„A magyar Luther” nyomában – Rövidfilm Dévai Bíró Mátyásról

A reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékezve 2017-ben emlékévet tartottak Magyarországon, amelynek keretében sorra valósultak meg a hitújítással kapcsolatos rendezvények, tudományos és művészeti alkotások. Ebbe a sorba illeszkedik a Dévai Bíró Mátyás élete (Magyar nyelven Mátyás vala a prédikátor) című ismeretterjesztő film is, amely az Óbudai Evangélikus Egyházközség kezdeményezésére, közadakozásból született négy évvel ezelőtt.

A filmet a TeTT Stúdió stábja készítette, de közösségi alkotásként valósult meg. Elkészüléséhez hozzájárultak az óbudai evangélikus gyülekezet tagjai, lelkésze, Jakab Béla pedig a film narrátora. Rajta kívül Ács Pál, Csepregi Zoltán, H. Hubert Gabriella és Ittzés Gábor szólalnak meg szakértőkként. A filmben 3D animációkat csodálhatunk meg Déva váráról, Sárvárról, Boldogkő és Buda várairól, valamint a XVII. századi Krakkóról, de a mai Wittenbergről is találunk néhány élőben készült felvételt, továbbá levéltári és könyvtári dokumentumok is színesítik az alkotást. A film zenéje – Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel jóvoltából – különösen hangulatos lett. Külön örömteli, hogy az érdeklődők angol nyelvű felirattal is megnézhetik a filmet, így Dévai Bíró Mátyásról a magyarul nem beszélők is tájékozódhatnak.

Dévai Bíró Mátyást már kortársai „a magyar Luthernek” nevezték. A film végigköveti életét, már amennyire ez lehetséges, hiszen rendkívül kevés forrás áll a kutatók rendelkezésére. Ezt jó példázza az, hogy születési ideje is ismeretlen, csak azt tudjuk, hogy nagyjából 1500 körül láthatta meg a napvilágot Déván. Katolikus pap lett, 1523 és 1525 között Krakkóban, 1529–30-ban Wittenbergben tanult, ahonnan már a reformáció híveként tért haza. Kalandos élete során – ne felejtsük el, hogy megélte az 1526-os mohácsi csatát, Buda 1541-es török kézre kerülését, illetve az ország két, majd három részre szakadását – Budán, Kassán, Szikszón, Miskolcon, a Tiszántúl több helységében hirdette az igét, többször börtönbe is került. Dévai nemcsak prédikációkkal segítette a hit megújítását, hanem írásban is, és nagyon sokat tett hozzá a reformáció azon célkitűzéséhez is, hogy a Biblia olvasása széleskörűen elterjedjen.

Ehhez minél több nyelvre le kellett fordítani a Szentírást, de először meg kellett alkotni az adott nyelv grammatikáját és helyesírási szabályzatát, hogy ez megtörténhessen. A magyar reformátor ezt szem előtt tartva megírta az első magyar helyesírási útmutatót, ami egyúttal ábécéskönyv is volt. Született tollából latin nyelvű hitvédő vitairat, illetve magyar nyelvű hittani kézikönyv is, amelyben az üdvösség szempontjából legfontosabb dolgokat magyarázta. Sajnos írott munkássága mindössze öt évre korlátozódott, mert élete utolsó tíz évében már nem írt, mivel elveszítette a látását. Utolsó esztendőiben a kálvini tanok felé fordult, ezeket hirdette, így nemcsak az evangélikus, hanem a református felekezet is sokat köszönhet neki. Egyáltalán nem túlzás az, ahogy Jakab Béla a film során fogalmaz:

„Dévai Bíró Mátyás jelentőségét a magyar protestantizmusban nem lehet eléggé kiemelni.”

A film szabadon megtekinthető a YouTube-on, illetve a lenti lejátszót elindítva, bővebb információt pedig ide kattintva lehet találni róla.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Kresz Mária – a gyermekélettől a népviseleteken át a népi kerámiákig

„Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette

X