„Olykor ami kell, az egy szörnyeteg.” – Az Ismeretlen Drakula történészszemmel

Bram Stoker Drakula című regénye indította útjára a vámpírmítosz máig ható reneszánszát. Hogy melyik történelmi személyiség áll a vérszívó karakter mögött, arra nem feltétlenül fókuszált egyik filmadaptáció sem. A 2014-es Az ismeretlen Drakula című alkotás azonban közreadott némi adalékot az egykori havasalföldi fejedelem koráról, életéről. 

A forgatáson (Forrás: imdb.com)

Bram Stoker művében Jonathan Harker ügyvéd az erdélyi Kárpátokba utazik, ahol Drakula gróf kastélya felé vezet az útja. Ott azonban a halhatatlan vérszívó vámpír kis híján megöli. A halál torkából megmenekült Harker rögvest hazautazik, ám a gróf követi őt. Angliába érve Drakulának sikerül Harker menyasszonyát, Minát és annak barátnőjét, Lucyt befolyása alá vonni. Sőt, Lucyt még vámpírrá is “változtatja”. A regény vezérfonala ezután azt a nyomozást követi végig, mely során Harker, Mina és van Helsing professzor próbálják felderíteni, hogy pontosan ki, mi lehet ez a teremtmény, és milyen módon lehet őt elpusztítani. A vámpír megsemmisítése kapcsán érdemes megemlítenünk, hogy bár korábban is íródtak történetek vámpírokról, Bram Stoker volt az, aki elsőként dolgozta ki a vámpírkaraktert, melynek fő gyengeségei a fokhagyma, a napfény és a szívbe szúrt karó.

Bram Stoker Dracula könyve egy 1901-es kiadásban (Forrás: bramstoker.org)

„Országát vaskézzel védelmezte a pártoskodás ellen, így érdemelte ki a Cepes melléknevet, amely Nyársalót tesz nyelvünkön. De nemcsak tulajdon birodalmában húzatta karóba az akkori követek becslése szerint alattvalóinak mintegy ötödét, hanem betört Erdélybe is; és szászokat meg magyarokat tanított nyársának félelmére. Beszélik róla, hogy asztalt teríteni a legjobban áldozatai körében szeretett kinn a szabadban, és mikor egy vendégül látott követ a dögszagot panaszolta, Drakula megparancsolta, hogy húzzák karóba őt is tüstént, de jó hosszú legyen a karó, hogy a nagyméltóságú követet a dögszag ne bántsa.” (Drakula gróf Vlad Tepesről. Bram Stoker: Dracula. 1897.)

Stoker könyvéből megannyi adaptáció született. Először a színpadot, majd a filmvásznat hódította meg. Utóbbinál gondolhatunk például az F.W. Murnau-féle Nosferatura (1922), a Tod Browning által rendezett Dracula című horrorfilmre (1931, Lugosi Bélával a főszerepben), vagy akár Mel Brooks rendezésében megjelent Drakula halott és élvezi (1995) című amerikai filmvígjátékra, paródiára, ahol Drakula gróf bőrébe Leslie Nielsen bújt.

Drakulák a filmvásznon (Forrás: cinegor.net)

Szintén a témában született film Az ismeretlen Drakula (Dracula Untold), melyet Gary Shore rendezésében mutattak be 2014-ben. A következőkben erről a filmről és a benne megjelenő Vlad Țepeș személyéről lesz szó. Az ír-amerikai-brit film cselekménye a főszereplőről egy eredettörténetet mutat be, és a már említett Bram Stoker könyvet dolgozza fel. A film főszereplői között szerepel Luke Evans (Vlad Țepeș/Vlad Drăculea – továbbiakban Vlad Tepes/Drakula), Sarah Gadon (Mirena), Dominic Cooper (II. Mehmed), Art Parkinson (Îngeraș) és Charles Dance (vámpírmester).

De ki is a történet névadója? A kutatók szerint Bram Stoker vagy II. Vlad Dracul (1436–1442, 1443–1447) havasalföldi fejedelemről – ebben az esetben azért áll a Dracul, azaz sárkány jelző, mert Luxemburgi Zsigmond adománya révén a Sárkányos Rend tagja volt – vagy annak fiáról, a kegyetlenségéről ismert III. Vladról, másként Vlad Tepesről vagy Karóbahúzó Vladról mintázta karakterét. Utóbbi karóba húzásai miatt vált hírhedté, és kapta meg a később ördög értelemben is használt Dracul jelzőt. Az Ismeretlen Drakula című filmben szereplő Drakula karaktere III. Vlad személyével fonódik össze.

