Nézőpontok – A történelemdidaktika trendjei

Immár harmadik alkalommal szervezte meg a történelemdidaktika aktuális trendjeire fókuszáló éves „seregszemléjét” a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata. Az idei – április 16–17-én megtartott – tagozati konferencia a Nézőpontok címet kapta és több szempontból is különbözött a 2018-as „Mentés Másként”, valamint a 2020-as „Első Kézből” című tudományos találkozóktól. Az első, és talán leginkább szembetűnő különbség a konferencia hossza volt: a szervezők idén úgy döntöttek, hogy szakítanak az eddigi egy teljes nap hosszúságú lebonyolítással és inkább – a hallgatóság szempontjából is befogadhatóbb – kétszer fél nap mellett törtek pálcát. Szükségesnek is bizonyult ez a strukturális átrendezés, hiszen a járványhelyzet miatt a Nézőpontok konferencia is az online térben valósulhatott csak meg. Programelemeknek, különböző területről érkező hazai és nemzetközi előadóknak, érdekfeszítő szekcióelőadásoknak, valamint gondolatébresztő kerekasztal-beszélgetéseknek viszont nem volt híján a rendezvény, ezért tehát indokolt volt „felhasználóbarátabbá” tenni a személyesnél sokkalta megterhelőbb online jelenlétet. Szintén az idei év újdonsága volt az eddigieknél sokkal erőteljesebb nemzetköziesítés is. Ugyan a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata eddig is igyekezett kapcsolatot teremteni és ápolni a történelemdidaktika nemzetközi szervezeteivel és elismert tudósaival, azonban idén – talán pont a határokat lebontó online megvalósításnak köszönhetően – egy külön nemzetközi előadói panel is a konferencia programjának részét képezte.

A konferencia megnyitóján F. Dárdai Ágnes, a konferencia Tudományos Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd felolvasta Susanne Popp, a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság elnökének a konferencia számára írt levelét. Elnök Asszony a levelében örömét fejezte ki, hogy újra a tagozati konferencia védnöke lehet, valamint méltatta a Tanári Tagozat hazai történelemtanítással kapcsolatos erőfeszítéseit. Ezt követően Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke beszédében rávilágított arra, hogy a legtöbb történész „mindkét pályán játszik”, tehát az elméleti kutatás mellé a legtöbb esetben oktatói tevékenység is kapcsolódik, ezért is különösen fontos, hogy a történelemdidaktikai diskurzusok során mind a történészi, mind pedig a pedagógusi oldal meg legyen szólítva. Kaposi József, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke megnyitóbeszédében megköszönte a segítséget a konferencia támogatóinak, illetve szervezőinek, továbbá kiemelte, hogy a Tanári Tagozat az élethosszig tartó tanulás jegyében elkötelezett az új nemzetközi perspektívák megismerése és meghonosítása iránt.

