Egy iskolai szakkör minikutatása: fókuszban Trianon és a holokauszt emlékezete

Kik emlékeznek jobban a huszadik századi magyar történelem két meghatározó eseményére, Trianonra és a holokausztra: a hatévfolyamos képzésre járó, azaz a történelmet egy cikluson át tanuló gimnazisták vagy a históriát kétszer négyéves bontásban (5–8. általános iskola, 9–12. évfolyam gimnázium) tanuló diákok? Ezt a kérdést próbáltuk megvizsgálni egy kérdőív segítségével egy szakkör keretén belül az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium diákjaival.

Az alább ismertetett felméréshez hasonló projektek nemcsak jó visszacsatolást jelenthetnek a történelemtanárok munkájáról, de segíthetik a történelemtanítás fejlesztését, hiszen minél pontosabb képünk van arról, hogy „mi megy át”, annál jobban lehet hangolni a rendszert. A kutatótanári státuszba tartozó kollégák számára ez jó lehetőség, hogy tartalommal töltsék meg a pályázati tevékenységüket. Mindez a motivált diákok munkájára alapozva is megtehető, ráadásul a tanulók olyan területeken is csiszolhatják képességeiket, mint a forráselemzés vagy a kérdőívezés, amelyekre a későbbiekben is nagy szükségük lehet.

Mielőtt a hangsúlyozottan nem reprezentatív „minikutatás” eredményeit ismertetnénk, röviden szóljunk az előzményekről.

Intézményi-szakmódszertani előzmények

Az aszódi intézmény kutatótanáraként immáron harmadik éve szervezek kutatószakkört a történelem iránt mélyebben érdeklődő diákoknak. A 2015/2016-os tanévben a menekültkérdés történeti hátterét vizsgáltuk 11.-es diákokkal. A szakkörön – többek között – kitértünk az iszlám fundamentalizmusra, a migráció történeti okaira, valamint a történelmi egyházak magyarországi állásfoglalásaira. A 2016/2017-es tanévben a holokauszt helytörténeti vonatkozásaival foglalkoztunk. A szakkörön részt vevő diákokkal a tanév első felében áttekintettük a holokauszt egyetemes és magyar vonatkozásait, majd ezt követően tértünk rá a helytörténeti vonatkozásokra, amelynek során egy, a Horthy-korszakban Aszódon tanuló izraelita diák naplóján keresztül elemeztük a helyi zsidóság életét. A 2017/18-as tanévben már egy új, döntően tizedikes diákokból álló csapattal vágtunk bele a jelenkori magyar történelem két sorsfordító eseménye, a trianoni békeszerződés és a holokauszt hátterének a megismerésébe.

„Ki gépen száll fölébe…” Légifotó Szabadkáról a zsinagógával és a ferences templommal, 1941 (Fotó: Fortepan.hu, 46371 sz. kép)

A témaválasztást az is indokolta, hogy kutatási témám a trianoni békéhez kapcsolódik, doktori disszertációmban Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexióját dolgoztam fel. Az elméleti érdeklődésen túl az iskola történelem munkaközösség-vezetőjeként fontosnak tartottam már korábban is, hogy a diákjainkhoz közelebb hozzuk a trianoni problematikát. Ezért is hoztuk létre 2007-ben intézményünkben a Rákóczi Szövetség iskolai szervezetét. A civil szervezet égisze alatt azóta minden évben tanulmányi kirándulásokat szervezünk a történelmi Magyarország megismerése céljából. Előtérbe került az is, hogy az elszakított területeken élő magyar diákokkal szorosabb kapcsolatot építsünk ki, ezért is kezdeményeztem, hogy vegyük fel a kapcsolatot egy felvidéki magyar iskolával. Ez megtörtént, 2016-ban testvériskolai megállapodást kötöttünk az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolával, azóta március 15. hőseiről és a nemzeti összetartozásról közösen emlékezünk meg, továbbá számos közös programot (pl. énekkari találkozó, közös sportnap) szervezünk. Azt gondolom, hogy ha a történelem nemcsak évszámok halmazát jelenti a diákoknak, hanem időnként élmény- és tevékenységközpontú elemeket is próbálunk behozni az oktatásba, nagyobb eséllyel sikerülhet felkelteni a tanulók érdeklődését múltunk sorsfordító eseményei iránt. Csak egy példa: pozitív, hogy a tananyagnak szerves része a határon túli magyarság bemutatása, ugyanakkor egy határon túli magyar iskolával lebonyolított program révén diákjaink személyes kapcsolatokat létesíthetnek olyan diákokkal, akik a határ túlsó oldalán élnek. A kettő – tananyag és élmény – együtt válhat szerves egésszé.

