„Levéltárban jártunk, kincseket találtunk” – egy felső tagozatos levéltárpedagógiai foglalkozássorozat

Szerencsésnek érezheti magát az a történelemtanár, akinek van arra lehetősége, hogy levéltárpedagógiai foglalkozásokat vegyen igénybe. Ha ehhez még lelkes és érdeklődő tanulók is társulnak, akkor különösen. Miért tartom fontosnak, hogy 12-15 éves tanulókkal közösen töltsünk a levéltárban egy-egy délutánt? Egyrészt azért, hogy megmutassam nekik, hogy a történelemkönyvek valódi emberek hétköznapjairól szólnak, így személyesebbé tegyem számukra a történelmet, másrészt pedig azért, hogy ezáltal még színesebbé, élményszerűbbé  tegyem az adott téma feldolgozását, láthatóvá, átélhetővé az egyes történelmi eseményeket. (Erről bővebben itt.)

Lakóhelyünk  megismerése más aspektusból közelíti meg a történelemtanulást. A tanulók a helyi vonatkozású források tanulmányozása során elmélyülnek az adott korban; szembesülnek azzal -amit elméletben eddig is tudtak-, hogy a mai, jól ismert utcák már régen is léteztek, és azokban a házakban a főutcán -vagy bárhol a belvárosban- családok éltek gyerekekkel, akik ugyanúgy éreztek, örültek, szomorkodtak, mint ők.

Júniusban ballagtak el nyolcadikosaim, akikkel a felső tagozaton öt alkalommal vettünk részt a Heves Vármegyei Levéltár munkatársai által szervezett foglalkozásokon. A levéltári órák tematikája az általános iskolai tananyagra épült. Olyan különleges helytörténeti dokumentumokat vizsgálhattunk, melyek még inkább felkeltették a tanulók érdeklődését az adott korszakra vonatkozóan. A programok minden alkalommal gondos előkészítést, részletekre kiterjedő konzultációt igényeltek. A levéltáros kolléga a tervezés során maximálisan figyelembe vette a tanulók életkorát és érdeklődését, ennek megfelelően választotta ki a témákhoz tartozó forrásokat – a foglalkozás időtartamára is ügyelve. A témafeldolgozás során végig szem előtt tartotta a fokozatosság elvét, hiszen míg hatodik osztályban bemutatta a forrásokat, hetedikben játékosan, a tanulók bevonásával ismertette azok tartalmát, nyolcadikban pedig már folyamatosan visszajelzést kért a tanulóktól a történelmi ismereteikre utalva; közösen vizsgálták, elemezték a dokumentumokat.

Milyen forrásokat tanulmányoztunk? A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány:

Hatodik osztályban a „Gárdonyi és az egri hősök nyomában” c. projekt keretében:

1. Egy 1920-1922 közti halotti anyakönyvet, benne Gárdonyi Géza nevével
2. Egy gyászjelentést, melyben Gárdonyi halálának tényét közölték
3. Dobó István végrendeletének hiteles másolatát
   

   

4. Egy 1630-ból származó eredeti almárist (a Gothard család címeres nemeslevelét)
5. 1548-1550 közötti várszámadást (az egri püspökség és az egri vár bevételeiről készült latin nyelvű másolatot)
6. Az 1600-as évek elején írt magyar nyelvű levelet, melyben az egri vezérpasa elmarasztalja, sőt meg is fenyegeti a gyöngyösi elöljárókat, mert nem fizették be az adót.
7. Egy 1609-ben keletkezett eredeti szultáni rendeletet (’fermán’), melyben adófizetésre szólítja fel a gyöngyösieket.

***

Hetedik osztályban a reformkor és szabadságharc kapcsán:

1. Kölcsey Ferencre vonatkozó forrást: meghívó születésének 100 éves évfordulójára (Szatmárnémeti városa küldte a meghívót Heves vármegye képviselőinek)
2. báró Wesselényi Miklósra vonatkozó forrást: Szilágy vármegye meghívója (Wesselényinek szobrot állítanak)
3. báró Eötvös József, a Batthyány-kormány közoktatási miniszterére vonatkozó forrást (az Országos Eötvös Emlékbizottság felhívása a báró műveinek népszerűsítésére)
4. Deák Ferenc egy levelét aláírásával ellátva
5. gróf Széchenyi Istvánra vonatkozó dokumentumot: emlékszobor avatása 1880-ból
6. Kossuth Lajosra vonatkozó forrásokat:

• január 27. 80 éves korában köszönti őt Heves vármegye
• New York-i szobra leleplezése alkalmából bizottság alakult, hogy Magyarországról minél többen részt vehessenek rajta (Kossuth Zarándok Bizottság) 1928. március 15.

