Szériakoktél – 10+1 történelmi sorozat hűsöléshez
A nyári szabadság többek között arra is alkalmas lehet, hogy maratoni filmnézésre szakítsunk időt. Alábbi cikkünkben olyan sorozatokat ajánlunk Olvasóink figyelmébe, amelyekről korábban már tettünk közzé a rovatban bővebb ajánlót, ismertetést vagy elemzést. Ezekből kiderül, hogy a cikkíró történész milyennek látta az adott alkotást. 10+1 sorozatot érintünk a filmben ábrázolt időszakok kronológiai sorrendje szerint haladva.
Marco Polo
Kanyó Ferenc írt cikket a Netflix két évadot megélt, 2014-es sorozatáról. Körüljárta azt a kérdést, hogy vajon mi magyarázhatja azt, hogy egyes alapvetően nagy költségvetésű, számtalan izgalmas helyszínen forgatott sorozatok, mégsem tudnak működni. A Marco Polo kapcsán kitért a történelmi hitelességre és a technikai kivitelezésre is, valamint elhelyezte az alkotást a történelmi sorozatok világában: „Mintha csak egy Trónok harcába oltott House of Cardsot látnánk, az előbbi látványvilágát az utóbbi cselekményvezetésével kombinálva. A kettő között azonban a sorozat valahol félúton elveszett. Talán az egyik gond az, hogy a karakterek hihetetlenül klisések, mintha egy „Ázsiai karakterek féláron” című katalógusból lettek volna összeválogatva.”
Knightfall
A Magyarországon Templomosok címen futó fikciós történelmi dráma, 2017-ben került bemutatásra az amerikai History Channel-en. Fókuszában a templomos lovagrend történetének utolsó évei állnak, Akkón elestétől a rend IV. Szép Fülöp általi feloszlatásáig. A főhős fiktív személy, Sir Landry du Lauzon. Rovatunk számára Maléth Ágnes foglalta össze benyomásait a szériáról: „Pozitívumként értékelhető, hogy a sorozat a templomosokról terjedő összeesküvés-elméletek közül csak a „szalonképesebbeket” adoptálta. Így a lovagok a Szent Grál őrzőiként jelennek meg, és a rendet (eltúlzottan) szoros kapcsolat fűzi a pápához. Emellett a látványvilágban is vannak értékelhető elemek. A párizsi királyi kápolna, vagyis a Sainte Chapelle megjelenítése például egészen jól sikerült, valamint külön kiemelendő apróság, hogy a sorozat – bár kimondva nem, de a kosztümökkel – érezteti a különbséget a rend harcoló és a katonai szolgálatot nem teljesítő tagjai közt, így utóbbiak (vagyis a szolgáló testvérek) feketét hordanak.„
Landry és Johanna királyné (Forrás: imbd.com)
A fehér királyné
Phillippa Gregory hatkötetes könyvsorozata történeti szempontból is meglehetősen változatos minőségű, és a szerző, talán az utóbbi időben ipari mennyiségben írt könyvei miatt, gyakran él az ismétlés eszközével. A siker mindenesetre itthon, Magyarországon is adott, sőt olyannyira, hogy a második, harmadik és negyedik kötet cselekményéből Fehér királyné címen tíz részes sorozat is készült. Kanyó Ferenc ekként véleményezte: „Bár a Rózsák háborújáról van szó, nagy csatajelenetet se várjon senki a sorozattól, mivel nem a Trónok harca költségvetésével rendelkezett a produkció. Ez egyébként kicsit rá is nyomja a bélyegét a Fehér királynéra, mivel a környezet is kissé steril lett és csak ritkán tűnik úgy, mintha valóban egy középkori környezetben járnánk, és nem egy színházban. Mondanom sem kell, hogy a sorozat nem hagyja ki a könyvek romantikus szálait, így akit ez kevésbé köt le, annak nem is ajánlom a megtekintését. A másik ok, ami miatt a történet kissé elnagyolt lesz, az az, hogy több mint két évtized eseményeit mutatja be, Edward és Elizabeth Woodville 1464-es találkozójától az 1485-ös bosworth-i csatáig.”
II. Richard, IV. Edward, George of York
Luther
A reformáció 500. évfordulójára a Magyarországi Evangélikus Egyház 10 részes animációs sorozatot készített Luther Márton életéről és a reformáció koráról. Richly Zsolt rajzfilmrendező irányításával zajlottak a munkálatok. A mű ugyan elsősorban 12 éven felüli fiatal korosztály számára készült, de összetettsége és réteges értelmezési lehetőségei miatt felnőttek számára is informatív. Képi világa a fametszet és a képregény ötvözésével készült. A sorozat animációs film kategóriában 2019-ben Magyar Filmdíjat nyert.