A kutatószakkör másik témája a holokauszt szintén kiemelten jelen van évek óta iskolánk programjában. Több mint egy évtizede végzős diákjainkkal minden év februárjában ellátogatunk a Holokauszt Emlékközpontba, ahol az érettségire készülő korosztály rendhagyó történelemórán vesz részt (beszélgetések túlélőkkel, szerepjáték, az állandó kiállításhoz kapcsolódó feladatok közös megoldása). 2016-ban iskolánk Zeman Csaba magyar szakos kollégám vezetésével bekapcsolódott a Zachor Alapítvány „Virtuális találkozások túlélőkkel és szemtanúkkal” című projektjébe, amelynek keretében iskolánk tanulói várostörténeti sétákon mutatják be kortársaiknak a helyi zsidóság történetét. 2016 és 2017 őszén történelemtanárként magam is részt vettem a pesti várostörténeti sétákon az emelt szintű képzésre járó diákjaimmal. Továbbá minden évben a holokauszt emléknapján Sneff Mária magyar–történelem szakos tanárnő tanítványaival az emlékműsor részeként közös versolvasásra invitálja az iskola diákjait. Az elmúlt években Radnóti Miklós verseit (Nem tudhatom, Levél a hitveshez, Aludj) szavaltuk közösen a diákokkal.          

Szakirodalmi előzmények

A 2017/2018-as tanévben tehát a 20. század két tragikus fordulópontját elemeztük a kutatószakkörön. Az iskolai – fentebb már ismeretett – előzményeken túl volt egy írás, ami elméleti keretet és egyfajta kiindulópontot adott a szakkör tematikus felépítésének. Romsics Ignác történész a Rubicon hasábjain 2012-ben megjelent Huszadik századi traumáink – Trianon és a holokauszt című szövegében hívta fel a figyelmet arra, hogy bár látszólag Trianon és a holokauszt nem függ össze egymással, valahol mégis mindkét esemény „ugyanannak a történelmi fejleménynek, a nemzeti liberális magyar állam- és nemzetépítés tragikus kudarcának egymással szorosan összefonódó komponense.”

Hangulatkép a Horthy-korszakból (Forrás: Fortepan.hu, 120645 sz. kép)

1920 egyszerre volt a történelmi Magyarország felbomlását szentesítő trianoni békeszerződés, valamint a meginduló bűnbakképzés eredményeként a zsidó vallású ifjúság értelmiséggé válásának korlátozását szolgáló felsőoktatási törvény, a numerus clausus bevezetésének éve. A Horthy-korszak politizáló közvéleménye nem egy nagyhatalmi döntés következményeként látta Trianont, hanem az 1918/19-es forradalmak „árulásából” vezette le a bukást. Miután pedig a Tanácsköztársaság vezetői között nagyobb részben zsidó származású politikusok szerepeltek, a német tőrdöfés-elmélethez hasonlóan Magyarországon is megszületett a tétel: a zsidóság és a velük azonosított szervezetek (kommunisták, szabadkőművesek) felelősek az ország széteséséért. Romsics idézett írásában kiemeli azt is, hogy a korszakban kevesen jutottak el Trianon valódi okainak (nagyhatalmi szándékok és döntések, nemzetiségi kérdés, világháborús vereség) feltárásáig. E kevesek közé tartozott a polihisztor Németh László, aki 1934-ben a következő sorokat vetette papírra: „A Habsburg Monarchiát a nacionalizmus végső következése, a népek önrendelkezésének az elve dobta szét. Mihelyt nemzetiségeinket ez a 19. századi elv teljesen hatalmába kerítette, Magyarország régi alakjában nem maradhatott fenn, az engedékenység éppúgy felrobbantotta volna, mint a türelmetlenség.” Trianon és a zsidóság sorsának összekapcsolódását mutatták az 1930-as évek végének, negyvenes évek elejének eseményei: a revíziós politika eredményeivel (1938–41) párhuzamosan zajlott – részben német nyomásra – 1938-tól a zsidó vallású, majd származású magyar emberek többségének kiközösítése a magyar társadalomból. Mindez szemben állt azzal, amit a dualizmus korának államépítő politikája jelentett, azaz a magyar szabadelvű nemzetépítés kísérlete kudarcba fulladt.