7. gróf Batthyány Lajosra vonatkozó forrást: a nemzeti huszárőrsereg felállításáról szóló levél, kelt:1848. április 22.
8. Lenkey Jánosra vonatkozó forrásokat:
   -Mészáros Lázár hadügyminiszter jelentése a hazatéréséről (1848. július 16.)
   -A Lenkey családra vonatkozó dokumentumok gyűjteménye
   -születési anyakönyvi bejegyzés (szülők neve, keresztelő pap neve)
   -1936-ban hazaszállítják hamvait. (Erről bővebben itt.)

***

A következő két témához kapcsolódó források jegyzéke a levéltáros kolléga összesítése.

Az I. világháborúra vonatkozóan elsősorban a hátországra vonatkozó dokumentumok:

1. forrás: Heves vármegye megvendégeli és ünnepélyes keretek közt búcsúztatja a Boszniába induló katonákat (13919/1914)
2. forrás: A 10-ik honvéd gyalogezred tisztikarának és legénységének üdvözlésére (6261/1917)
3. forrás: A heves megyei 10-es honvédeknek a háborúban szerzett érdemeiért kapott kitüntetésekről szóló jegyzék (23953/1916)
4. forrás: Újságcikk, melyben az osztrák-magyar lovasság keleti fronton elért sikeréről (3654/1916)
5. forrás: Kimutatás a gyöngyösi pénzintézeteknél jegyzett hadikölcsönről (V.101.b. 329d. 81/1916)
6. forrás: A 60. császári és királyi gyalogezred gyűjtőíve a háborúban megvakult bajtársaik részére (862/1917)
7. forrás: Rokkant tengerészkatonák segélyezésére létesített alapítványról miniszteri leirat (13054/1917)
8. forrás: Eger 1916-1918-évi halotti anyakönyve
9. forrás: A 21. gyalogezred erőszakoskodásának meggátolására intézkedés (3916/1916)
10. forrás: Belügyminisztériumi körrendelet polgári őrség szervezéséről (17236/1914)
11. forrás: A belügyminiszter szigorúan bizalmas leirata az orosz kémekről (V.101.b. 328.d 23/1914)
12. forrás: Kimutatás a Gyöngyösön uralkodó himlő és kanyarójárványról (V.101.b. 329d. 36/1916)
13. forrás: A gyöngyösi polgármester kérelmezi a királyi tanfelügyelőtől, hogy a helyi elemi iskola átengedését katonakórház céljára. (V.101.b. 328.d 15/1914)
14. forrás: A Gyöngyösi Vörös Kereszt Egyesület jelenti, hogy karácsony alkalmával szeretetcsomagot állított össze, a kórházban ápolt, sebesült katonák számára. (V.101.b. 328.d 1/1914)
15. forrás: Egy asszony levele a magyar királyi 3. honvédkerületi parancsnokságnak Kassára. (V.101.b. 329d. 80/1916)
16. forrás: Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közleménye Ferenc József haláláról és az erről szóló távirat, a főispán meghívója az ez alkalomból összehívott gyászközgyűlésre, valamint az alispán rendelkezései és Keglevich Gyula főispán gyászbeszédének egy része. (868/1917)
17. forrás IV. Károly koronázására kijelölendő küldöttség (147/1917)
18. forrás: Hirdetmény a kápolnai képviselőválasztásról (15615/1914)
19. forrás: Miniszterelnöki leirat gróf Károlyi Mihály kormányának megalakulásáról, a miniszter saját aláírásával (24923/1918)
20. forrás: Károlyi-kormány megalakulásáról tudósít az új belügyminiszter (24103/1918)
21. forrás: Frontról visszatérő katonák fogadása és ellátása (24539/1918)

Az I. világháború feldolgozásáról itt lehet olvasni.

