dualizmus kora
Szabolcs vármegye és Hentzi tábornok esete 1899-ben
A kiegyezést követő közéleti összecsapásokat rendszeresen tematizálta az ún. Hentzi-ügy. Heinrich Hentzi tábornok a magyar történelem ellentmondásos figurái közé tartozik. Magyarhonos, de császárhű főtisztként ő volt a magyar honvédsereg által
Megölni egy embert, avagy a veszprémi apósgyilkosság krónikája a Kismadaram c. regényben
Mintegy száz esztendeje borzasztó gyilkosság híre rázta meg Veszprém város lakosságát. Az áldozat a köztiszteletben álló, módos gazdálkodó, Angeli Márton volt, akit veje, Bácsi Géza a vasárnapi ebéd alatt, váratlanul
(Sz)elektív memória – 1848-49 emlékezete a dualizmus korában
2024 novemberében jelent meg Bea Csaba 1848-49 emlékezete a dualizmus korában című munkája, mely elsősorban historiográfiai áttekintés, melyben a szerző a forradalom és szabadságharc, valamint az ahhoz kapcsolódó nevezetes alakok
Nem tipikus kérdések és válaszok Budapestről
Sertésfőváros? Hol állt a Manci és a Böske híd? Milyen a fővárosi alvilág? Hol laktak a „panelprolik”? A Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok című sorozatának legújabb darabja (Kérdések és válaszok
„A magyar csoda” – Kincsem, minden idők legsikeresebb hazai versenylova
Kincsemről nagyon sokan, sokféleképpen írtak, meséltek, emlékeztek meg. Nehéz elfogultság nélkül, csak a száraz történelmi tényeket ismertetve írni erről a csodálatos versenylóról. Éppen ezért megkérem a becses olvasókat, nézzék el
Válás és gyűlölet a századvégen – avagy hogyan kárvallott a modernizáció embere
Kevés szaktudományi disszertációt olvasunk mindennapi könyvespolcunkról. Pedig a tanulságok közreadva, elérhetően, dokumentálva és „megérvelve” – csak éppenséggel a „rákeresés” eleganciája nem fér bele köznapi érdeklődésünkbe. Pedig jó példáját találtam, hogyan
A korzó a két világháború közötti vidéki városokban
A korzó a „nagyobb városoknak az az útja, ahol a közönség társaságbeli érintkezés alkalmául is szolgáló sétáját végzi” – határozta meg az Új Idők Lexikona 1939-ben. A legtöbb helyen központi
„A győztesek lehetnek buták” – interjú Gerő Andrással
Gerő András negyven éven keresztül tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), ahol huszonkét évig vezette a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéket. Ezzel párhuzamosan huszonkilenc évig volt a Közép-Európai
Szubjektív útikalauz a kávéházi cigányzenéről – Húzd rá, cigány! – Nyerges Erika kötete
„Húzd rá cigány, te örök, te áldott…” – A kávéházi cigányzene története címmel látott napvilágot 2020-ban Nyerges Erika kötete. A szerző két nagyobb blokkra osztva tekinti át – ahogy fogalmaz
Aktuálisan, közérthetően és röviden a dualizmusról – Podcast-beszámoló
Ugyan idestova 15 éve ingázom az országban, van, amihez nem lehet hozzászokni: a Budapest–Pécs távolság messze az egyik leghosszabb és legunalmasabb, amit az ember megtehet hazánkban. A vonat esetében Sárbogárd