A (feltehetően) Segesváron 1431 körül született Vlad Tepes öccsével, Raduval 1442-ben gyakorlatilag túszként került az Oszmán Birodalomba. II. Murád szultán (1421–1444, 1446–1451) célja ezzel az volt, hogy hűségén tartsa a havasalföldi fejedelemséget, és hogy gátat szabjon egy esetleges összefogásnak II. Vlad és a Magyar Királyság között. Vlad és Radu birodalmi tartózkodásuk idején elsajátították többek között a lovaglás és kardforgatás művészetét, továbbá filozófiát, tudományokat és művészeteket tanultak. Elizabeth Miller, a kanadai Új-Fundlandi Egyetem történésze szerint Radu és a későbbi szultán, II. Hódító (törökül Fátih) Mehmed (1451–1481) között szoros barátság alakult ki, emellett Radu még az iszlám hitre is áttért. Vele szemben Vlad erős ellenszenvet érzett az oszmánok iránt.

III. Vlad Tepes és II. Mehmed (Forrás: Wikipédia)

Vlad Tepes először 1448-ban, másodszorra 1456-ban (1456–1462), harmadszorra pedig 1476-ban (1476–1477) lett Havasalföld fejedelme. Kegyetlenségeiről számtalan 15. századi forrás emlékezik meg. Michael Beheim szász vándorénekes Drakula vajda őrült országlása című verses elbeszélésében többek között arról számolt be, hogy Tepes gyakran áldozatai vérébe mártott kenyeret evett. Rémtettei az 1470-es évektől kezdve németországi nyomtatványokon jelentek meg. Egyes másolatokon már arról értekeztek, hogy megsütött csecsemőket etetett meg édesanyjukkal. Egy legenda szerint pedig a fejedelem az elhunytak vérében mosta meg kezét az étkezések előtt. Emellett Vlad életéről és rémtetteiről megjelent egy, Bartholomaeus Gothanhez köthető 1485-ös lübecki ősnyomtatvány, az Uan deme quaden thyranne Dracule Wyda. Historie von Dracole Waida. Ennek szövege megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján. Kísérő tanulmányt W. Salgó Ágnes írt hozzá.

Vlad a karóbahúzottak és feldarabolt holttestek társaságában étkezik, pamflet (1500) (Forrás: Wikipédia)

A továbbiakban térjünk rá magára az Ismeretlen Drakula c. filmre. A magyar fordításban Vlad mint “Nyársaló”, illetve “Nyársak Ura” jelenik meg. Alattvalói mindvégig herceg megszólítással illetik őt – Sz. Farkas Jenő szerint a korabeli szláv nyelvű levelezésekben a havasalföldi vajdák magukat „Omlás és Fogaras hercegének” nevezték. Vlad Tepes Oszmán Birodalomban töltött éveiről csupán szórványos információkhoz jutunk. Nincs említés arról, hogy fivérét, Radut is vele együtt vitték janicsárnak. Emellett a filmben való utalások szerint Mehmed szultán gyerekként Vladdal alakított ki szoros köteléket, aki idővel átvette egyes szokásaikat: „A Nyársak Ura! Legrégibb barátom. (…) apám palotája kegyetlen hely volt egy ifjúnak az otthonától távol. De aztán úgy beszéltél, mint mi. Úgy imádkoztál, úgy harcoltál.”

A film 1462-ben veszi fel a fonalat. Erdélyben járunk – Havasalföld csak, mint Erdély jelenik meg, és Vlad korábbi, Oszmán Birodalomban töltött éveiről semmilyen értesülést nem kapunk. Egy nap a herceg és emberei török felderítők után kutatnak. A nyomok a Törött foghegyhez vezetnek, ahol találkoznak egy szörnyeteggel. Egyedül Vlad marad életben. Várába visszatérve az egyik szerzetestől megtudja, hogy a vámpírmester egy olyan férfiú volt, aki sok évvel ezelőtt megidézte a gonoszt, hogy sötét erőt kapjon tőle. Ám a démon rászedte. Ugyan megkapta tőle, amit kért, de hatalmas árat fizetett érte. Arra kényszerült, hogy a barlangban maradjon mindaddig, amíg nem találkozik azzal, aki felszabadítja őt fogságából.

