Horthy-korszak
Zsidó nyilas suhancok esete – Mózes Ferenc és Grünberger György története
Az 1944-es év a magyar történelem egyik legkatasztrofálisabb időszaka volt. Politikai kalandorok és erőszak jellemezte ezt az esztendőt. Két, ekkor 16 éves pesti zsidó srác, Mózes Ferenc és Grünberger György
Baranya vármegye első leventeversenye
Az 1921–1945 közötti években a magyar társadalom hétköznapjainak szerves részeként működött a leventeintézmény. Az idén 100 éve alapított állami ifjúságnevelő szervezet fennállásának első éveiben több ezer leventeegyesület jött létre országszerte,
Az izsáki tanítóból lett irredenta bűnöző? – A dínárhamisítók nyomában
A L’Harmattan Kiadó múlt évben megjelent könyvének címéből (A dínárhamisítók nyomában) kiindulva izgalmas bűncselekményre számítunk (melyekben a korszak igencsak bővelkedik), ám még az elvártnál is érdekfeszítőbb történet bontakozik ki az
A Vitézi Rend megalapozása – 2. rész: bíráló vélemények és szervezeti építkezés
Cikksorozatunk bevezető részében ismertettük a Vitézi Rendet megalapozó, a vitézi telekről szóló 6.650/1920. M. E. rendelet megszületésének előzményeit. A jogszabály megjelenésével (1920. augusztus 29.) egyidejűleg Horthy Miklós kormányzó személyesen is
„Anyukám, olyan szép ez a vagón” – A Szent Jobbot szállító Aranyvonat
1938-ban kettős szentévet ünnepelt az ország: ekkor tartották Magyarországon a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust és emlékeztek meg I. (Szent) István, Árpád-házi király (1000‒1038) halálának 900. évfordulójáról. Utóbbihoz számos esemény kapcsolódott országszerte.
Művészettörténet határhelyzetben – Csatkai Endre munkássága a két világháború között
Csatkai Endre (1896–1970) művészettörténész életpályája, munkássága több szempontból is egyedülálló. Ahogy jó barátja, Zádor Anna művészettörténész írta róla később, Csatkai „egyike volt az utolsó polihisztoroknak, aki abban az utolsó órában
Kisfiúk a nagy viharban – Irredenta összeesküvés, nemzetépítés, társadalomtörténet, és ami azon túl található…
Borsi-Kálmán Béla, a magyar–román–francia kapcsolatok talán legjelentékenyebb magyar kutatójának 2006-ban akadémiai doktori értekezésként megvédett, a Bánság, és szűkebb értelemben Temesvár mintegy háromszázéves történelmét feldolgozó monográfiája a közelmúltban immár harmadik, jelentősen
Gyilkosságok légypapíron tálalva – A Méregkeverők
A Horthy-korszak Magyarországának de talán az egész magyar kriminalisztikatörténetnek az egyik legismertebb bűnügye a tiszazugi arzénos asszonyok esete, akik a légypapírból kiáztatott méreg segítségével ölték meg erőszakos férjeiket, esetleg számukra
Érdekes és igényes – a Magyar História sorozat záróakkordja
Vett egy nagy levegőt, és hétkötetes magyar történeti sorozatot indított a Kossuth Kiadó. A Magyar História első kiadványa 2019-ben jelent meg, az utolsó pedig, Bihari Péter Lángoktól ölelt ország –
A Vitézi Rend megalapozása – 1. rész: Az alapgondolattól a jogszabályig
„Hála a múlt iránt, s példa a jövendőnek” – foglalta össze 1920 augusztusában a világháborúban kitűnt katonák földdel történő jutalmazásának célját a Pesti Hirlap. (Pesti Hirlap, 1920. augusztus 29. 1.)