Nyolcadik osztályban a Horthy-korszakra vonatkozó dokumentumok listája:

1. forrás: IV.404.a. 173. 13952/1919
   Horthy Miklós fővezér fogadtatása ügyében kelt intézkedés
   – A polgármester köszöntője
   – Az egri ipari munkások köszöntője
   – A földművesek köszöntője

1. forrás: IV.404.a. 184. 14354/1920
   Horthy Miklós kormányzó egri fogadtatására az intézkedések megtételéről jelentés
   – A kormányzó fogadásához szükséges előkészületek
2. forrás: IV.404.a. 6070/1931
   Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözlése
   – Török Kálmán, prépost, kanonok, Heves vármegye törvényhatósági bizottsági tagja indítványára a megye üdvözli Bethlen István grófot, miniszterelnökségének 10 éves évfordulója alkalmából
3. forrás: IV.404.a. 5848/1935
   Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözlése
   – Gömbös Gyula és kormányának kinevezése, aláírása
4. forrás:IV.404.a. 6256/1941
   Gróf Teleki Pál halála miatti záróra
   – távirat a miniszterelnök haláláról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
5. forrás:IV.404.a. 28/1928
   Rothmere angol lapszerkesztő revíziós javaslata és a Magyar Nemzeti Szövetség tevékenysége
   – Budapest című napilap 1927-es lapszáma, Rothmere indítványával
   – A Magyar Nemzeti Szövetség 1927-es jelentései
   – Hirdetőplakát egy revíziós előadásról
   – A Magyar Nemzeti Szövetség levele Heves Vármegye alispánjához
6. forrás: IV.404.a. 557/1937
   Revíziós liga iratai
   – francia nyelvű levelezőlapok revíziós tematikával
7. forrás: IV.404.a. 2966/1935
   Revíziós liga ügyiratai
   – Ajtay József írása a trianoni szerződésről „Veszélyben a béke!”
   – Magyarok a kultúráért című kiadvány (A magyar-francia kultúrliga kiadása)
   – Angolnyelvű propagandamű ismertetése
8. forrás: IV.404.a. 9574/1934
   Ébredő Magyarok Egyesülete Hatvani Csoportjának kérelme hirdetés terjesztése iránt
   – Az ÉME felhívása
9. forrás: IV.404.a. 14628/1935
   Leventeintézmény története
10. forrás: IV.404.a. 11780/1936
    Cserkész Szövetségi iratok
    – „Kristóf-apród” cserkészcsapat parancsnokának levele, melyben a IV. világjambore-ról értesíti az alispánt
    – levelezőlapok cserkészek fotóival
11. forrás: IV.404.a. 7067/1942
    Az országos főcserkész beköszönője
    – vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc országos főcserkész beköszönője
12. forrás: IV.404.a. 5664/1935
    Egri Cifranegyedi Római Katolikus Földműves Olvasókör és Ifjúsági Egyesület segély kérelme
13. forrás: IV. 404.a. 3475/1935
    Magyarországi Kárpát Egyesület Egri osztálya meghívó
14. forrás: IV.404.a. 9411/1936
    Autó és Motorkerékpár versenyek
    – A Királyi Magyar Automobil Club hivatalos lapjának jubileumi túraút szabályzata
    – II. Frontharcos túraút útvonala

    

    

15. forrás: IV.404.a. 8035/1937
    Autóversenyek
    – Országos Frontharcos Szövetség autó- és motorsport osztálya versenykiírása
    – V. Frontharcos túraút versenyszabályzata

***

A Rákosi- és a Kádár-korszakra vonatkozó dokumentumok:

1. 1947-es választási plakát
2. élelmiszerjegyek
3. 1952-es Népújság, benne:

• Rákosi 60. születésnapja
• Mindszenty József
• kulákok, feketevágás, terményrejtegetés

4. Sztálin haláláról szóló cikk
5. Nagy Imréről szóló cikk
6. egy kép, melyen látható 1956-ban a vörös csillag a főiskola tetején
7. „Miénk az utca” – 1956 Egerben
8. A Népújság és a Gyöngyösi Hírlap cikkei

• december – szovjet tankok lepik el Eger utcáit
• A megtorlás dokumentumai
• Sortűz Egerben
• Gyerekek elleni büntetőeljárás 1957-ben

  

***

Végül egy rövid előadást hallottunk a Kádár-korszakról, különös tekintettel az egyházak és a rendszer viszonyára.