Húsvéti vacsora (Forrás: Pinterest)

Másnap húsvét vasárnapját ülik az udvarban. Itt érdemes megemlítenünk, hogy az asztalon minden evőeszköz látszik, holott akkor még nem volt minden használatban. A lakomát azonban Hamzsa bég megjelenése félbeszakítja. Azért érkezett, hogy átadja II. Mehmed szultán üzenetét, miszerint Vlad adjon 1001 fiút a janicsár seregbe – a terv szerint a 15. életévüket már betöltött ifjak Magyarországon, a 10 és 14 közöttiek pedig Bécs ellen harcolnának. Az 1001. fiúnak pedig nem másnak kell lennie, mint Vlad gyermekének. Vlad először békés mederbe igyekszik terelni az eseményeket, ám a szultánnal folytatott beszélgetés kudarcba fullad, Mehmed ragaszkodik a követeléséhez. Ekkor III. Vlad hatalmas dilemma előtt áll: janicsárnak adja az 1001 fiút, köztük saját gyermekét, és akkor megőrzi a békét, vagy ellenáll Mehmed parancsának, de azzal háborúba sodorja népét. Vlad végül cselhez folyamodik. Mikor sor kerül a Hamzsa béggel való találkozóra, úgy tesz, mintha át akarná adni fiát, de végez az összes török katonával. Ezután a Törött foghegyhez igyekszik, hogy a lény segítségét kérje. A vámpír segédkezet nyújt neki. Vlad iszik a véréből, és rendkívüli erőt szerez magának – képessé válik a repülésre és sebeinek gyógyítására. Ám ennek a képességnek hatalmas ára van. Három napon át nem állhatja a napfényt, de ami a legrosszabb, hogy kívánja az emberi vért, melyet, ha a három nap folyamán iszik, örökre szörnyeteg marad. Ezen kívül a barlangi teremtménnyel kötött alku része, hogy a lény egyszer majd megkeresi őt, hogy segítsen neki, “legyen a gyalogja”.

Mikor Vlad visszatér a „Drakula várba”, 1000 oszmánt küld át a másvilágra, majd karóba húzza őket, hogy elrettentse az ellenséges erőket. Ezután egész népével átvonulnak a Kozia monostorba, ám az út nem veszélytelen. A sarkukban nyomuló kisebb oszmán erőnek sikerül megtizedelnie Vlad népét, ám a kicsit késve érkezett Drakula megmenti családját, és sikeresen elvezeti az embereket a monostorba, ahol felkészülnek a következő támadásra.

A vámpírmester (Forrás: imdb.com)

Miközben Vlad és katonái felvették a harcot az ellenséggel, néhány oszmánnak sikerül a fiú közelébe kerülnie, akit aztán magukkal is visznek. Ám mialatt az anya gyermekén akar segíteni, lezuhan a toronyból. A földre zuhant, haldokló Mirena utolsó kívánsága, hogy Vlad – akinek ereje csökkenőben – igyon a véréből, és akkor megmentheti a fiút az oszmánok karmaiból. Vlad megteszi, ám ezzel mindörökre szörnyeteg marad, és az öreg vámpírmester kiszabadul.

Mindeközben az oszmánok támadását is siker koronázza, sokakat megöltek, mindent felégettek maguk mögött. Vlad, hogy segítséget szerezzen magának, több emberét vámpírrá változtatja. A párbaj során megöli Mehmedet. Azok, akiket átváltoztatott, ki akarják szívni a fiú vérét. Ám megjelenik egy szerzetes kezében egy kereszttel, és magával viszi Îngerașt. Miután felkel a Nap, minden átváltoztatott személy porrá lesz. Vlad azonban egyik szolgája révén megmenekül, a fiút pedig megkoronázzák.

Bár a film második fele erőteljesen science fiction kategóriába lép át, mégis fellelhetőek benne valós történelmi elemek. 1462-ben II. Mehmed szultán valóban rátámadt Havasalföldre, mégpedig hatalmas túlerővel. Ennek az volt az oka, hogy Vlad megtagadta a Portának járó adót, majd kivégeztette a török követeket és visszaverte az ellene induló bég csapatait. Mikor Mehmed megtámadta Vladot, az seregeivel hátrálni kényszerült, közben a falvakat felégette, a kutakat megmérgezte. Mehmednek ugyan sikerült az akkori fővárosba, Târgoviștébe bevonulnia, ám ott közel 20 ezer karóba húzott oszmán látványa fogadta. Florin Curta, a Floridai Egyetem középkorásza úgy véli, hogy Vlad erőszakossága, kegyetlensége csupán eszköz, lényegében egy „pszichológiai fegyver” volt, mellyel hátrányán akart javítani. Mehmed elrendelte a visszavonulást, mondván, nem veheti el az országot olyan embertől, aki képes ilyen rendkívüli tettekre.

