)

A Netflix dokumentumfilmje, sorozata vagy – ahogy manapság meghatározzák – dokudrámája egy nagyszabású és érdekes vállalkozás arra, hogy az Oszmán Birodalom egyik legjelesebb szultánjának II. (Hódító) Mehmednek az életét és uralkodását feldolgozza. A sorozat rendezője Emre Şahin volt, s a filmben Cem Yiğit Üzümoğlu alakítja II. Mehmedet, Tuba Büyüküstün Mara Brankovićot, Ushan Çakır Zaganosz pasát, Osman Sonant Lukasz Notaraszt, Tolga Tekin II. Murádot, Tommaso Basili XI. Konstantin bizánci császárt, Daniel Nuță Vlad Tepes havasalföldi vajdát, Ali Gözüşirin III. Radu havasalföldi vajdát, Yasemin Eti Gülbahar Hatunt pedig a szultán nejét, míg Kursat Demir Mátyás királyunkat formálta meg. A film hitelességét alátámasztandó számos történészt is megszólaltat a film. Többek között: Roger Crowleyt, Lars Brownworthot, Jason Goodwint, Marios Philippidest, Michael Talbotot, Emrah Safa Gürkant, Andrei Pogăciașt és Mihai-Florin Hasant. Sajnos a korszakhoz értő magyar történész nem szerepelt a filmben, s ez leginkább a második évadnál lett volna szükséges.

Mara Branković (Forrás: imdb.com)

A sorozat mindkét évada hat-hat részből áll. Az első évad központjában II. Mehmed trónra kerülése és Konstantinápoly 1453-as elfoglalása áll. A hat rész (1. Az új szultán, 2. A falakon át, 3. Az Aranyszarv-öböl felé, 4. Hallgatni arany, 5. Ősi próféciák, 6. Por és hamu) logikusan építi fel a történetet a Boszporusznál lévő város elestéig. A központban természetesen maga II. Mehmed áll, aki kitartásának köszönhetően komoly nehézségek árán, de végül csak elfoglalja Konstantinápolyt és ez által véget vett a Bizánci Birodalom történetének. E tettével pedig örökre beírja magát az Oszmán Birodalom történelmébe, mint az egyik legjelentősebb szultán. A 2020-ban bemutatott első évad összességében érdekfeszítő, s érdemes megnézni minden hibája ellenére is, hiszen egy a magyar történelem szempontjából is fontos eseményt dolgoz fel.

XI. Konstantin bizánci császár (Forrás: imdb.com)

Az Oszmán Birodalom felemelkedését feldolgozó sorozat második évada magyar szempontból mindenképpen érdekesebb, de egyúttal kiábrándítóbb is. A 2022-ben bemutatott új évad középpontjában II. Mehmed és Vlad Tepes küzdelme áll. A személyes szálat az adja, hogy a havasalföldi vajda, akit tévesen többször is Drakula grófként említenek és fivére a későbbi III. Radu vajda II. Mehmeddel együtt nevelkedett II. Murád drinápolyi udvarában. Mielőtt bővebben a történetről, a filmről írnánk mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a film készítői komoly lehetőséget hagytak ki azzal, hogy nyolc évet ugrottak a történetben és kihagyták az 1453 és 1461 közötti időszak bemutatását. Annál is inkább mivel ez lehetőséget teremthetett volna arra, hogy a nándorfehérvári diadal kapcsán Hunyadi János és II. Mehmed küzdelme is bemutatásra kerüljön. Nyilván ez számunkra különösen érdekes lett volna, de nemcsak a magyar vonatkozások miatt, hanem mert az Oszmán Birodalom elsőszámú európai ellenfele a 15. század közepén mégiscsak a Magyar Királyság volt. S bármily érdekes is Vlad Tepes személye, az ő Mehmed elleni küzdelme az egész európai oszmán háborúk szempontjából mellékhadszíntéren történt. Ezzel nem azt kívánjuk jelezni, hogy az oszmán–havasalföldi küzdelem ne lett volna Magyarország szempontjából is fontos, hanem azt, hogy az oszmán–magyar kapcsolatok bemutatása II. Mehmed alatt e sorozatban egy évadot mindenképpen megérne, hiszen Havasalföld, de Szerbia és Bosznia mögött is Magyarország állt, a jól felfogott nemzeti érdekei miatt.

(Forrás: imdb.com)

A második évad szintén hat epizódból áll (1. A háború háza, 2. Zavaros vizek, 3. Drakula földje, 4. Testvér nélkül, 5. Éjszakai támadás, 6. Végzet). Ezek során a nézők megismerkedhetnek a szembenálló felek, Mehmed és Vlad személyes félelmeivel, motivációival és küzdelmével. Sajnos az évad minden érdekessége ellenére számos hibával rendelkezik. Mátyás királyt úgy ábrázolják, mint egy inkompetens cselszövőt, aki a nagy hadvezérnek kikiáltott Vlad Tepes mellett katonai vezetőként finoman fogalmazva eltörpül. A történelmi tények azért teljesen mást mutatnak. 1461-ben a havasalföldi vajda szövetségre lépett Mátyással, s ennek köszönhetően tudta megtagadni a szultánnak az adófizetést, továbbá seregében magyar csapatok is harcoltak 1462-ben, szemben azzal, amit a film sugall. Mindenesetre a sorozatban nagyon szépen kidomborították, hogy milyen kegyetlen volt Vlad Tepes. Nem véletlenül kapta a karóba húzó ragadványnevet az utókortól, hiszen kegyetlen brutalitással bánt el ellenfeleivel, legyenek azok havasalföldi bojárok, vagy éppen a szultán követei. Nem véletlenül írta róla Turszun bég, hogy: „Az a vérszomjas zsarnok és kegyetlen gyaur…” volt, akinek „Kegyetlenkedése oly nagy fokú volt, hogy ha pl. valamely faluban egy egyén valami hibát, vagy bűnt követett el, azon falunak összes lakosságát, férfiakat és nőket gyermekeikkel együtt, elevenen karóba húzatta.” S az is ügyesen került bemutatásra, hogy a Vlad Tepes által alkalmazott gerilla harcmodor milyen eredményeket tudott hozni. Végül, ahogy az első évadban Konstantinápoly és császára, úgy a második évadban Havasalföld és Vlad Tepes sem kerülhette el a sorsát.

(Forrás: imdb.com)

A Netflix Oszmán Birodalomról készült török dokudrámája egy érdekes filmsorozat, egy film, amivel szemben nem szabad túlzott elvárásokat megfogalmazni. Ebből következően, aki megtekinti e filmsorozatot, az egy árnyalatnyit másként fog tekinteni a nemrégiben bemutatott Aranybulla sorozatra is. Egy játékfilm és egy dokumentumfilm kombinációja valahol mindig félúton marad a tényekre alapozó történelmi dokumentumfilm és a tényekkel ésszerű okokból lazább kapcsolatot ápoló történelmi film között.

Cseh Valentin

Idézetek forrása:

Kritobúlosz: II. Mehmet élete. Magyar történelmi emlékek. Második osztály: Írók 22. köt. Ford. Szabó Károly, Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, Budapest, 1875.
Török történetírók 1. köt. Török–magyarkori történelmi emlékek. Második osztály: Írók. Ford. Thúry József. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1893.

Ezt olvastad?

Ünnepek, emléknapok és kerek évfordulók 2024-ben

Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2024-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? Ezeket a kérdéseket minden évkezdet előtt

X