Hogyan lehet ezt a két, külön-külön is bonyolult, számos ponton találkozó, tragikus eseménysort áttekinteni olyan diákokkal, akik 16 évesen a gimnáziumi tananyag szerint még csak a kora újkori történelem főbb eseményeit tanulják?

Szakköri munka

Nos, az eddig felsorolt elemeken túl (minden diákot érintő emléknapi műsorok, tanulmányi kirándulások, szakirodalom) volt még egy fogódzónk: iskolánkban 2001 óta működik a Tudomány a fiataloknak c. sorozatunk, amelynek lényege, hogy egy-egy téma szakavatott tudósai foglalják össze a tudományos ismeretterjesztés keretében egy-egy életmű vagy kérdéskör legfrissebb kutatási eredményeit[1]. Épp az előbb idézett tanulmány szerzője, Romsics Ignác volt 2001-ben az első vendégelőadója e sorozatunknak iskolánkban. Mivel a szakkörön részt vevő diákok a sorozat induláskor születtek, ezért értelemszerűen nem emlékezhettek az ott elhangzottakra. Pár éve azonban digitálisan rögzítjük a Tudomány a fiataloknak c. sorozat előadásait, így azok – vagy egy-egy részletük – bármikor lejátszhatók egy-egy tanórán vagy szakkörön.

A heti egyszeri, 45 perces kutatószakkör első félévében a trianoni kérdéskör tanulmányozását az előbb említett sorozat keretében megtartott egyik előadás – több részletben történő – levetítésével kezdtük. 2017 áprilisában Ablonczy Balázs, az ELTE történésze és az MTA „Lendület” Trianon 100. Kutatócsoport vezetője tartott előadást diákjainknak Trianon-legendák címmel, ez volt tehát a szakkörünk kiindulópontja a már idézett Romsics-tanulmány mellett. Az előadásban a diákok számára is érthető módon szólt az előadó a Trianonhoz fűződő legendákról (pl. Clemenceau magyar menye, hajózható patakok legendája, szabadkőművesek állítólagos szerepe), ezek történeti gyökereiről, valamint a békeszerződéshez vezető tényleges okokról (nagyhatalmak, nemzetiségek szerepe).

Munkaszolgálatos férfiak Újvidéken (Fotó: Fortepan.hu, 08543 sz. kép)

A diákokkal úgy dolgoztunk, mint egy egyetemi szemináriumon: apránként haladtunk előre, mindig egy-egy résztémát elemezve. Volt, hogy egy forrás segítségével jártuk körbe az adott kérdést, máskor pedig egy-egy résztémát kiselőadás formájában dolgoztunk fel. Például amikor Ablonczy előadásában a menekültek helyzetéről beszélt, a szakkör egyik diákja kiselőadást Szűts István Gergely Elűzöttek. Menekültek, optánsok és vagonlakók című Rubicon-cikke alapján, amit aztán közösen megvitattunk. Az első világháborús vonatkozások összetettsége miatt természetesen fontos volt a téma feldolgozása során a tanári magyarázat is. Az európai és a magyar vonatkozások után áttekintettük Trianon helytörténeti vonatkozásait is (pl. aszódi repülőgépgyár bezárása).