Szulejmán
A Magyarországon 2013-tól futó sorozat kapcsán több történész (pl.: Fodor Pál, Fónagy Zoltán) is tollat ragadott. Nekünk Perényi Károly foglalta össze meglátásait: „A filmsorozat ráadásul sajátos bináris oppozícióról árulkodik: míg oszmán vonatkozásban egy csaknem teljesen militarizálódott társadalmat sejtet, addig a keresztények a harcmezőkön alulmaradnak, többnyire kereskedők vagy követek, jellemüket tekintve önbizalomhiányos, férfiatlan kreatúrák. Különösen látványos az itáliai kalmárok vagy a Habsburg-diplomaták félszegsége, sőt szervilizmusa az oszmán uralkodóház dominanciát árasztó tagjaival szemben. A Nyugat országai nem hódítanak, hanem alkudoznak, arannyal vásárolva békét. Vagyis a sorozat a muszlim–katonáskodó–maszkulin viselkedés és látásmód ellenpárját a nyugati–merkantil–nőies típusban jelöli meg. Ez az a pont, ahol a sorozat történelemszemlélete már-már szatírának tűnik: nehezen hihető, hogy egy világbirodalom vezetőrétege kizárólag kardlengető pozőrökből állt.”
Salem
A 17. század végén zajló észak-amerikai boszorkányperek számtalan filmalkotót megihlettek. A WGN America első saját gyártású sorozata 2014-ben került a közönség elé. Cserháti Csongor Lóránt két cikkben elemezte az alkotást: „a sorozat alkotói nem a teljes történelmi hűségre törekedtek. De mivel valós történelmi helyszínt, és többnyire létező történelmi személyeket használtak fel a sorozathoz, csak a játék kedvéért érdemes lehet megnézni, hogy milyen forrásokból merítettek a készítők, és a nyilvánvalóan a fikció világába kaput nyitó csavar ellenére mennyire áll közel a valós eseményekhez. Ennek megvizsgálására Paul Boyer és Stephen Nissenbaum oknyomozó mikrotörténelmi alapvetését, a Boszorkányok Salemben című könyvet hívom segítségül. A szerzők nem csupán egyedi, különálló történelmi drámaként szemlélték a salemi eseményeket, hanem megkísérelték felfedni a tragédiához vezető okokat: megvizsgálták a közösséget feszítő békétlenség és végletes megosztottság történelmi okait.”
Névtelen vár
Jókai Mór 1877-ben írott A névtelen vár című regényéből 1981-ben Zsurzs Éva forgatott filmsorozatot. Paár Ádám cikkéből megtudhatjuk, hogy az 1809-es magyar nemesi felkelés történetén kívül megjelenik a filmben a bújtatott francia trónörökös toposza: „Jókai a két szálat mesterien fűzte össze, három ember sajátos kapcsolatrendszerén keresztül. Vavel Lajos, a fiatal royalista nemes az utolsó királyi sarjat, Marie-t védelmébe veszi, és a királypárti összeesküvők Magyarországra szöktetik őket. A titkosrendőrség azonban legkiválóbb kémnőjét, Themire-t küldi utánuk. Hosszú keresés után a kémnő a Moson megyei Fertőszegen talál a „névtelen vár” titokzatos kisasszonyára, akinek állandóan fátyol fedi az arcát. Vavel később, a francia támadás során maga is beáll honosított nemesként az inszurgensek közé, és saját volón (önkéntes) egységet állít föl. Marie kamaszlány-szerelme Vavel iránt persze nem teljesedhet be, hiszen egy másik asszony és éles társadalmi szakadék is útját állja.”
Downton Abbey
„A logikát ne a brit arisztokrácia körében keresse!” mondat felidézésével kezdi írását Novák Ádám, aki rávilágított arra, hogy milyen nagy világtörténelmi események kerülnek említésre a híres sorozatban. Hangsúlyozta, hogy a széria erőssége nem ebben rejlik: „Hogy a nagy események idején játszódó társadalmi, gazdasági változásokat jobban megértsük, arra tökéletes a sorozat. Az arisztokrácia monarchista–republikánus (tory és whig) szembenállásáról, a munkásság politikai öntudatra ébredéséről, a Birodalmat feszítő nacionalista mozgalmakról úgy mesél, ahogy azt a kortársak megélhették. Vajon egy konzervatív Lord hogyan viszonyul egy szocialista ír sofőr vőhöz? Hogyan fogadja el lassanként a férfiközpontú társadalom, hogy a nők is vállalhatnak szerepet a politikában, az oktatásban, a munkában, az intézményvezetésben?”
