életút
„A történész nem tehet különbséget a történelem pozitív és negatív figurái között” – interjú Zinner Tiborral
Zinner Tibor jogtörténész évtizedek óta kutatja az 1945 és 1989 közötti igazságszolgáltatás történetét. Doktori értekezését még az Ébredő Magyarok Egyesületének 1920-as évekbeli történetéről írta, majd 1973-ban Imrédy Béla kivégzett miniszterelnök
Angelo Rotta, a Világ Igazává vált magyarországi nuncius
A budai várban sétálgatva az egyik épület falán emléktáblára lehetünk figyelmesek, amelynek felirata a következő: „Ebben az épületben dolgozott Angelo Rotta (1872–1965) c. érsek, apostoli nuncius, aki 1930-tól 1945-ös kényszerű
200 éve vált független állammá Brazília – interjú Szilágyi Ágnes Judittal
Szilágyi Ágnes Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, valamint az azonos nevet viselő doktori program vezetője. Részt vesz az egyetemen működő
„…még hiszek abban, hogy a könyv a tudás korpusza” – interjú G. Etényi Nórával
G. Etényi Nóra, történész, habilitált egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kora Újkori Történeti Tanszékének oktatója. Kutatási területe a 16–17. századi nyilvánosság, propaganda és közvélemény-formálás kérdésköre, különös tekintettel
A kéziratok mögött emberi sorsok vannak – interjú Szoleczky Emesével
Szoleczky Emese Pulszky Ferenc-díjas történész-muzeológus, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Dokumentációs Osztályának osztályvezető-helyettese, a Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény gyűjteményvezetője. 2003 és 2008 között az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságának elnökségi tagja, 2008–2015
„Az egyháztörténelemben nem lehet egy rövid periódusra leszűkíteni a kutatást” – interjú Fejérdy Andrással
Fejérdy András a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, az Egyháztörténeti osztály tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense. Fő kutatási területei közé tartozik a katolikus egyház története Közép-
A zenetörténet hagyományőrzője: Johannes Brahms
Noha a legtöbben a Magyar táncok vagy a Bölcsődal szerzőjét látják benne, Johannes Brahms jelentősége túlmutat ezeken a műveken. Érzelem- és gondolatgazdag muzsikája az alapos alkotómunka és a mesterség folyamatos
Ordass Lajos és a magyar evangélikusság 1945 után – interjú Isó Gergellyel
2021 végén érdekes kötetet vehettek kézbe a naplók, a Magyarországi Evangélikus Egyház története, illetve az 1945 utáni magyar történelem iránt fogékony olvasók: Ordass Lajos evangélikus püspök 1948-as, valamint 1956–1957-es naplóját.
„A győztesek lehetnek buták” – interjú Gerő Andrással
Gerő András negyven éven keresztül tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), ahol huszonkét évig vezette a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéket. Ezzel párhuzamosan huszonkilenc évig volt a Közép-Európai
„A Darányi-kutatást tehát a kísérletügy, a Károlyit pedig Darányi hozta az életembe” – interjú Fehér Györggyel
Fehér György közel negyedszázadon át – huszonegy esztendeig – töltötte be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatói posztját. Ő vezette át az intézményt a 20. századból a 21.-be, számos szempontból megújítva