A tanév második félévében következett a holokauszt témakörének áttekintése. Szakmódszertani szempontból itt is a „távolról indítunk, majd a helytörténethez érkezünk” elvet követtem. Azaz az európai összefüggések (náci Németország szerepe, antiszemitizmus okainak áttekintése) megtárgyalása után következett a Horthy-korszak vizsgálata (itt már a két kérdéskör – Trianon és a zsidótörvények – összekapcsolásával), majd az aszódi vonatkozások áttekintése. A kelet-közép-európai párhuzamok és a hiteles filmes feldolgozás okán a „Karol – Az ember, aki pápa lett” c. film idevágó részleteit elemeztük a diákokkal. A helytörténeti szálak bemutatásában Zeman Csaba, az aszódi evangélikus középiskola magyartanára volt segítségemre, aki 2016-ban bekapcsolta iskolánkat a Zachor Alapítvány „Virtuális találkozások túlélőkkel és szemtanúkkal” című projektjébe. Zeman tanár úr vállalta, hogy tavasszal egy történelmi séta keretében bemutatja a helyi zsidóság szerepét a település történetében. Az aszódi séta során megtudhattuk, hogy az aszódi evangélikus gimnázium a vizsgált korszakban nyitott volt a helyi izraelita hitközség előtt, a zsidó családok itt taníttatták gyermekeiket. Ezzel függ össze, hogy az 1943/1944 tanévben a gimnáziumnak tizenegy izraelita diákja volt. A háború miatt a tanévet április elején lezárták – két hónap múlva a gimnázium izraelita vallású tanulóit is vagonokba zárva küldték a gettóba, majd Auschwitz felé. Köszönettel tartozom továbbá Odler Zsoltnak, aki az Aszód Városi Kulturális Központ intézményvezetőjeként rendelkezésemre bocsájtott egy visszaemlékezést, ami 1938-tól mutatja be egy egykori aszódi izraelita diák emlékeit arról, hogy a zsidóellenes törvénykezés miként szivárgott le a hétköznapokba. A visszaemlékezés a tanulók visszajelzései alapján jelentős segítséget jelentett a téma feldolgozásakor.

A kérdőív

A tanév végén, 2018 május közepén érkeztünk el oda, hogy kellő információ birtokában kérdőívet állítsunk össze arról, hogy a mai 14 éves diákok mennyi információval rendelkeznek Trianonról és a holokausztról. Két osztályban, összesen hatvan kilencedikes diák töltötte ki az online kérdőívet. (Itt mondok köszönetet Valcsák László és Takács Judit informatika szakos kollégáknak, akik a lebonyolítást segítették.)

A hipotézisünk az volt, hogy azok a (négyévfolyamos képzésre járó) tanulóink, akik nyolcadik általános iskola után érkeztek az intézményünkbe – miután már az általános iskola utolsó két évében tanultak Trianonról és a második világháborúról – több mindent tudnak felidézni Trianon és a holokauszt témakörében, mint azok a diákok, akik a nyolcévfolyamos képzésre járnak. Utóbbiak az 5-6. évfolyamon nem tanulnak klasszikus történelmet (iskolánkban latin örökségünkkel foglalkoznak ekkor), hetediktől kezdik el egy hatéves cikluson át a történelmet tanulni. Ebből adódik, hogy ők a kérdőív kitöltésekor még csak a 17. század történelmét tanulták, Trianonnal és a holokauszttal majd csak a 11. évfolyamon, 17 évesen találkoznak – legalábbis a tanórák tekintetében – először.