Az osztályból 10-12 tanuló vett részt ezeken a foglalkozásokon. Szorgalmasan jegyzeteltek is, mert azt a feladatot kapták, hogy a következő történelemórán számoljanak be a társaiknak a tapasztalataikról, az újonnan szerzett ismereteikről. A munkamegosztásra ügyeltünk: mindig más tanuló/más páros készült. A látottak feldolgozása segítette őket az információk rendszerezésében. Volt, aki ppt-t készített, és volt, aki interaktív képet. Olyan is volt, aki interaktív társasjátékot.

A tanulói munkák megtekinthetők itt és itt.

Egy tanuló qr kóddal ellátott dominót gyártott a levéltár „feladatairól”, mások pedig Minecraft videót.

Kedvencük mégis a totó volt, amely helyes megfejtése egy számzáras lakatot nyitott. (A dobozban 5 plusz pontot talált a megfejtő, melyet a következő témazárónál válthatott be.) A totó ide kattintva letölthető.

A tanulók az évek alatt hozzászoktak ahhoz, hogy a különféle tevékenységekről (társasjátékok a tanórán, digitális szabadulószoba, játékos témafeldolgozás, projektek) írásbeli visszajelzéseket kérek tőlük; most sem történt másként.

Néhány tanuló véleménye

A hatodikos foglalkozásról:

1. „Nagyon tetszett Dobó végrendelete. Kár, hogy nem tudtam elolvasni.”

2. „Nagyon érdekes volt az anyakönyvet nézegetni.”

3. „Hihetetlen, hogy törökül írt forrást is láttunk.”

4. „Nagyon tetszett, remélem, máskor is jövünk.”

5. „Tök jó volt a makett!”

A hetedikes programokról:

1. „Nagyon sok érdekes, izgalmas iratot láttunk. Ami főleg tetszett, hogy személyekre bontották és minden emberrel kapcsolatban láttunk valami adatot vagy emléket. Még az is tetszett, hogy kesztyűben megfoghattuk a papírokat.”

2. „ A levéltéri előadás érdekes és jó volt. Számomra sokkal rutinosabbnak tűnt, mint a legelső és nekem sokkal érdekesebb is volt. Az is nagyon tetszett, hogy most mi is megfoghattuk a régi írásos emlékeket. Az is tetszett még, hogy rávezettek minket, hogy abban a korban melyik személyről van szó.”

3. „Az idei levéltári látogatáson is sok mindent láthattunk és tanulhattunk. Különböző dokumentumokat csodálhattunk és tapinthattunk (kesztyűn keresztül). Külön élmény volt kibogarászni a betűket, és mire sikerült elolvasnunk a szöveget, addigra az elejét el is felejtettük. Örülök, hogy volt lehetőségem elmenni, mert számomra egy élmény volt.”

4. „Tavaly is nagyon nagy élmény volt a levéltár és az az idén sem volt másképp. Ami a legjobban tetszett, az a katonaságba besorolás leírása. Nagyon jó volt, hogy nem a szánkba rágták, hanem egy játék keretei között ismerkedhettünk meg az iratokkal. Nem úgy volt, mint tavaly, hogy nem lehetett hozzáérni az iratokhoz, hanem lehetett kérni kesztyűt, és ez nagyon jó volt. Megnézhettünk újságokat, újságcikkeket, amiket már jobban lehetett olvasni. Az újságban voltak viccek, hirdetések, házasságok, nászutak. Volt hajóútról szóló szórólap, amelyben leírták a hajó nevét, tömegét, volt leírás a hajó belsejéről és képeket is láthattunk az étkezőről, táncteremről, külsejéről is.”

5. „Nagyon érdekesnek találtam a levéltár látogatást. Nagyon tetszett, ahogy az előadó játékosan mutatta nekünk a lapokat, amivel fenntartotta az érdeklődésünket. Rendkívül izgalmas volt, hogy ha felvettük a kesztyűt, akkor meg lehetett fogni ezeket az értékes papírokat. Rengeteg új információt tudtunk meg a látogatásunk alatt. Remélem, máskor is lesz alkalmam eljutni ide.”

6. „Nekem nagyon tetszett, hogy most meg is foghattuk az írásos emlékeket. Az is nagyon tetszett, hogy rávezettek minket, hogy abban a korban melyik személyről van szó.”

