Árpád-ház
Magyarok és bajorok a 13. században I.
Szent István és Gizella bajor hercegnő házassága a középkori magyar–bajor kapcsolatok legismertebb epizódja, amelynek jelentőségét a rákövetkező évtizedek bajorokkal kapcsolatos eseményei nem tudták meghaladni. A Német-római Birodalomban lejátszódó változások, valamint
Félúton a régmúlt igazsága felé – Honfoglalás és államalapítás
A Magyar história sorozat a Kossuth Kiadó gondozásában azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legújabb tudományos eredményeket olvasmányos formában, impozáns külső megjelenéssel juttassa el olvasóinak; történelemmel foglalkozó
Árpádok, Anjouk, Jagellók – Naprakész ismeretek a középkori magyar történelemről
Három dologhoz, jelesül a labdarúgáshoz, a politikához és a történelemhez minden magyar „ért” – tartja a közbeszéd, de legalábbis véleménye van róla. A Kárpát-medence középkori évszázadainak meghatározó alakjai, sorsfordító eseményei
III. Béla, a legnagyobb Árpád-házi király
825 évvel ezelőtt, 1196. április 23-án hunyt el III. Béla, akit egyesek az Árpád-kor egyik legnagyobb uralkodójának tekintenek. Uralkodása alatt helyreállította a Magyar Királyság megtépázott presztízsét és erejét, és rendezte
Országépítő királyok Árpád dinasztiájából – az MNB új emlékérem-sorozata
Országépítő királyok Árpád dinasztiájából címmel idén új emlékérem-sorozatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A honlapján megjelent közlemény szerint a jegybank célja az, hogy a „történelem-tudomány és a történelmi köztudat
Adelheid magyar királyné. Néhány megjegyzés az Árpád-kori Magyarország külhoni forrásaihoz
A középkori szerzetes- és kanonokházakban összeállított necrologiumok vagy halottaskönyvek annak nyilvántartására szolgáltak, hogy a közösség tagjainak, illetve egyes jótevőinek az elhunytáról az év mely napján kell imával megemlékezni. A nyugat-
Ismerték-e a középkori lengyel krónikások Szent Lászlót és Magyar Királyságát?
I. (Szent) László (1077–1095) trónra kerülésének előzményeiről és uralkodásáról a krónikások Európa-szerte rendelkeztek ismeretekkel – az észak-franciaországi Laontól a kis-lengyelországi Krakkóig, a szászországi Magdeburgból Firenzéig maradtak ránk híradások –, s
IV. Béla, a „második honalapító”
IV. Bélát (1235–1270) a jelesebb középkori uralkodóink között tartjuk számon, annak ellenére, hogy amikor 750 évvel ezelőtt végleg lehunyta a szemét, vélhetően ő maga sem sikertörténetként tekintett vissza országlására. Hadi
Uralkodói sír király nélkül? – Orseolo Péter a pécsi székesegyházban
Jóllehet, a legtöbb középkori magyar uralkodót Fehérvárott, az egykori koronázóbazilikában helyezték végső nyugalomra, azonban az is közismert, hogy számos királyunkat a Kárpát-medence más településein temették el. Aba Sámuel például Feldebrőn,
Amikor behalt az Árpád-ház – 25 szelfi az Árpád-korból
Amikor maga Aquinói Szent Tamás gyanúsítja meg az egyik népszerű közösségi oldal kommentáradatában Boldog Özsébet azzal, hogy kamuprofilt működtet, vagy amikor III. Ince dühében felkiált, hogy mégiscsak a terembulláját ennek