Havasalföld a 15. században (Forrás: Wikimédia)

Emellett 1462-ben valóban sor került egy, a szultán tábora elleni rajtaütésre. Vlad leleményességét mutatja, hogy az ellenség által viselt öltözetbe bújtatta seregét. Noha az akciót eredménytelennek kellett elkönyvelniük, jelentős zavart tudtak okozni. Az ellenséges erők reggelig hadakoztak önmagukkal, hiszen nem tudhatták biztosan, hogy ki is az ellenség.

A szultán tábora elleni rajtaütést (1462) ábrázoló festmény (Forrás: Wikipédia)

Bár a filmben nem esik szó róla – hiszen ott a film végén Vlad a jelenkorban van (akárcsak a vámpírmester) –, Vlad Tepest még 1462-ben Hunyadi Mátyás mozdította el székéből. Innentől egészen 1475-ig Vlad öccse, Radu cel Frumos (Szép Radu) foglalta el helyét. Mátyás eleinte házi őrizetben tartotta Vladot, majd egyes feljegyzések szerint mikor ráeszmélt Tepes hasznosságára, unokahúgát, Szilágyi Jusztinát nőül adta hozzá, sőt 1476-ban még vissza is ültette vajdai székébe. Hunyadi Mátyásnak mindezzel az volt a célja, hogy a fejedelem az ő céljainak és érdekeinek megfelelően vezesse Havasalföldet.

„A vlahok zsarnokát, Drakulát, mely névvel ők az ördögöt nevezik, fogságban láttam, amikor a hun (magyar) király mellett II. Pius pápa követi tisztét töltöttem be: termete nem magas, de igen izmos és erős, külsőre kegyetlen és félelmetes, sasorra igen nagy, tág orrlyukakkal, arca pedig sovány és sápadt, hosszú szempillái tágra nyílt kék szemeit övezték, fekete és sűrű szemöldöke fenyegetővé tették nézését, bajuszán kívül arcát és állát borotválta. Kiugró homlokcsontjai növelték fejének méreteit. Magas tarkóját bikáéhoz hasonló nyaka kötötte széles vállaihoz, melyre fekete, göndör hajfonatok hullottak”. (Niccolò de Modrussa püspök, II. Pius pápa magyarországi követe Drakuláról, 1462.)

Vlad ezutáni sorsa bizonytalan. Egyes források szerint hazatért, ám mások szerint sosem jutott el élve otthonáig, fejét az oszmánok szerezték meg, akik karóba húzva ki is állították Konstantinápolyban.

Vlad a kegyetlenségéről szóló legendák ellenére nemzeti ikonnak számít Romániában. A megszálló erőkkel szemben tanúsított magatartása, küzdelme a mai napig az ország identitásához tartozik. Ezt a momentumot igyekezett megfogni Az ismeretlen Drakula című film, mely bölcs és igazságos vezetőként ábrázolja a fejedelmet, aki még a sátánnal is hajlandó lepaktálni fia és népe épségéért cserébe. „Az ember nem a kardtól fél, a szörnyetegtől. Az elől elfut. Ha karóba húztam egy falut, azzal megkíméltem tíz másikat. A világnak olykor már nem a hősök kellenek. Olykor ami kell, az egy szörnyeteg.”

Bárdonicsek Dominika

Irodalom

Drakula Vajda története. Uan deme quaden thyranne Dracule Wyda. Historie von Dracole Waida. Lübeck: Bartholomaeus Gothan, 1485. Kísérő tanulmány: W. Salgó Ágnes (2002). (Letöltés: 2021. 09. 09.)
Horváth Richárd: Hunyadi Mátyás és Havasalföld. Világtörténet 32. (2010) ősz/tél 3–12.
Pallardy, Richard: Vlad the Impaler. Ruler of Walachia. (Letöltés: 2021. 09. 21.)
Rezachevici, Constantin: Punishment with Vlad Tepes- Punishments in Europe Common and Differentiating Traits. Journal of Dracula Studies 2006. Vol.8. Art.4. 1-12.
Sz. Farkas Jenő: Drakula az összeesküvés-elméletek hálójában. Világtörténet 32. (2010) ősz/tél 13–19.
Tarján M. Tamás: 1897. május 26. Megjelenik Bram Stoker Drakula című regénye. (Letöltés: 2021. 09. 08.)
The History of Vlad the Impaler | Atlas of Cursed Places. National Geographic. 2020. dec. 26.
Valóban könyörtelen gyilkos volt Vlad Tepes? 2014. november 3. (Letöltés: 2021. 09. 10.)
Salgó Ágnes: Drakula története és a korabeli sajtó. Világtörténet 32. (2010) ősz/tél 28–37.

Ezt olvastad?

Az Országgyűlési Múzeum 2021. október 6-án, immáron hatodik alkalommal rendezte meg Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciasorozatát, amelyen ezúttal