7. „Számomra nagyon érdekes volt és sok mindent megtudtam. Nagyon sok mindent „cz”-vel írtak, amit mi simán c-vel írunk, pl. czéljai, Kölcsey Ferencz. Ez idáig azt sem tudtam, hogy New Yorkban szobrot állítottak Kossuth Lajosnak és le is leplezték 1928 márciusában. Megnéztük a korabeli újságokat, amiben vicceket is lehetett látni. A viccek általában a főnök és az alkalmazott között zajlanak.”

8. „Nekem ismét nagyon tetszett a levéltár. A kézírás számomra még mindig nehezen olvasható. Tetszett az is, hogy a bácsi körülírt egy személyt, és nekünk kellett kitalálni, hogy kiről van szó.”

9. „Az 1. világháború projektünk alatt megint lehetőségünk adódott elmenni a levéltárba. Itt olyan dokumentumokat néztünk meg amelyek Egerhez és a témához kapcsolódnak.”„Nekem a katonák előléptetéséről szóló dokumentum tetszett a legjobban, mert Botival még a katonák rangjait is kiolvastuk.”

A nyolcadikos, a Rákosi-és Kádár-korszakhoz kapcsolódó foglalkozásról:

• „Nagyon tetszett, hogy nem volt hosszú tömött beszéd a dokumentumok bemutatása között. Érthetően élményszerűen volt előadva. Tetszett, hogy kevesebb dokumentum volt így jobban átnézhettük tanulmányozhattuk érdekesebb volt. Megtanultam, hogy papírhiány volt, hogy a nők és a férfiak külön-külön szavazó cédulán szavazhattak. Hogy egy gyerek milyen büntetést kaphatott a Rákosi korszakban.”

• „Nagyon élveztem amikor a raktárba mentünk. Nem feltétlenül kapcsolódott a témához de szerintem jó ötlet volt hogy megmutatták, így utoljára azt is megtanultuk hogy hogy működik hogy néz ki a levéltár. Nekem nagyon tetszett sokkal élményszerűbb lett. Ezek a foglalkozások számomra még érdekesebbé tették a történelem órákat. Más formában tudtunk tanulni, ami szerintem nagyon hasznos. Örülök, hogy többször is elmehettem. Más osztályoknak is ajánlom.”

• „Szerencsére az idén is volt lehetőségünk eljutni a levéltárba. Ezúttal nem az a bácsi vezette a foglalkozást, aki eddig, hanem a levéltár egyik új munkatársa. Most a Rákosi korszak előttről és a Rákosi korszakból néztünk meg iratokat. Például választási cédulákat. Megnéztünk még egy 1952 évből származó újsággyűjteményt is, amiben jól látható volt Rákosi dicsérése, azaz a személyi kultusz. Ezzel az alkalommal bemehettünk a levéltár raktárába is, ami 2 emelet magas, s több mint 50 sikátora van. Ott találhatók iratok a középkortól egészen a jelenkorig.”

• „A raktár nagyon tetszett nekem, számomra elképesztő az ott található iratok mennyisége és kora. Ha lesz rá lehetőségem a jövőben, akkor mindenképpen szeretnék oda elmenni.”

***

Összegzésként megállapíthatom, hogy a foglalkozások nagyban hozzájárultak a tanulók szaktárgyi tudásának bővüléséhez, történelmi gondolkodásának fejlődéséhez. A különböző levéltári források vizsgálata által szövegértési képességük, a megszerzett ismeretek feldolgozása során rendszerező képességük, az elkészített produktumok bemutatása alkalmával pedig kommunikációs készségük  fejlődött: nagyobb rutint szereztek a történelmi szakkifejezések használatában. A foglalkozásokon alkalmazott segítő, rávezető kérdések hozzájárultak kritikai gondolkodásuk és forráselemző képességük fejlődéséhez. A program felkeltette igényüket az önálló ismeretszerzésre és a kutatásra/családfakutatásra is.

Hunyadi-Buzás Éva

Néhány kép a foglalkozásokról:

Ezt olvastad?

Határtalanul – Dobó István örökségének ápolása

A Kárpát-medence kulturális örökségének elemei sok szállal kapcsolódnak egymáshoz. Bár a trianoni békediktátum következtében az örökségi elemeket sok esetben ma

X