Az első nap első szekciója a már említett nemzetközi panel volt. A szekcióban négy, a szervezők szakmai kapcsolathálójába tartozó külföldi történelemdidaktikai szakértő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Elsőként Susanne Popp, a konferencia védnöke a történelemtanítás nemzetközi megközelítéseiről adott elő Global History – World History – Big History: International Approaches in History Education címmel. Az előadás egy nemzetközi összehasonlító kutatás eredményein alapult, ahol különböző országok egyetemes történelemmel foglalkozó tankönyveit és tanterveit hasonlították össze. Másodikként Stéphane Lévesque, az Ottawai Egyetem professzora a közelmúlt emlékezetpolitikai eseményeinek példáján keresztül vezette le, hogy miért szükséges a történelem kutatása és oktatása. Ezt követően Karl Benziger, az egyesült államokbeli Rhode Island College professzora arra kereste a választ, hogy milyen felelőssége van a történelemtanároknak az álhírekkel, valamint a történelmi mítoszokkal, propagandisztikus politikai üzenetekkel szembeni küzdelemben. A szekció utolsó előadója az University College of London Neveléstudományi Intézetének oktatója, Arthur Chapman volt. Előadásában az iskolai történelemoktatás kihívásaira, a módszertanok és megközelítések fejlesztési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A konferencia egy rövid szünet után – egyfajta tükörszekcióként – a hazai történelemdidaktika új megközelítéseinek bemutatásával folytatódott. A szekció megnyitásaként Kaposi József mutatta be F. Dárdai Ágnessel írt közös tanulmányát, ami 2020 év végén, a Történelemtanítás online történelemdidaktikai folyóirat tíz évének legjobb írásait összegyűjtő kötet (Történelemt@nítás a történelemtanításért) bevezető tanulmányaként jelent meg. A tanulmány szerzői a hazai történelemtanítás oktatáspolitikai változásait egy inga (pendulum) mozgásához hasonlították, hiszen a rendszerváltás óta eltelt harminc évben a tanügyi szabályozás képzeletbeli ingaként mozgott a centralizáltság és a decentralizáltság között. A szekció másik két előadója Kojanitz László és Bánkuti Gábor, a Tanári Tagozat elnökségi tagjai voltak. Kojanitz László, csatlakozva a Kaposi József által bemutatott tanulmány ívéhez, egy digitális tananyagfejlesztéssel kapcsolatos projektet, a Református Tananyagtár égisze alatt készülő fejlesztéseket mutatta be. A hashtag.school-lal közös fejlesztésben egy széleskörűen használható tananyagszerkesztő készült el, mely – különösen a digitális munkarend időszakában – nagy segítséget nyújthat a pedagógusok számára. Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszék docense az 1945–1990 közti Pécs történetét feltáró Pécs8 tudományos ismeretterjesztő program keretében megvalósult 2020-as nyári kutatótábort mutatta be. A táborban az érdeklődő egyetemista fiatalok a pécsi Szigeti városrész lakóinak segítségével ismerkedhettek meg az oral history, az interjúkészítés, a generációk közti tudásátadás módszereivel.

Az első nap záróakkordjaként egy igazán gondolatébresztő kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg az érdeklődők. A résztvevők – F. Dárdai Ágnes (PTE), Csukovits Enikő (MTA BTK TTI), Tomka Béla (SZTE), Kaposi József (PPKE), Kojanitz László (OH), Vajda Barnabás (Selye János Egyetem) és Bánkuti Gábor (PTE) – kötetlenebb formában reflektáltak az előzőekben elhangzott nemzetközi és hazai előadások főbb tematikai csomópontjaira, valamint a hallgatóság részéről az online chatfelületre érkezett kérdésekre. A beszélgetés középpontjában a történelemtanítás értelme és szükségessége állt, melyre a résztvevők saját oktatási és kutatási tapasztalataikból hoztak igencsak életszerű példákat. A Hogyan tanítsunk történelmet a 21. században? kérdés kapcsán a beszélgetés végén Kaposi József kiemelte, hogy

a Tanári Tagozat pont a konferenciát megelőző napokban foglalt állást a történelem érettségi megújuló követelményeivel kapcsolatban.

A tagozati konferencia második napjának kezdetén Kaposi József számolt be arról, hogy a konferencia első napjának sikerén felbuzdulva a szegedi Belvedere Meridionale folyóirat szeretné újjáéleszteni az egykori Történelempedagógiai Füzetek/Történelempedagógiai Írások néven futó sorozatot, melynek első köteteként Kojanitz László válogatott tanulmányait áll szándékukban megjelentetni. A napot Katona András (ELTE BTK, nyugalmazott főiskolai docens), a konferenciát szervező bizottság elnökének köszöntője nyitotta. Katona András beszédében elővezette a konferencia második napjának programját, melynek fő célja a történelemtudományt művelők, illetve a pedagógusok közti párbeszéd elősegítése volt. A nap első felében két szekcióban – Új megközelítések a történettudományban, valamint Új megközelítések a történelemdidaktikában 2. – akadémiai történészek, valamint oktatáskutatással-fejlesztéssel foglalkozó szakemberek osztották meg legfrissebb kutatási eredményeiket.

