Elfelejtett diadalok – avagy ismeretlen katonai sikerekről szakszerűen

Számos olyan hadiesemény, ütközet, csata akad a magyar hadtörténelemben, ami annak ellenére, hogy méltó lenne rá, nincs benne a történeti köztudatban, és nem része az általános műveltségnek. Ilyen példának okáért Mátyás király boroszlói táborozása 1474-ben, az 1523 augusztusában Szávaszentdemeter és Nagyolaszi között az oszmán csapatok felett kivívott győzelmek, de pontosan ilyen az az öt katonai siker is, amiről legutóbb az Autentika Művészeti Műhely készített animációs dokumentumfilmet.

A Műhely YouTube-csatornáján körülbelül egy éve jelent meg az a majd’ félórás videó, ami Nagy Lajos király uralkodásának főbb sarokpontjait foglalta össze. (És amiről szintén született egy ismertető itt az Újkor.hu Mozgókép rovatában.) Az alkotók az azóta eltelt egy évben sem tétlenkedtek: ismételten együttműködve a Történelemoktatók Szakmai Egyesületével animációs dokumentumfilmet készítettek Szent István uralkodásáról, január 1-jén pedig egy kimondottan hadtörténeti epizóddal jelentkeztek Elfelejtett diadalok címmel. A majdnem félórás játékidőben a néző megismerkedhet közelebbről az 899-es brentai, az 1141-es Fischa-menti (más néven lajtamelléki) csatával, az 1285-ben lezajlott második tatárjárással, Nándorfehérvár kevéssé ismert, 1440. évi oszmán ostromával, végül pedig Otranto 1481. évi visszavételével.

A film stílusa igazodik az előző részekben látottakhoz. Itt is színes képi világgal, sematikus, de a megértést nagyban segítő ábrázolásmóddal találkozik a néző. Az animációt jól kiegészíti a narráció (Csőre Gábor még mindig kiváló), amihez angol nyelvű felirat is készült. Megsüvegelendő a filmben látható gazdag térképanyag, hiszen történelmet bármilyen szinten oktatni/tanítani enélkül nem igazán lehet. Hasonlóképp üdvözlendő a több egykorú forrásrészlet felolvasása, valamint az a gyakorlat, hogy az eddig megnyugtatóan nem tisztázott részleteknél több a tudományban jelenleg uralkodó nézőpont is helyet kap. Ilyen például az 899-900-as észak-itáliai hadjárat közvetlen okainak és előzményeinek ismertetése. Akad a képsorok között néhány erőszakosabb csataábrázolás (például Nándorfehérvárnál), de miután nem egy hímzőszakkör képes krónikáját vitték filmre a készítők, hanem egy-egy harccselekmény történetét, van helye az ilyenfajta ábrázolásmódnak.  

(Forrás: youtube.com)

Szeretném azonban felhívni a figyelmet néhány dologra, a háttéranyagot, illetve a narrátor szövegét illetően, amire a következő epizódok színvonalát emelendő, érdemes lehet odafigyelni. Többször fedezhető fel végletesség az átadott információhalmaz mélységeiben. Egyfelől a narráció néven nevezi a 899–900-as vállalkozás vezéreit, Dursakot és Bugátot, valamint az admonti zárdát, ahol II. Géza testvére, Zsófia hercegnő élt. Ezek olyan adatok, amik dicséretes, hogy elhangzanak, hiszen az adott területtel foglalkozó történészeken kívül nem feltétlenül ismernek a laikus érdeklődők.

(Forrás: youtube.com)

Másfelől azonban rendre összekeverednek olyan fogalmak, amik egymásnak egyáltalán nem szinonimái, (lásd: csata–ütközet, kán–fejedelem), sőt néhány alapvető ismeret pedig elsikkad, elcsúszik. A brentai csata kapcsán például nem hangzik el, hogy Berengár csapatait azért sikerült éjjel meglepnie, és ezt kihasználnia a magyaroknak, mert az ellenfél a folyó mellett szekérvárba húzódott és az átkelőhelyeket nem vonta ellenőrzés alá. (Figyelemre méltó a párhuzam a muhi csatával…) Márpedig ez a körülmény alapvetően határozza meg egy csata lehetséges kimenetelét. A következő részben a II. Géza által alapított Szent István Lovagjait, mint „az egyetlen keresztes magyar lovagrendet” aposztrofálja a narráció, megfeledkezve az I. Károly alapította Szent György-rendről.

(Forrás: youtube.com)

Összességében a fenti részletek az animációs dokumentumfilm értékéből nem vonnak le. Az általános iskolai oktatásban vitán felül helye van az ilyen és ehhez hasonló segédanyagoknak, hiszen egy történelemórának igen hasznos kiegészítői lehetnek ezek a 4-6 perces epizódok. Őszintén remélem, hogy az Elfelejtett diadalok c. epizódot továbbiak fogják követni.

Tóth Dominik

Ezt olvastad?

Foky Ottó – A Tévémaci, Mirr-Murr és Misi Mókus alkotója

Vajon már hány magyar gyermek dobott el mindent a kezéből és rohant a tévé elé, amikor köpött a maci? És

X