A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt, ezzel együtt is minden diák kitöltötte a 10 kérdésből álló kérdéssort. Miután az osztályok esetleges beazonosítását (egy évfolyamon van több négy-, illetve hatévfolyamos osztály) is szeretnénk elkerülni, ezért a kiértékelés szempontjából nevezzük „X” osztálynak a négyévfolyamos képzésre járók (tehát a 20. századot egy évvel korábban már tanuló) csoportját, az „Y” osztály pedig a hatévfolyamos képzésre járó diákokat jelöli (ők azok, akik még egyáltalán nem foglalkoztak tanárón a jelenkorral).

A magyar csapatok fogadása Besztercén az 1940-es erdélyi bevonuláskor (Forrás: Fortepan.hu, 08562 sz. kép)

A 60 tanulónak mindössze tíz kérdésre kellett válaszolnia, ezért a teljes eredménysort közöljük a melléklet részeként zárójelben a megoldásokkal a kérdések és opciók közlése után. Az eredmények összegzése után kiderült, hogy a hipotézisünk nem igazolódott: 10 kérdéséből kilencre az „Y” osztály adott több helyes választ annak ellenére, hogy még nem foglalkoztak tanórán ezekkel a témákkal. Egyetlen feladat volt, amelyre a 4 osztályos képzésen lévők („X”) válaszoltak nagyobb arányban helyesen, ez a kérdés a Trianon után elcsatolt területekkel volt kapcsolatos.

Mivel egy hatvan fős minta eleve nem lehet reprezentatív, így óvakodnánk attól, hogy mélyreható következtetéseket vonjunk le az eredményekből. Annyi talán kijelenthető, hogy a szociokulturális háttér döntő jelentőségű, továbbá ma már az információk számos csatornán jutnak el a diákokhoz, a tanóra szerepét nekünk, tanároknak a helyén kell kezelnünk, túlértékelnünk azonban nem szabad. A digitális csatornák elterjedése mellett a tanórán kívüli foglalkozások (emléknapok, tanulmányi kirándulások, Tudomány a fiataloknak c. sorozat) kiemelt szerepére is rávilágíthat a felmérés, hiszen mégis azok a diákok voltak naprakészebbek a jelenkori magyar történelem két traumájának emlékezetét vizsgálva, akik tanórai keretek között még nem is találkoztak Trianon és a holokauszt témájával. Továbbá szerepe lehet annak is, hogy a nyolcévfolyamos gimnáziumi képzésbe bekerülő diákok már 10 éves korukban kerülnek be egy olyan közegbe, ahol a kompetenciamérések alapján láthatóan jobb eredmények születnek országos összevetésben, mint az általános iskolák 5–8. évfolyamán maradó diákok esetében.

Az ilyesfajta szakköri munka fejlesztésében rengeteg potenciál van, így mindenképpen érdemes lehet tovább fejleszteni mind a munkamódszert, mind a kérdéssorokat. Érdekes, némileg az előzetes elvárásoknak ellent mond (pl. a filmes reprezentáció miatt), hogy a vizsgált csoportokban a holokauszttal kapcsolatban alacsonyabb volt a jó válaszok aránya. Természetesen ezt segíthetné, ha a jó gyakorlatok megosztása intenzívebb lenne a történelemtanárok körében.

A kutatószakkör munkájában az alábbi diákok vettek részt: Apjok István, Makádi Gréta, Schlenk Viktória, Máthé Hajnalka, Kormos Kata, Fodor Szebasztian, Kovács Gergely, Horváth Bea és Fábián Noémi. Jár a köszönet és elismerés nekik is, hogy a távolról sem egyszerű történelmi kérdések feldolgozásában aktívan és érdeklődően vettek részt.

Péterfi Gábor

 

[1] Az elmúlt három évben nyolc történész tartott előadást iskolánkban, zárójelben tüntetjük fel az előadások témáját. A 2015/2016-os tanévben Varga Zsuzsanna (Osztályharcos mindennapok vidéken a Rákosi-diktatúrában) és Hermann Róbert (Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc fordulópontjai), a 2016/2017-es tanévben Sipos Balázs (Amerikai görlök a Horthy-korszakban), Szokolai Domokos (Gulág) és Ablonczy Balázs (Trianon-legendák), a 2017/2018-as tanévben pedig Ligeti Dávid (Erdély az I. világháborúban), Paár Ádám (A történelmi filmek szerepe a közgondolkozásban) és Bartha Ákos (Bajcsy-Zsilinszky Endre élete) tartott előadást Aszódon.