A történettudományi szekciót Romsics Ignác A történetírás és a történelmi ismeretterjesztés című előadása nyitotta. Az előadás során a Széchenyi-díjas történész a történelmi ismeretterjesztés társadalmi igényét és főbb sarokpontjait járta körül az ókori görög történetíróktól egészen a jelenleg is megjelenő hazai folyóiratokig és magazinokig. A délelőtt második előadója Molnár Antal, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének igazgatója volt, aki A magyarországi oszmán berendezkedés sajátosságai: egyedülálló jelenség-e a török-magyar kondomínium? című előadásában az egykori Oszmán Birodalom által hódoltatott, elsősorban balkáni területeket hasonlította össze a három részre szakadt Magyarország török uralom alatt állt országrészével. A szekció záróelőadását Kármán Gábor, az ELKH BTK TTI tudományos főmunkatársa tartotta Kompromisszumképtelenség – Protestánsok és katolikusok a 17. század első felének magyarországi politikájában címmel. A konferencia plenáris előadásai ezt követően történelemdidaktikai fókusszal folytatódtak. Előbb Jancsák Csaba, az SZTE–MTA–ETTK vezetője járta körül az oral history-források történelemdidaktikai felhasználásának lehetőségeit, majd a TanárBlogról is ismert Prievara Tibor mutatta be a gamifikáció, a játékosított oktatás módszertanát az érdeklődőknek.

A nap második nagy egységét a párhuzamosan futó három tematikus szekció alkotta. A szekciókban a tanári praxisuk során innovatív ötleteket és megoldásokat megvalósító pedagógusok, illetve történelemdidaktikai, illetve neveléstörténeti témát feldolgozó doktoranduszok oszthatták meg egymással kutatási tapasztalataikat. Az alábbiak bemutatásakor az előadók nevét és az előadásaik címét soroljuk fel:

Pedagógus innovátorok előadásai I. – Digitális kompetenciák a történelemtanításban

Szekcióvezető: Kojanitz László

• Árpási Ildikó: „…magunkra ismerhetünk egykori tiszta lelkek tükrében”
• Balogh Bence: Online órák hatékonyan?
• Jakab Péter: Eszközkészítés és manuális tevékenység történelemtanári szempontból
• Kiss Károly: A történelem tanítása a gamifikáció és a tanári kreativitás fókuszba kerülésével
• Maróti Zsolt Viktor: Online segédanyagok a történelemoktatásban
• Mátó Áron: A Dózsa György „story” – a Dózsa-mém alkalmazása a történelemtanításban
• Szalai Eszter: Digitális történelemtanítás egy budapesti középiskolában: górcső alatt a történelemtanárok öt kedvenc digitális platformja

Pedagógus innovátorok előadásai II. – Történelmi és állampolgári kompetenciák

Szekcióvezető: Katona András és Gyertyánfy András

• Vit Olivér: Ókori Róma útikalauz időutazóknak
• Hunyadi Buzás Éva: Az őshazából a Kárpát-medencébe
• Berényi Mónika: 1944 szomorú emlékei
• Sárhegyi Tamás: A rendszerváltás mérföldkövei: egy online tudástár mint emlékezeti reprezentáció
• Krázi Csilla: Tananyag feldolgozása kvízek/tesztek készítésével, Google űrlap segítségével
• Hengán Kamilla: A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei az oktatásban
• Szabó Márta: A történelmi tanulás támogatása játékos információ-visszakeresési módszerekkel (online/offline)

Doktorandusz előadások (angol/német nyelven)

Szekcióvezető: Vajda Barnabás

• Bese László: Typology of Enemy Images in Czechoslovak History Textbooks (1948-1989)
• Dallman Kristóf: The international and public relations at the Hungarian Jesuit gymnasiums in the first half of the 20th century
• Fodor Richárd: Multiperspective Attitude in the English and Hungarian Regulatory Documents and Textbooks
• Katotáné Kutai Erika: School Ceremonies as form of historical memory
• Nagy Tibor: Textbook Research on the Basis of History Didactics
• Schvéd Brigitta: The first Partition of Poland and the issue of European balance of power in the visual sources of contemporary English political media (1772–1774)
• Szepessyné Judik Dorottya: Zum Rand einer geschichtsdidaktischen Debatte des Jahres 1913 – Wie lehrte man den Gehörlosen Geschichte?
• Rédli Mátyás: An attitude survey of history and civic education teacher’s students of University of Pécs

A konferencia zárásakor a szervezők kiemelték, hogy úgy vélik, teljesült a célkitűzésük, hiszen a kétnapos rendezvény párbeszédet tudott teremteni a történelemtanítás különböző szereplői, így a szaktörténészek, a történelemdidaktikai szakemberek és oktatáskutatók, az aktív pedagógusok, valamint az elkötelezett doktoranduszok között.

Dallman Kristóf

Ezt olvastad?

Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n

2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi

X