Portré
Életrajzok és interjúk
„Nem választottam mestereket, kísértek helyettük a kutatásom szereplői” – Interjú Pete László történésszel
Olaszország története a megosztottság története, állítja. Ahogy azt is, hogy élvezi, hogy történésznek túlságosan italianista, italianistának viszont túlságosan történész. Azt mondja, nem választott magának mestereket, hiszen kísérték kutatása szereplői, és
Az amerikai politikai élet szürke eminenciása – elhunyt Dick Cheney
2025. november 3-án elhunyt Richard „Dick” Cheney, az Egyesült Államok 46. alelnöke. Cheney a közelmúlt amerikai történelmének egyik legmegosztóbb alakja volt, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy jelentős hatást gyakorolt az amerikai politikai
„Inspirál, hogy tehetséges, nyitott és szolidáris kollégáim vannak!” – Interjú Keller Márkussal
Történésznek, szociológusnak, később pszichológusnak tanult. Bár az utóbbi szakmát, ahogy a középiskolai tanári pályát is elkerülte, ma az előbbi két tudományág metszetében kutat. Keller Márkus az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti
Interjú a diákévekről – Ünnepi beszélgetés a 18. század debreceni kutatótanárával, Barta Jánossal
Barta János, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa idén töltötte be 85. életévét. Születésnapja alkalmából egy interjúval köszöntjük, amit Forisek Péter és Köpösdi Judit, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének
„A tudományos eredmények elterjedése úgy működik, mint a borotválkozás a katonaságnál” – Interjú Lázs Sándorral
Pályafutását tudományos kutatóként kezdte az MTA Irodalomtudományi Intézetében, majd váltott: televíziós lett. Először híradózott, később magazinműsorokat is szerkesztett. A neve leginkább az általa húsz évig vezetett XXI. század című történelmi
Velencén át vezetne az út Mohácshoz? – Interjú Szovák Mártonnal a Velence Hangja sorozatról
A Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport Facebook-oldalának követői felfigyelhettek arra, hogy Velence hangja néven új ismeretterjesztő sorozat indult 2025 márciusában. A sorozat szerkesztője Szovák Márton, a kutatócsoport és
Mire figyeljünk, ha a Kádár-kori popkultúrát vizsgáljuk? – beszélgetés Csatári Bencével és Mravik Patrik Tamással
A populáris kultúra kutatása – különösen Franciaországban és az angolszász történetírásban – az 1970-80-as évek meghatározó történettudományi programja volt. Mára a műfaj margóra szorult. Azok a történészek, akik mégis a
Gőzmozdonyoktól a digitális adatbázisig – interjú Balogh-Ebner Mártonnal
Hogyan válik egy hagyományosan cédulakatalógusos rendszerből digitálisan kutatható, online elérhető adatbázissá egy ipari örökségben bővelkedő múzeumi gyűjtemény? Milyen kihívásokkal jár mindezt úgy megvalósítani, hogy közben a napi működés is zavartalan
Magyar kommunisták a kezdetektől a pártállam bukásáig – interjú Papp Istvánnal
Milyen csoportokból épült fel a magyar kommunista mozgalom? Hogyan változott a párt belső összetétele, működési logikája és külpolitikai kötöttsége a 20. század során? Papp István történészt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Pierre Nora halála – az emlékezetkutatás egy emlékezethelye
Június 3-án előbb a francia sajtóban, pár perccel később a közösségi médiában is futótűzként terjedt el a hír: 93 éves korában meghalt Pierre Nora történész. A jobbára adatokat listázó poszthad