 

Mellékletek

1. sz. melléklet (kérdőív)

Trianon, holocaust

1. Mikor írta alá a magyar kormány a trianoni békeszerződést? *

o     a. 1920. jan. 4.

o     b. 1920. jún. 1.

o     c. 1920. jún. 4.

o     d. 1921. jan. 5.

2. Az akkori magyarság egy része külföldre került Trianon miatt. Minden hányadik magyar került külföldi országba? *

o     a. minden második

o     b. minden harmadik

o     c. minden negyedik

o     d. minden ötödik

3. Mely államok részesedtek az egykori történelmi Magyarország területéből a béke következtében? *

o     a. Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

o     b. Ukrajna, Románia, Csehszlovákia

o     c. Görögország, Csehszlovákia, Ausztria

o     d. Ausztria, Svájc, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság

4. Magyarország területének mekkora részét veszítette el Trianon következtében? *

o     a. negyedét

o     b. harmadát

o     c. kétharmadát

o     d. négyötödét

5. Mely tájegységek kerültek idegen országba a béke miatt? *

o     a. Erdély és Délvidék

o     b. Délvidék és Kiskunság

o     c. Kiskunság és Erdély

o     d. Felvidék és Dunántúl

6. Melyik évben volt a holocaust Magyarországon? *

o     a. 1941

o     b. 1942

o     c. 1943

o     d. 1944

7. Melyik csoportot érintette ez a tragédia? *

o     a. magyarországi örmények

o     b. magyarországi németek

o     c. magyarországi zsidók

o     d. magyarországi szlovákok

8. Melyik nagyhatalom katonai megszállásával függött össze ez a tragédia? *

o     a. Franciaország

o     b. Nagy-Britannia

o     c. Szovjetunió

o     d. Németország

9. Hány magyar ember halt meg a tragédia következtében? *

o     a. tízezer fő

o     b. százezer fő

o     c. kétszázötvenezer fő

o     d. félmillió fő

10. Ki volt az ország kormányzója a holocaust időszakában? *

o     a. Bethlen István

o     b. Gömbös Gyula

o     c. Horthy Miklós

o     d. Bárdossy László

 

2. sz. melléklet (eredmények)

„X” osztály „Y” osztály
1. Mikor írták alá a trianoni békeszerződést?
(1920. június 4.)

Helyes válasz: 24 db, 75%

Helytelen válasz: 8 db, 25%

Helyes válasz: 21 db, 88%

Helytelen válasz: 3 db, 12%

2. Az akkori magyarság egy része külföldre került Trianon miatt. Minden hányadik magyar került külföldi országba?
(minden harmadik)

Helyes válasz: 26 db, 81%

Helytelen válasz: 6 db, 19%

Helyes válasz: 21 db, 88%

Helytelen válasz: 3 db, 12%

3.  Mely államok részesedtek az egykori történelmi Magyarország területéből a béke következtében?
(Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság)

