Az Evangélikus Országos Levéltár online levéltár-pedagógiai anyagai

Amikor 2018-ban az Evangélikus Országos Gyűjtemény egyik szervezeti egységeként az Evangélikus Országos Levéltárnak (EOL) is megújult a honlapja, már megjelent közeli (vagy távlati) célként egy menüpontban, hogy azt a gazdag anyagot, amellyel rendelkezünk, meg kell ismertetnünk a diákokkal, egyetemi hallgatókkal is. Természetesen akkor még csak személyes jelenlétben gondolkodtunk, voltak ugyanis alkalmak, amikor evangélikus iskolai csoportok érkeztek Budapest Főváros Levéltárába és ennek apropóján megismertettük őket a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti székházfelújításának megkezdése óta ideiglenesen ott elhelyezést nyert anyagokkal és a levéltár történetével, továbbá 2018-tól részt vettünk az évenként egyszer megrendezett levéltári piknikeken.[1]

Az Evangélikus Országos Levéltár honlapja

Változás (mindenki által jól ismert okból) 2020 tavaszán következett be, amikor hosszú időre csak online tudtunk kapcsolatot létesíteni kutatóinkkal, ügyfeleinkkel. Az Evangélikus Országos Múzeum által ekkoriban közzétett játékok és videók inspirálására és Hubert Gabriella igazgató asszony kérésére a levéltár is megtette első próbálkozásait: készítettem egy labirintusjátékot, amelyben a Wormsból eltávozó Luther Mártont kell elvezetni Wartburg várába, elkerülve a császári zsoldosokat és a máglyát. Ez az első játék csak „félig” volt online: le kellett tölteni a képet, utána lehetett csak berajzolni a helyes útvonalat. Az ezt követően elkészített két másik játék már interaktív volt.

Csermelyi József eredetileg a Credo Evangélikus Folyóirat 2022. évi 1. számában jelent meg. A cikket az Újkor.hu és a Credo együttműködésének keretében másodközöljük. A folyóirat honlapja ide, Facebook-oldala pedig ide kattintva érhető el.

Nagyobb fába akkor vágtuk a fejszénket, amikor levéltárunk vezetősége úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a Nemzeti Kulturális Alaphoz online levéltár-pedagógiai anyagok elkészítése és publikálása céljából. Tervünk az volt, hogy a nálunk őrzött dokumentumokon keresztül, azok kontextusba helyezésével mutassunk be hazai egyháztörténetünk egy-egy fontos eseményét, vagy magát az egyházat. Kihívás volt, hogy miként kapcsolhatjuk be ezeket a tananyagba: mivel a leglogikusabb kapcsolódási ponthoz, a 16. századi reformáció történetéhez nincs túl sok anyagunk, a 20. századhoz pedig hiába van sok, ha a tananyag jellege és az érettségire készülés sietsége miatt nehezebb összekapcsolni az egyház- és köztörténetet (annak ellenére, hogy az evangélikus egyház természetesen minden évszázadban része volt „a köznek”). Furcsa is lett volna – bár nem lehetetlen –, ha mondjuk az 1930-as évek világgazdasági válságát próbáltuk volna egyházi iratok segítségével bemutatni.

Számos videó is elérhető az oldalról, például az Ordass Lajos második püspökségét feldolgozó anyag, amely Isó Gergelynek, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala kutatójának a közreműködésével készült.

Végül az a megoldás született, hogy az egyik tematikus egység (A vörös pók hálójában) mélyedjen el a 20. század második felében, a másik pedig (Tudtad-e, hogy kik ők? – Evangélikusok Magyarországon) legyen lazább, több mindenre (az egyház felépítésére, feladataira, múltjára) kiterjedő. A 20. századi témák négy fontos kérdéssel foglalkoznak: Hogyan került kiszolgáltatott helyzetbe az egyház a kommunista állammal szemben? Miként próbálta Ordass Lajos püspök helyreállítani a törvényességet és az egyházi feladatok felé irányítani a figyelmet az 1956. évi forradalmat követően? Milyen problémákkal volt terhes az egyház belső élete a Kádár-korszakban? És hogyan vette ki a részét ennek a létszámában nem túl nagy egyháznak a vezetése a külföldi hittestvérekkel és a más keresztény felekezetekkel való érintkezésben? Az általánosabb, az egyházzal való megismerkedést szolgáló másik témakörből kiemelném – már csak e Credo-lapszám miatt is – a hazai evangélikus egyház oktatásban betöltött múltbeli szerepéről szóló témakört, noha természetesen vannak anyagaink az ellenreformáció vagy a felvilágosodás korát tanulók számára is.

A különféle alkalmazásokban elhelyezett szöveges források, képek, térképek hasznosak lehetnek a mindennapi oktatási gyakorlatban

Törekedtünk az interaktív jellegre, ezért olyan formát kerestünk, amelyben szöveg, kép, hang és videó egységbe kerülhet. Itt is működött a gyűjteményi integráció: a Genially felületére Borókay Zsófia múzeumpedagógus (EOM) hívta fel a figyelmünket. A négy plusz három, összesen hét témakör alapja egy-egy szöveges ismertetőanyag, amelyet igyekeztünk gazdagon illusztrálni levéltári dokumentumokkal, saját térképekkel, idézetekkel és egyéb kattintható érdekességekkel (ezek megtalálhatók az interaktív tartalmak jobb felső sarkában elhelyezett, kinyújtott mutatóujjat ábrázoló gombra kattintva). A 20. századi témákhoz egy-egy riportfilm is készült (itt sietek megköszönni Szikra Benedek operatőri munkáját), amelyekben történész szakértők és szemtanúk segítségével igyekeztünk körüljárni az állam és egyház között 1948-ban megkötött egyezmény, a következő évtizedek viszonyát akár csak hivatkozási alapként meghatározó dokumentum létrejöttét, Ordass Lajos aktív püspökségének második időszakát, a fóti lelkészválasztás körüli, később emblematikussá vált küzdelmeket, valamint az 1984-ben Magyarországon megrendezett ifjúsági találkozót és a VII. lutheránus világgyűlést. A filmek önmagukban is kerek egész témákat dolgoznak fel, ha valaki csak ezekre kíváncsi, külön-külön is elérheti őket. Egyébként pedig mindenkit arra buzdítunk, hogy keresse fel az EOL honlapját és bátran kattintson a főoldalon található levéltár-pedagógiai csempékre vagy a menüsorban elhelyezett Látogatóknak fül alatt feltűnő Levéltárpedagógia gombra – nézzék, olvassák és tanuljanak!

Csermelyi József

[1] Levéltári piknikeket 2017 óta évente egyszer rendeznek Budapest Főváros Levéltárában, a XIII. kerület Teve u. 3–5. szám alatt, egyfajta hétvégi, péntek-szombati ismeretterjesztő és családi programként tudományos előadásokkal, kiállításvezetéssel, raktárlátogatásokkal, gyermekprogramokkal és koncerttel. A rendezvény alkalmat ad arra, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a pikniken résztvevő levéltárakkal, azok kiadványaival és a bennük folyó munkával.

Ezt olvastad?

Luther Márton kétségkívül az európai gondolkodás egyik legnagyobb hatású alakja, amit mi sem mutat jobban, mint hogy még ma is