A proletárdiktatúra magyarországi ideológiateremtése

Két éve jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottság kulturális munkacsoportjának „Tudják már a kisgyerekek is.” Tanulmányok a proletárdiktatúra ideológiai és kulturális alapjainak megteremtéséről című kötete. A kiadvány változatos témafókuszú írásokat közöl, melyek valójában a sokágú hatalmi befolyást tematizálják a szocializmus időszakában. A kötet szerkesztője – Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese, kulturális munkacsoportjának vezetője – az előszóban kontextualizál, melynek során szemlélteti, hogy ugyan látszólag egészen különbözőek az egyes olvasmányok, – van szó történelemszemléletről, sőt a sportirányítás átalakulásáról is – azok mégis összekapcsolódnak egymással: „Valójában ezek ugyanannak a sokágú hatalmi befolyásolásnak a részei voltak, s a magyar társadalom egy-egy szeletének ellenőrzésére, irányítására szolgáltak.”  (9. oldal)

Kovács Dávid A kommunista hagyománypolitika kezdetei Magyarországon, Ideológia és hagyományértelmezés viszonya a KMP politikájában (19361939) című tanulmánya többek közt foglalkozik alapfogalmakkal, összefüggésekkel, s a Komintern néppolitikájával is. Írásának tárgyát Révai József és Lukács György 1936 és 1939 közötti íródott történeti, irodalomtörténeti munkái képzik. Lezárásként a kommunista hagyománypolitika és a nemzeti eszme alcímmel Kovács megállapítja, hogy a kommunista hagyománypolitikai, s általánosan a kommunista ideológia és a nemzeti eszme viszonyának meghatározására kellő fogódzó áll rendelkezésre. (1193. oldal)

Rigó Balázs Egészpályás letámadás, Kommunista hatalomátvétel a magyar sportban (19451948) című írása foglakozik a sportirányítás átalakulásával. Taglalja, hogy a második világháború után hazánkban is elkezdődött a kommunisták harca a többi politikai erő legyőzéséért és a társadalom teljes alávetésért, melynek kardinális szeletét képezte a sportélet feletti ellenőrzés megszerzése. Külön foglalkozik az újrakezdéssel és a pozícióharccal, valamint a Nemzeti Sport Bizottság 1945-ös tevékenységével, de részletesen fejtegeti az Országos Sporthivatal létrehozását, szerkezetét. Rigó a tanulmány mellékleteként értékes, érdekes fotóanyagot közöl, továbbá az OSH vezetőinek életrajzi adatait foglalja össze.  (101219. oldal)

A rákosi-korszak leglátványosabb sport produktuma: a Népstadion. Forrás: A szovjet típusú államszocialista sportmodell alternatívái (1944–1956) (OSZK)

Mirák Katalin Kezdetben… Agitációs és propagandamunka a Kádár-korszak első hónapjaiban (1956. november–1957. június) című tanulmánya a harmadik a sorban, mely a címben említett időszakban vizsgálja az agitációs és propagandamunkát. Két vezető szervezetet emel ki: az Agitációs és Propaganda Osztályt és a Propaganda Bizottságot. (223304. oldal)

Zsebők Csaba „Helytartóságok” a felsőoktatásban, Jelentések és határozatok az egyetemi és főiskolai marxizmus-leninizmus-oktatásról (1951–1988) címmel ír, s a kommunista hatalom direkt ideológiai oktatását részletezi, melynek kereteit az 1949/50-es tanévre teremtették meg:

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1950 szeptemberében létrejött a Központi Marxizmus–leninizmus Tanszék, ahonnan kezdetben az ország összes felsőoktatási intézményében folyó marxista oktatást irányították.” (309. oldal)

– kezdi részletes és izgalmas elemzését Zsebők, melyet végig visz a marxizmus-leninizmus tárgyak 1990-es megszűnéséig. (309334. oldal)

A másik fontos egyetemi szervezet az ELTE-n: a Lenin Intézet. Résztvevők a Lenin Intézet fennállásának ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Budapest, 1955. július 2. Fotó: Munk Tamás. Forrás: ELTE

Forgács István Kádár népe a valóságban, Betekintés a cigányok mindennapi életébe a szocializmusban című írása az utolsó tanulmány a vaskos és érdekfeszítő kötetben, melynek fő tézise alapján a cigányságot

„a kommunizmus egyfajta kényszerpályára és kényszeridentitás elsajátítására vezette sokukat, tulajdonképpen ők lettek Kádár valódi népe.” (393. oldal.)

A magyarországi cigányság története témájú alfejezet után empirikus kutatás révén interjúk mélyítik el Forgács sorait: az adatközlők mesélnek a Kádár-korszakbeli élményeikről, valamint a cigány kultúrához és identitáshoz való viszonyukról. Forgács jelzi, hogy a gondolatkísérletével nem akarta új alapokra helyezni a magyar cigány közösségekkel kapcsolatos történelmi, társadalmi és gazdasági kutatások uralkodó narratíváját. (389456. oldal)

Látható tehát, hogy valamennyi tanulmány kapcsolódik a széleskörű hatalmi befolyás mechanizmusainak, momentumainak bemutatásához, feltárásához, viszonylag eltérő témákon keresztül. A Nemzeti Emlékezet Bizottság kulturális munkacsoportja egy terjedelmes kiadványt adott ki, a kutatók alaposan és változatosan vizsgáltak egy közös tőről fakadó témát, melyet olvasásra ajánlunk.

Lengyel Zsanett

Az ismertetett kötet adatai: „Tudják már a kisgyerekek is.” Tanulmányok a proletárdiktatúra ideológiai és kulturális alapjainak megteremtéséről. Szerk. Máthé Áron. Budapest, Nemzeti Emlékezett Bizottság, 2017. 456 oldal.

Ezt olvastad?

Lelkes gyűjtők és helytörténészek, tartalékos honvédek, civilek és hivatásos szakemberek példaértékű összefogásával valósult meg Sopronban, a Liszt Ferenc Konferencia és