Helyes válasz: 18 db, 56%

Helytelen válasz: 14 db, 44%

Helyes válasz: 12 db, 50%

Helytelen válasz: 12 db, 50%

4. Magyarország területének mekkora részét veszítette el Trianon következtében?
(kétharmadát)

Helyes válasz: 26 db, 81%

Helytelen válasz: 6 db, 19%

Helyes válasz: 20 db, 83%

Helytelen válasz: 4 db, 17%

5. Mely tájegységek kerültek idegen országba a béke miatt?
(Erdély és Délvidék)

Helyes válasz: 26 db, 81%

Helytelen válasz: 6 db, 19%

Helyes válasz: 21 db, 88%

Helytelen válasz: 3 db, 12%

6.  Melyik évben volt a holocaust Magyarországon?
(1944)

Helyes válasz: 11 db, 34%

Helytelen válasz: 21 db, 66%

Helyes válasz: 10 db, 42%

Helytelen válasz: 14 db, 58%

7. Melyik csoportot érintette ez a tragédia?
(magyarországi zsidók)

Helyes válasz: 27 db, 84%

Helytelen válasz: 5 db, 16%

Helyes válasz: 22 db, 92%

Helytelen válasz: 2 db, 8%

8. Melyik nagyhatalom katonai megszállásával függött össze ez a tragédia?
(Németország)

Helyes válasz: 21 db, 66%

Helytelen válasz: 11 db, 34%

Helyes válasz: 19 db, 79%

Helytelen válasz: 5 db, 21%

9. Hány magyar ember halt meg a tragédia következtében?
(félmillió fő)

Helyes válasz: 8 db, 25%

Helytelen válasz: 24 db, 75%

Helyes válasz: 15 db, 63%

Helytelen válasz: 9 db, 38%

10. Ki volt az ország kormányzója a holocaust időszakában?
(Horthy Miklós)

Helyes válasz: 19 db, 59%

Helytelen válasz: 13 db, 41%

Helyes válasz: 17 db, 71%

Helytelen válasz: 7 db, 29%

 

3. sz. melléklet (az eredmények összesítve)

  „X” osztály „Y” osztály
Válaszadás a Trianonnal kapcsolatos kérdésekre: 120 helyes (75%); 40 helytelen (25%) 95 helyes (79%); 25 helytelen (21%)
Válaszadás a holocausttal kapcsolatos kérdésekre: 86 helyes (54%); 74 helytelen (46%) 83 helyes (69%); 37 helytelen (31%)
A két csoport helyes és helytelen válaszainak aránya: 206 helyes (61%); 134 helytelen (39%) 178 helyes (74%); 62 helytelen (26%)
A teljes minta helyes és helytelen válaszainak aránya: 384 helyes (66%); 196 helytelen (34%)


Felhasznált irodalom

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Budapest, 2010.

Ablonczy Balázs: Rettenetes év. A párizsi békekonferencia és Magyarország, 1919–1920. In: Rubicon, 2017/7–8. sz. 4–13. o.

Braham, Randolph L.: A magyar holocaust. 1–2. kötet. Gondolat, Budapest, 1988.

Cartledge, Bryan: Trianon egy angol szemével. Officina, Budapest, 2009.

Estók János: Mi veszett oda a nagy háborúval és Trianonnal? Magyarország gazdasága 1914-ben. In: Rubicon, 2017/7–8. sz. 68–81. o.

Huhák Heléna – Szécsényi András: Holokauszt alulnézetből. A személyes emlékezet múzeumi forrásai. Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, Budapest, 2016.

Kőbányai János (szerk.): Holokauszt olvasókönyv. Múlt és Jövő Alapítvány, Budapest, 2017.

Kubassek János: Mit veszített Magyarország Trianonban? In: Rubicon, 2017/7–8. sz. 82–88. o.

Pritz Pál: Az a „rövid” 20. század. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2005.

Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris, Budapest, 2007.

Romsics Ignác: Huszadik századi traumáink. Trianon és a holokauszt. In: Rubicon, 2012/9–10. sz. 38–65. o.

Sebők László: Kettévágott települések. Komárom, Sátoraljaújhely, Szabadka. In: Rubicon, 2017/7–8. sz. 94–95. o.

Szűts István Gergely: Elűzöttek. Menekültek, optánsok és vagonlakók. In: Rubicon, 2017/7–8. sz. 52–61. o.

 

(Címlapkép: Fortepan.hu, 96079 sz. kép)

Ezt olvastad?

2022 február 18-án, immáron kilencedik alkalommal rendezték meg az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciáját, amelynek a hagyományokhoz híven a helyszínt az
Támogasson minket