Ember a fellegvárban
2016. november 20-án mutatta be az Amazon Az Ember a Fellegvárban(The Man in the High Castle)című sorozatát, amely nem más, mint egy alternatív idősíkon játszódó sorozat. Kanyó Ferenc jóvoltából megtudhatjuk, hogy a sorozat az azonos címet viselő Philip K. Dick könyvből született meg. Kiderül, hogy „imponáló részletességgel dolgoztak az alkotók. Az utcákat elárasztó plakátok a harmincas és a negyvenes évek stílusát ötvözik a hatvanas évek Amerikájával. A sorozat a kertvárosi családi idillt is náci köntösbe öltözteti, az SS-tiszt családja közösen reggelizik, mindenki a saját dolgát végzi, az újságkihordó bicikliről dobálja a hírlapot az ajtók elé, a szomszédok pedig kertlocsolás közben „Sieg heil”-lal köszöntik egymást. A kóla helyett Fantát isznak, ahogyan azt Németországban tették, a mozik viszont ugyanazokkal a szereplőkkel készült filmeket vetítik a hirdetések szerint, mint azt a valóságban tették, a keleti parton pedig a Sukiyaki című japán nóta is ugyanúgy szól a rádióból, amely a valóságban is nagy sikereket aratott az USA toplistáin.”
Unorthodox
„Az Unorthodox a magyar származású nagyszülei által nevelt Esther (Shira Haas) története, aki a hite vagy a csoporttudat miatt hőn áhított és elért házasságából menekülni kényszerül. Mindezt különc személyisége, néha meglepő tájékozottsága és édesanyja segítségével követi el. Útja a New York-i stetlből friss német állampolgársággal Berlinbe vezet; ahova őt keresve, a közös visszatérés reményében követi férje, Yanky (Amit Rahav) és annak mondvacsinált segítője, Moishe (Jeff Wilbusch). Az amúgy sem mindennapi alaptörténet izgalmasan és közérthetően kerül tálalásra, köszönhetően a bátran felvállalt alapnyelvnek: a jiddisnek.” – tudjuk meg Biró Bence cikkéből.
+1 Magyarország története
2017-ben, Nagy György emléke előtt tisztelegve Szőts-Rajkó Kinga felkereste a sorozatban közreműködő történészeket, hogy osszák meg annak készítése során szerzett tapasztalataikat. Cikke áttekinti a részeket és a végén betekintést enged abba, hogy a megkérdezettek miben látják a sorozat értékét, jelentőségét: „Ha valaki végignézi ezt a sorozatot, egyrészt áttekintő képet kaphat a magyar történelemről úgy, hogy közben egy percig nem unatkozik. A résztvevő történészek mind-mind más-más attitűdöt képviselnek, de Nagy Györgynek köszönhetően egyik rész sem „ül le” – mindig talált egy olyan érdekességet, ami személyesebbé, átélhetőbbé tette az adott részt vagy témát, ami mulattatott vagy elgondolkodtatott. Némelyik ilyen „betét” valóságos gyöngyszem volt, ilyenként emlékezem a Szent István pénzét vagy az Anjou-legendáriumot bemutató részekre. Jómagam is végignéztem az egész sorozatot, s láttam, hogy a 7-8 éves fiaimat is lekötötte. A sorozat képi világa is páratlanul gazdag – ilyen tömegű illusztrációt, helyszíni felvételt ritkán mozgat meg dokumentumfilm. Szerintem nagyon jól használható az oktatásban is egy-egy korszak bemutatására, ami annak köszönhető, hogy az egyes részek önállóan is megállnak a lábukon.” – nyilatkozta Hermann Róbert.
*
Kellemes kikapcsolódást és hasznos időtöltést kívánunk!
Ezt olvastad?
További cikkek
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Most vagy soha! – Alkotói szabadság vs. történelmi hitelesség
Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet helyén kezelni. Mindenki a saját szemszögéből vizsgálja az alkotást, jelen […]
Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel
2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját. A kilenc részes háborús dráma utolsó epizódjának premierjét március 15-re […]
Előző cikk
Laikus igazságszolgáltatás a századfordulón – Az Eremits-gyilkosság története
Nem számít közismert ténynek, hogy a „boldog békeidők” Európájának jogszolgáltatásában virágzott az esküdtbíráskodási rendszer, s a Monarchia Magyarországán is létezett. A laikus bíráskodás ily módon az egész kontinensen komoly szerephez […]